Blog >> tükör
Nálam az ablakok nem mozdulnak meg ajtónyitásra, a szerelési útmutatóban megmutatja, hol mit kell állítani a helyes működéshez. Na nálam az az ovál lyuk nincs az ajtólemezen, és a motor fele is csak egy pár vezeték megy, nem megy külön mikrokapcsolónak. Úgy fest, nálam még így helyes a működés. Közben meglett a magas hangsugárzó a balos kárpit mögött. valamikor már pillanatragasztóval ragasztották vissza a befogadó keretét. Most én is így tettem.
A balos ajtót annyiból is szét kellett szednem, mert elég nehézkes volt kijutni az autóból. Ha nem támasztottam kapásból könyékkel az ajtót, miközben húztam a nyitókart, akkor csak egy kattintásra nyílt, és onnan már nem lehetett belülről kinyitni, hiába húztam a kart. Arra gondoltam talán megnyúlott egy kicsit a bovden, így kezdetnek raktam 4db alátétet távtartónak, ez kb.2mm. ajtó összerakásánál, hirtelen jónak is tűnt, aztán mégsem. A végleges megoldás az lett, hogy kapott egy kis kenést a zárszerkezet. Most már finoman nyílik az ajtó.
A visszapillantó tükrök motoros működése nem ment, csatlakozásoknál minden rendben volt. így szétpattintottam a kapcsolót, kicsit megtörölgettem, és kapott egy kis kontakt szprét, és már működött is...
Nap végén elvittem lemosni, egy év állás után ráfért...
A gyári Sportiva QV line / QV szatén / matt króm tükörház mellé vettem egy utángyártott, fényezésre előkészített, alapozott tükörborítás párt, amit magam fényeztem le lakkfeketére. Mivel először csináltam ilyet, úgy 4-5 alkalommal csiszoltam, políroztam, mire megfelelő csillogást kapott.
A csere viszonylag egyszerű, ha van patent leszedő készlet. Először a tükörlapot kell alsó és legbelső állásba állítani, majd alá nyúlni és lefeszíteni. Belül van négy pöcök, hármat felül körbe ki kell ékelni, majd a borítást, előre buktatva leszedni. Ezt követően érdemes egy takarítást elvégezni és mehet vissza fordított sorrendben az új tükörház. Jobban néz ki!
Aerosollal együtt volt nagyjából 7500 Ft
Tegnap megérkezett, ma beszereltem, és bekötöttem. Faceliftes 147-ből érkezett, annyi, hogy a stekker nem stimmelt, de minden más passzol, és működik.
A bal tükör és a vezetőoldali ajtó fényezése volt szükséges, ezzel együtt pedig a bal külső kilincset is kicseréltettem egy új darabra, mivel a krómozása folyamatosan hullott le.
Egyik reggel úgy találtam a kocsimat a parkolóban, hogy a jobb oldali tükröt valaki széttörte. Vettem újat. Szakálmetál.
Kicsit korainak bizonyult az öröm, az eBay-ről rendelt tükör nem ment fel az autóra. Azt hittem 10 perces munka lesz tükörlap tisztítással együtt. Hát nem.
Kiderült, hogy ez egy 145 tükör, ami nagyobb (lásd kép), mint a 146-é. Úgyhogy az eladóval felvettem a kapcsolatot, korrekt módon felajánlotta, hogy visszautalja az árát.
Aztán gondoltam egyet, jó lesz ez így nekem, az autó letört gyári tükréből és a 145 tükörből építek egy jót, ami fel is megy az autóra.
A 145 tükrön a belső váz hibátlan, a csavarok, szigetelő gumi újszerűek.
Pár órám ráment, de sikerült, jó lett. A legnagyobb gondot az okozta, hogy az alu vázba úgy belerohadnak a csavarok, hogy semmilyen trükk nem szedi ki, az egyiket fúrni kellett.De találtam normális, stabil megoldást.
Most köt még a ragasztás, holnap felteszem az autóra, a saját felújított belsejű tükrét.
A hónap elején új rekorder született a 156-os személyében, ugyanis soha egy autóm sem volt még két és fél évnél hosszabb ideig a birtokomban. Eddig az E36 tartotta a rekordot - a cabriót most hagyjuk, mert az naptári napokat tekintve kicsit több, mint három évig volt meg, de a három szezon, amiben használtuk, hunyorítva is épp csak kiad másfél évet - mostantól viszont minden egyes nap az Alfa előnyét növeli.
S hogy mi történt az elmúlt negyed évben mióta utoljára írtam róla? Egyszer csak ismét gyanús, beázás szerű foltokat láttam a tetőkárpit hátsó részén, így eldöntöttem, hogy ideje nyugdíjazni a régi, már szilóval mókolt antennát. A talp természetesen gyári, a szár pedig egy univerzális darab lett.
Aztán hozta a formáját a "szarolasz", és produkált egy valódi meghibásodást is. Történt ugyanis, hogy nem mindig volt hajlandó - eleinte csak három-négy villanásnál hosszabban, aztán már egyáltalán - irányjelezni. Rendeltem egy új indexrelét, majd gondoltam pikk-pakk kicserélem. Szorgosan tapogattam a biztosítéktábla környékén, de sehol nem sikerült kitapintanom a kattogást. Jobb híján rákerestem az interneten, s kiderült, hogy ez a szerencsétlen Giovanni konkrétan ez a szar köré tervezte az egész 156-ost. Lassan megszoktam már, hogy a motortérben is kis híján minden apró beavatkozást avval kell kezdeni, hogy legalább két három útban levő vackot eltávolítsak, de hogy egy indexrelé cseréhez konkrétan le kelljen venni a kormánykereket, a burkolatokat, és a szöghelyzetérzéklőt is, az már finoman szólva is vicc kategória (méghozzá elég szar vicc).
Igaz ezek után sokkal nagyobb volt az örömöm mikor végre újra üzembiztosan tudtam jelezni a kanyarodási szándékom. Persze valami az új utángyártott darabbal sem kerek, hisz evvel az elakadásjelző csak gyújtás nélkül működik az elvárásoknak megfelelően. Járó motornál csak akkor villog, ha az irányjelzőkart is kirakom jobbra, vagy balra, de ezt már elengedtem, emiatt nem fogom szétszedni még egyszer...
Aztán ha már így belejöttem, gondoltam levezetésként újrabandázsolom a motortéri kábelköteg mára már viharvert szakaszait. Az előbbiek fényében ezt már a kisujjamból kiráztam.
Akárcsak a bal oldali "A-oszlop" takaró patentjainak pótlását. Ezek még az első beázások keresése idején törték el, azóta csak amolyan átmeneti megoldással voltak rögzítve, de most újra itt is fixen a helyén van minden.
Augusztusban elvittem, hogy kicentrírozzák a kerekeit, amit nagyon jól tettem, mert azon felül, hogy végre ismét simán fut az úton, találtak egy lassú defektet, amit javítottak is a jobb hátulján (csak megjegyzem, hogy úgy néz ki azóta ismét összeszedtem még egyet...).
Ráérő időmben amolyan átmosás gyanánt leszívtam és újratöltögettem a szervóolajat a tartályból, egészen addig, amíg szép tiszta nem lett, felfrissítve ezzel a rendszerben levő folyadékot.
Aztán történt egy kis baleset, a helyi gépi mosóban (tudom, hülye aki oda viszi, de gondoltam ebben már túl nagy kárt úgysem tehet - már ami az esztétikát illeti) elhagyta magát a vezető oldali külső tükröm. Egy roppanást követően bárminemű ellenállás nélkül kezdett mozogni előre, hátra, s még egy kicsit felfelé is. Rémlett, hogy itt a blogon olvastam már ilyenről, majd bebizonyosodott, hogy velem is ugyanaz történt. A tükör tengelyét felülről rögzítő körmös alátét kiugrott a hornyából. Gyorsan visszakerestem a már említett posztot, s egy kis egyengetést követően magam is visszanyomattam az alátétet a helyére egy satu és a megfelelő átmérőjű dugókulcs segítségével. Alapvetően jól ment minden, leszámítva, hogy a tükörlap nálam elrepedt a szétszerelés közben, így annak, és a belső háromszöget rögzítő fém patenteknek végül új állta helyét. Azóta sokkal masszívabb a tükröm.
Régóta zavartak már a csálén álló hátsó légbeömlő rostélyok is, de szerencsére sikerült újra összepattintanom a mechanikájukat, így újra rendezetten, együtt mozog minden itt is.
Végül a héten elérkeztünk az autó számomra legzavaróbb problémájának megoldásához, az általam már több alkalommal is karosszériatömítővel és nylon darabokkal javítgatott fenéklemez kihegesztéséhez. Végig drótkorongozták az alját, s legnagyobb meglepetésemre abszolút nem volt vészes a helyzet.
A már általam is ismert három tenyérnyi lyuknál kellett csak a fémet pótolni, napi használatú, ma holnap 18 éves 156-os létére meglepően jól tartja magát a karosszériája. Természetesen kapott új réteg alvázvédőt is, így remélhetőleg nem csak a következő műszaki vizsgáig fog kitartani a napokban elért állapot.
Aztán ha emiatt pár napra már úgyis le kellett tennem az autót, kicseréltettem a mára már idegtépően nyekergő, s néha már kopogni is "látszó" felső lengőkarokat két új TRW-re. A beavatkozás közben kiderült, hogy a jobb első gumifékcsövem kis híján ki van szakadva (olyan, mintha valami megvágta volna), így ahelyett is kapott egy újat a gép.
Persze így, hogy fent ismét feszes lett a futómű, apró koppanások formájában már jelzik a januárban cserélt belső stabilizátor szilentek is, hogy szeretnének ők is nyugdíjba menni. Ez már a második garnitúra mióta nálam van az autó, és egyik sem bírt ki többet egy évnél, így esélyes, hogy egy komplett rúd lesz a végleges megoldás, hisz feltehetően az is már jócskán megkopott az eddig megtett kilométerek alatt.
Mire mindez lezongorázódott, megérkezett az Aliexpresszről rendelt szivargyújtó helyére szerelhető voltmérős USB aljzat. Több helyen láttam már, és nagyon tetszett, nem beszélve arról, hogy ezzel végre ki tudtam küszöbölni azt, hogy a mára már eléggé viseltes szivargyújtóból rosszabb úton állandóan kiugráljanak a csatlakozók. Ahogy visszakaptam az autót be is szereltem, és egyelőre nagyon tetszik, főleg hogy valamilyen szinten azért nyomon tudom követni a generátor töltését is ezután.
Összeraktam és kicseréltem a festett tükröt is és a jobbos helyzetjelző izzót, ami párnapja égett ki.
Izzó Bosch H6W
A tetőjavítás mellett még a tükör lett fújva,amit egy kollégámtól kaptam komplett gyári tükör volt csak alap műanyag fekete.Nekem meg el volt törve a burkolata már a megvétel óta.
Jobbos visszapillantó tükör ellenállás nélkül forgott, illetve mint utólag néztem ilyenkor felfele le is emelhető a kis háromszögről az egész tükör (csak a kábeleken múlik hogy le lehessen venni teljesen). Na ha más is találkozna ilyennel, akkor a tükörben lévő fogasgyűrű ugrott ki a horonyból.
1. lépés 3 imbusz csavart kiteker belül a tükör mögötti kis háromszög takaró műanyag alatt, + ott a csatit széthúz.
2. tükör szétszed: tükörlapot óvatosan kipattintani a házból. A ház alján 3 torx csavart kell kitekerni, illetve 2 csillagcsavart a tükörházon belül.
3. Satuval + egy 24-es krova fejjel a gyűrűt visszanyomtam a tengelyre. A legelegánsabb az lenne ha előtte új hornyot reszelnénk neki tűreszelővel, de én szimplán csak rányomtam, és ahol megállt a gyűrű ott a fogait kalapácsal és csavarhúzóval belevertem a tengely anyagába. :) Egyelőre bírja! Ha feladná a harcot jön az elegáns megoldás.
