Blog >> alfa
Megint elkezdte eszegetni a vizet az autó, most már városban is. Nem volt kétséges számomra, hogy hengerfej probléma lesz. Úgyhogy szétszedettem. A tömítés nem valami csoda minőségű volt benne, a szerelő talán meg is találta a tömítésen a is hibát ami a gondot okozta, de nem 100% biztos benne. De ha már idáig szétszedtük, itt bizony nem állunk meg.
Lehetne tragédiára venni, hogy hajjaj, meg kellett bontani a motort.
Viszont ez az autó azért maradt meg kis km-es, mert egy hengerfejet már elvesztett valamikor kb. 10 évvel ezelőtt. Akkor a gazdája ott hagyta. Valamit valamiért, bontatlan motorú 21 éves dízel ennyi km-rel nem létezik. Most legalább a saját szememmel láthattam azt, amit nehezen hittem magam is. Ott a gyári hónolás a hengerfalon, elég meggyőzően néz ki a motorblokk belül. Már leszámítva azt, hogy a szétszedéskor jó dzsuvás lett.
Úgyhogy ami következik: nyomáspróba, ha az rendben, akkor síkolás. Normális tömítések mindenhova, és egy full új vezérlés.
Update 2017.08.08.
A hengerfej megérkezett. A nyomást tartja, rendben van. Az összes szimmering cserélve lett (szelepszár, vez.tengely), mindenhova új tömítéseket kapott, illetve kihézagolták. Persze síkolták is. A szívó és kipufogócsonk már a helyén, új tömítésekkel. Ha igaz, a mai napon vissza is kerül a helyére. Egyelőre minden szépen alakul, remélem hamarosan ismét vidáman szalad a kis TD.
Kicseréltem az oldal villogókat fehér színűre. Szerintem így jobban néz ki. Ezen kívül turtle wax bőrápolóval lekezeltem az üléseket.
Pár 159 típushiba amit már megoldottam mióta nálam van:
1. Rugótörés - Kicserélve 2016-ban
2. Kipuff leömlő deformáció - síkba húzva, tőcsavarok kicserélve srapabíróbb darabokra 2017
3. Generátor csere (2x is mert először bontott került be, az 2 évet bírt) - 2015 és 2017(Új Denso)
4. Szervóolaj tartály szűrő széthullás - kicserélve gyári újra 2017
Pár dolog ami nem típushiba:
Klímakompresszor csere (tengely megadta magát)
Klímacső csere
Komplett vezérlés csere, olaj + szűrők már 2x ezidáig
2db parkoló szenzor
Jobb oldali alsó lengőkar
Akku csere
Komplett hátsó fék csere
Első betétek cseréje (lassan esedékes lesz itt is a komplett csere)
Xenon égők cseréje
És nem utolsó sorban Autom. váltóban olajcsere
Nem merem összeadni a költségeket. :D
És nem a szó "fizikai munkát" jelentő értelmében. Számomra is hatalmas meglepetés, de így az első közös 10 000km-en túl azt a konklúziót kell levonjam az Alfáról, hogy nagyságrendekkel kevesebb munkát ad, mint eddig bármelyik BMW-m. Az persze árnyalja a képet, hogy míg a bajorok amolyan hobbyjármű státuszban voltak nálam, addig a 156-os abszolút használati eszközként kezdte pályafutását. S ez pont amiatt, hogy mindezt a lehető legkevesebb törődést kérve tette ezidáig, megváltozni látszik. Kezdettől fogva szerettem, de ennyire "hálás" tényleg csak egy ilyen "menhelyi kutya" tud lenni, így előbb utóbb nekem is foglalkoznom kell vele a kötelező menetbiztonságon felüli dolgokon kívül is, mert egyszerűen megérdemli. Májusban sikeres műszaki vizsgát tett, minden probléma nélkül ment a dolog, de ez nem is volt kérdés. Ekkor került rá egy utángyártott motorburkolat a szanaszét törött gyári helyett, mely sokszor már menet közben is leért az aszfaltra. Ellentétben az E39-hez vásárolt darabbal, ez meglepően jól passzol, minden csavar helye meg, és hellyel közzel ott is van rajta, ahol lennie kell. A legidegesítőbb jelenség a tetőablak beázása volt, melynek a vége az lett, hogy amolyan igazi falusi mód "körbeszilóztuk" az üveget, és kivettem a biztosítékát, hogy még véletlen se nyomkodhassa senki a jövőben. Aki ismer tudja, hogy távol áll tőlem az effajta igénytelenség, s erre már csak amiatt kellett ráfanyalodjak, mert figyelembe véve az autó vételárát, egyáltalán nem volt gazdaságosan javítható a hiba. Mentségemre legyen mondva amit tudtam, azért megtettem, hogy maradhasson a tetőablak, mint működő extra - első körben a tetőkárpitot folyton átázó részen lebontva lokalizáltam (legalábbis ekkor még úgy gondoltam) a víz forrását. Úgy tűnt, hogy a bal "A-oszlopban" lefutó vízelvezető cső tetőablakhoz csatlakozó részénél szivárog a víz, melyre egy awab bilincset téve sikerült egy pofont adnom a szarnak - mondanom sem kell, ugyanúgy beázott. Ekkor felmerült, hogy mi van, ha a túloldalon a szélvédő alatti esővályúban nem tud elfolyni a víz, melytől megtelik a cső, s emiatt csepeg felül a tetőkárpit mögé. Mint az alábbi képeken jól látszik, az elmélet megállta volna a helyét, mert egy zsák virágföldet sikerült eltávolítanom innen, de azon felül, hogy végre tiszta lett a csatorna, s le tudott folyni az esővíz, mindösszesen annyi haszna volt a dolognak, hogy megtudtam, az átmeneti szérián már a kesztyűtartó mögött van a pollenszűrő, és nem itt. Ha már megvolt a helye cseréltem pollenszűrőt, és kifertőtlenítettem a klímát, de a beázás maradt. Elkezdtünk állítgatni a mechanikán, hogy jobban álljon az üveg, melynek annyi gyakorlati haszna lett, hogy sikerült szintbe hozni a tetőlemezzel, s ezzel minimalizáltuk az addig elég jól észrevehető szélzajt, de az első eső alkalmával jobban beázott, mint eddig bármikor. Ekkor vált világossá, hogy új gumitömítés nélkül a régi napszítta kemény vacakkal sosem lesz ez jó, de annak az autó vételárának 15-20%-át is meghaladó értéke miatt egyszerűen nem éri meg tovább küzdeni, s meg kellett lépjük a fentiekben már említett legköltséghatékonyabb megoldást. Üvegtető természetesen maradt, napsütéses téli napokon jól fog jönni, de a nyithatóságot feláldoztuk az inkontinencia megszüntetésének oltárán... Apránként a nagyszerviz is megtörtént az autón, kapott új levegő és üzemanyagszűrőt, s egy új levegőcsövet a régi toldozott-foldozott szar helyett az intercooler és a szívósor közé. Evvel megszűnt a hosszabb menet után álló helyzetben érezhető égett olajszag az utastérben, ugyanakkor sikerült előidéznünk egy eddig meg nem levő - s talán az első valódi hibát a 10 000km alatt - az autón. Történt ugyanis, hogy egyszer csak hibalámpát gyújtott az autó, s teljesen elerőtlenedett. Másnap kiolvasva a turbónyomás (MAP - szívócsőnyomás) érzékelő szakadásával összefüggő hibakód volt a befecskendező számítógép hibamemóriájában. Ezt egy utángyártott ERA gyártmányúra cserélve (tudom nem a legjobb, de szombat délelőtt csak az volt helyben polcon) meg is oldódott a probléma. Végül megtörtént a vásárlás óta halogatott olajcsere is (Mobil 5W-40 Super 3000), melynek keretében kicseréltük a turbó és az intercooler közti gumicsövet is - legyen már új az is címszóval. Ugyanekkor megejtettük a már szintén kezdetek óta esedékes kárpittisztítást is - ég és föld a különbség, szinte másik autó lett belülről. Jelenlegi élethelyzetemből fakadóan szerintem maradni fog egy darabig az Alfa, s emiatt ha továbbra is ilyen hűséges társam lesz, megérdemel egy kis kényeztetést is. Az első futómű még mindig kopog egy kicsit, melyhez megvan minden alkatrész a csomagtartóban, de a bölcső leszereléséhez még hiányzik a kellő elszántság, de előbb utóbb meg kell ejtsük. Tél előtt kapni fog egy alvázvédelmet, s ha esetleg van valami probléma az alján, az javítva lesz. Jövőre mindenképp vezérlést kell rajta cserélni, valamint szeretném a lehetőségekhez képest vállalhatóvá tenni a külsejét is - tetőt, motorháztetőt, s a két lökhárítót ha meg tudom oldani jó áron, akkor újrafényztetem - s akkor kéne rá négy alufelni. Aztán ha tart a lendület ki kéne javíttatni a vezetőülés oldaltámaszának megrogyott töméseit is, hogy ismét úgy tartson, mint újkorában. Na majd meglátjuk...
Végtelen örömömre szolgál, hogy eljutottunk, ott lehettünk, részesei lehettünk.
Örök hála szervezőknek, és úgy mindenkinek akinek bármi módon benne volt munkája ezekben a csodálatos napokban. Köszönet Erzsébet tábor dolgozóinak, mind akivel csak találkoztam, iszonyat jó fejek.
Élménybeszámoló:
Amorén azt hiszem aggályaim fejeztem ki tizes kapunyitással kapcsolatban, ami teljességgel jogos, és értelmes, hogy a tíz óra az tíz óra. Egyetértek.
Ezt a problémát egy huszáros vezércsellel úgy küszöböltük ki, hogy bár péntek reggel dolgoztam, de csak kicsit, így fél egyre pánikszerűen összeszórtuk cókmókot, és elkezdtünk kerülővel Zánkára cammogni. Ez a poroszkálás három kilométert tartott, midőn észleltem, hogy a közbeeső futkosások miatt tulajdonképpen nem is hűlt ki motor, így önfeledt kocsikázás következett néhány kamionnal, éstraktorral érdesítve.
Zegen bevásárlás, majd tűz tovább. Balaton mellett hívott nejem: naa elindultatok?
Ahamm
És hol alusztok?
Kempingben.
...de hát nincs is sátrunk.
Ömmm..de, már van :)
Balatonig kettő alfával találkoztunk. Elsőt észre sem vettem elválasztó háló miatt, kölök integetett nagy boldogan, alfaaaa
Keszthelyi elkerülőn találkoztunk másodikkal, ott széles vigyorral integetés oda-vissza.
Onnan, már sűrűsödött, zánka közelében, már soha nem látott mértékű alfa mennyiség.(mármint számomra)
Üdülőfalunál már minimum egy mindig volt a látómezőben.
Leírhatatlan érzés kevesebb, mint egy éve alfásként, ennyi boldog embert látni. Egekben jártunk.
Tábor fogadóépületénél, csak néztük: jönnek, jönnek, és jönnek.
Csekkolásnál kisebb sokkot okoztunk, hogy nincs foglalásunk...
Erre nem gondoltam, hát..sátor..olyan nincs, hogy nincs hely..:)
Alfások közt ne férnénk el? Lehetetlen.
Sokkott kapott hölgyön átlépő kolléga intézte is, persze, rendben van, fizettünk, és go..
Go, de hova?
Kaptunk térképet.. de így sem lett meg kemping, keringtünk, mint vasorrú bába mágneses mezőn, míg végül visszakeveredtünk, oda amit leányom mondott, itt megállunk, és be kell sétálni.
Hát jó. Megáll, egyes, fordul..
Kölök:apaaa, ez járdaa
Igen?
Igeen!
Szerintem nem. Mi jól nevelt autósok vagyunk, nem közlekedünk jardán. Szerintem út.
Nemnem, ez járda.
Rajta állok, ez út.
Cartársak hüledezése közepette betipegtünk kempingbe, lestek ki ez az őrült a járdán :))
Ennek apropójából gyorsan megismerkedtünk Ákosékkal, hirtelen sörözésbe átcsapódó pormentesítés következett, valami csodálatos szabolcsi almapálinkával higítva.
Regényeket tudnék írni eme nedűről, én, aki nem szeretem a pálinkát..
De ez a párlat ez csudafinom volt.
Sátorverés, ezután kis hűsítő zápor, amire inni kellet egy kis sört.
Kívánt hidratációs szint után lekarcoltunk tókapartra.
Pont jókor, másodikként volt szerencsénk megkóstolni zabáljcsak szendvicsét.
Véleményem, ez konkréten olyan étek, ami jobban néz ki, mint amilyen az íze.
Megjegyzem finom volt, csak, ár érték arányban nem az igazi.
Itt meg is kezdődött kv mizériám...egyedüli koffeinforrás kálváriám, mivel forró kólát nem kedvelem, így csak vizünk volt.
Rácuppantam kv s piaggio ra, ami lerohadt, nem motor, hanem kv ügyileg...
Ha koffein szintet nem lehet, akkor más szintet kell hangolni, szóval söröztünk egyet.
Zápor utáni depresszió miatt kb nem volt semmi érdekes, így visszamentünk kempingbe.
Élmény volt, új szomszédok, igazi békebeli kgst sátorral érkeztek. Én már láttam ilyent gyermekkoromban, gondoltam hátha tudok súgni, artu detu kapóra jött, amíg bírta szuflával, mert pehelykönnyű lítium akkumulátorai nem bírták ki épitkezést, gondoltam, hogy nem lesz sok kraft benne, meg nem is volt csurig, bár egy két nagy zsáknyi sátor nem ötperces időt igényel.
Győztünk, sátor elkészült, leöblítettük, mert sokat dolgoztak na.
Időközben szabolcsi különítmény további tagjai is befutottak, megkostoltuk almanedűt, nem e esett baja, ugyanolyan kiváló természetesen.
Innen kisebb képzavarok voltak, parton kötöttünk ki, telihold, hm, akkor fotózzunk.
Ahh meggysör, nem meggy izű meggyből van. Na hajrá.
Ebben kicsit elfáradtam, így padról, ülve fotóztam. Jó val éjfél után visszaindultunk, tekintelyes súlyú fotóállványt kölyök hozta, aminek nagyon örültem, mert kicsit tartottam tőle, hogy atombiztos lépteim közepette elbotolva, estemben véletlen agyonütök valakit a sötétben. Első a biztosnság.
Valahogy sátorba kerültünk.
Reggel előadtam Simon Pegg nevével fémjelzett egyk kedvencem: haláli hullák hajnala...
Nos kissé nem voltam fitt.
Mosdás, öngyújtó éjjel elveszett..pff
Kölcsön öngyújtók nem cavendish dohány gyújtására valók...
Alvajáró ámokfutás következett.
Lett kv, dupla eszpresszo
Még mindig nem láttam, de esetenként már elértem a három km/h t.
Megmosakodtam, kezdtem látni.
Mennyi optimizmus...aah egy soproni.
Na az használt.
Vészkóla éjjel kihült, azt utána. Srácok hoztak gyufát trafikból, örök hála érte.
Egy jó pipa, kerek lett a világ, miután kimostam szemem.
Vízköves lett vagy mi?
Heveny tanakodás, tízkor mégse kellene lemenni, lehet vannak páran...
11-kor szólnak, két falunyi sor van.
Á, cuccoljunk össze.
Bemálháztuk morgót, elköszöntünk.
Salamoni döntés, belépőkapunál lepatkoltunk volna...ám alfa romeo hegyek, hegyek, hegyek új, régi, kopottab lényeg egy: mindegyik gyönyörű!
És jöttek, jöttek.
Átengedtek bennünk, így nagyjából üres parkolóban letettük morgót, és földbe gyökerezve hüledeztünk, mennyi, mennyi, mennyi alfa...
Jöttetek, végtelen sorban, átéltük a csodát, imádtam mindet.
Közétek tartozni, mennyei érzés.
Nehéz volt elindulni, ennyi szépségnek hátat fordítani, hátulját nézni...én ennyit életemben nem forogtam, szerintem gyalogút alatt majd annyit néztem hátra, mint előre.
Fotózás
Srácok, beléptetés...logikus, mégis, le a kalappal, jegyesek egyenesen, jegy nélküliek balra kerülni, csekkolni, vissza, majd besorolni.
Gratulálok! Nagyon jó!
Leérve a látvány...brutális mennyiségű alfa, és zárt oszlopban jöttek az újak.
Optikai orgia!
Pityke alfettája...imádatom tárgya:spider, meg is kapta oldtimer matricát. Csodálatos rockopera, Bródyék ha megnéztek volna egy ilyent istván a király alkotása közben, akkor még jobban sikerül, ami amúgy leetetlen, mert tökéletes, de ilyen csodás spider.
Minden benne van, nem hiányzik semmi.
Lágy ívek, markáns far, belsőőő aaaah! És szíve, lelke van.
Párás lett tekintetem, ennyi ennyi érzelmet szívet lelket beletenni....ezt az műtárgyat nem tervezték, megálmodták...alkották, nem gyártották.
Olasz...Alfa...Ennyi!
Nem autó, műtárgy, kincs, elérhetetlen álom, nem tudnám megadni neki amit érdemel, de majd veszek lottót, mert álmodni kell! Róla pedig érdemes.
Mámorosan, sóhajtozva ittuk a sok csodát, Lanciák, hiába oldtimer, szebb mint az új, szíve van. Bizonyított, mind egy szálig.
"Múltad nélkül nem lehet jövőd!"
Láttuk a múltat, leborulok nagysága előtt.
Kell legyen jövő mert szegény az a világ amiben nem lennének utódaik.
A koros maserati... az öreg úr...nem az amitől hanyattesem, szögletes, ilyen, olyan, ez sem tetszik, az sem tetszik, mégis, egyben...hosszasan gyönyörködtem, visszamentem még később is hódolni, mert mestermű, jár neki.
Az ifjú generáció... Stelvió... hát... SUV, nem az én világom, de a mi fiunk, és nagyon szép.
4C ah, ez olyan..olyan...igazi telivér.
Van létjogosultsága? Kit érdekel?
Kit?!
Annyira Alfa, annyira érzelemgazdag. Annyira szép, annyira jó.
Megnéztünk mindent.
Remek lángos volt az ebéd.
Kezdtek gondjaim lenni meleggel, párkilós fotóshátizsák, sétafika, pólót rámszorítja hám. Pihenni kellett volna, nem az a hely ahol pihenni lehet, és ugye matekban még benn a séta vissza morgóig...
Víz elfogyott.
Cipelni cuccot, ápolószert, á de milyen jó fazonok ők is, minden boltos, nincs fanyalgás, ha nem veszünk semmit. Imádnivalók.
Egyet bánok...az a bőr brifkó, pirosban, alfa romeo nyomattal...
Dehát hogy néznék ki piros brifkóval?
És tudom, be nem fognám...munkára? Olajos kézzel?
Öregszem?
Nem, vettem zászlót! Legyünk reálisak, jövőre is ott leszünk, három napra!
Mindenáron! Mert ott vagyunk otthon, abban a Cityben, bárhol is van, elmegyünk.
Margóra egy elcsípett beszélgetés: "mit csinálsz? Ne told! Biztonságiak szóltak, hogy alfások szágulduznak, 10kmh a megengedett"
Két reakcióm volt: alfa tali, ez miért furcsa?
Nem láttam tizes táblát..nem mondom, hogy nincs, lehet az is cigisdoboz méretű, mint kemping tábla :)
Nem mertem bevállalni estig maradást, tudni kell mit bír az ember.
Négy kürül elindultunk haza. Jó döntés volt. Rettenetesn fáradt voltam, egerszegi kv, éppen eltolt hazáig. Fő a biztosnág.
Minden jó volt. Minden!
Tökéletes másfél nap.
Tökéletes, veletek.
Köszönjük.
Mivel tudom, hogy a bőr műszerfal nagyon kényes a tűző napsütésre, és úgy egyáltalán jobb védeni a tűző naptól amennyire lehet, készítettem egy ideiglenes "hűsölőt" az autónak.
Két épület között pont van annyi helyem, hogy kényelmesen be tudok állni. Az orra pont Észak felé néz, tehát a déli nap fentről/hátulról éri.
Elszaladtam a Jyskbe, pont akcióban fillérekért mérték a háromszögletű napvitorlát. Gondoltam ennyit megér, kipróbálom mire jó. Rögtön vettem kettőt.
Aztán a barkács boltban vettem dübeleket és csavaranyára hegesztett karikákat. Eltartott egy ideig, mire bejátszottam, hogy feszes is legyen, átlapolás is legyen a két vitorla közt, de végül nagyjából sikerült.
A csomagoláson lévő reklámfotón csúnyábban van kifeszítve, úgyhogy gondolom ez ennyit tud.
A mester urak őszre vállalták a normális kocsibeálló megépítését, úgyhogy addig itt fog lapulni az autó. Hacsak meg nem csinálom magamnak a beállót. Nincs szakember, mindere várni kell, aztán vagy szép lesz, vagy nem...
Hetek óta tervezzük, készülünk, hogy felmegyünk a Bihar hegységbe, Pádisra. Filóztam rajta sokat, hogy melyik autóval menjünk, és hát... idén másodjára történt az, hogy a 159 otthon maradt.
És idén másodjára érzem úgy, hogy de jól döntöttem, hogy az öreg 21 éves autót választottam. Nem, nem az általános útminőség miatt, hogy óvjam 159 őfelségét. Az ugyanis rendben volt nagyon. Viszont fent a hegyen esélye sem lett volna. A völgybe egy köves, sziklás út vezetett le, ahol a kis 146 vidáman mászott le még így rendesen megpakolva is. A köves út végén még egy kis patakon is át kellett kelni.
És úgy egyáltalán... lehúzott ablakkal élveztük a suhanó tájat, nem voltunk elszigetelve egy csendes bunkerbe. Nem tehetek róla, nekem így jobb.
És a kis TD kapott egy újabb csillagos ötöst. Ilyen terhelést még sosem kapott, 1500m-re kellett felkapaszkodnia egy elég erős szerpentinen. Hallatszott, hogy nagyon dolgozik, volt hogy spórolni kellett a gázzal, mert kúszott fel a vízhőfok, erősen dolgozott a turbó. De nem maradt szégyenben, a 10-14 évvel fiatalabb autókkal lazán tartotta a lépést. Úgy szálltam ki belőle, hogy megsimogattam a műszerfalat, ez nem semmi volt. Ilyen egy jó autó, ami tényleg bármire jó. Nem városi terepjáró, nem autópálya faló, csak úgy szerényen eljut bárhová.
És még az ebédünket is "megfőzte" :-)
És hogy milyen gyönyörű helyre hozott minket... egy újabb nagy élmény része lett. Elvitt minket az érintetlen természetbe, ahol nincs az égen egy négyzetmilliméter ahol ne látszana egy csillag, ahol a sziklahasadékban hatalmas jégcsapot találunk nyáron, ahol a forrás vizét ihatjuk és ahol megtapasztalhatjuk, hogy mi mennyire kicsik és esendők vagyunk. Ez az a hely, ahova még visszajövünk. Igazából nehéz volt otthagyni is...
Soha sem volt ilyen finom és halk hangja ezelőtt a jószágnak, minden apró rezgés, vibráció megszűnt. Jó érzés menni vele.
Sebváltó olaj csere is volt, ezzel kapcsolatban nem érzek sok változást, előtte sem volt rossz. Féltengelyek zsírozva kívül-belül, hajtáslánc "lógása" lényegesen csökkent. Lehet, hogy megpróbálkozom 75w-90-es olajjal.
...
Még a jtd-hez gyártottam a telefonomhoz egy tartót. Hosszabb utakon használtam is sokat, főleg navigáláshoz.
A TD-vel is kirándulgatunk néha, hamarosan megint megyünk egy kisebb túrára, ahol a telefonom lesz a navi... és egy csomó zene is preloadolva van rajta :-)
Szóval gondoltam felhasználom a régi tartót, de módosítok rajta. Mágnes helyett valami egyszerűbb, fixebb rögzítést kerestem. Végül adta magát, a szellőzőrostélyba pont becsúszik a 8-as PVC lemez. Az pedig van itthon mindig :-)
Úgyhogy átalakítottam a tartót, hogy be lehessen tűzni a szellőzőrostélyba. Jobb lett, mint a mágneses megoldás. Még jobban kézre esik a telefon, könnyen forgatható sofőr, vagy utas irányba.
Plusz bónusz, a telefon árnyékba került, nem tűz rá annyira a nap. Persze kitudja meddig lesz még meg ez a BlackBerry, elég öreg már. Ha más nem, navinak, utazáshoz zenélni meghagyom..
Ennél az autónál az alap tézis az eredeti kinézet megőrzése amennyire lehet. Nem tudom miért jó ez, de jó :-)
A hangszóróiról már tudom, hogy nem eredetiek, de szolidan a gyári rács mögött lapulnak. Valami jobb féle lehet, mert kék, és normálisan szól a gyári fejegységgel is. A gyári fejegység azonban erős korlátozás. Tud kazettát és rádiót.
A gyári fejegységhez ragaszkodok, úgyhogy olyan megoldás után kutattam, ami Bluetoothos, FM-tramszmitter, de szolidan elrejthető, hogy ne látszódjon.
A legtöbb ilyen kínai lom jó nagy kijelzővel rendelkezik, elég furcsa ízléssel mondható esztétikusnak. És nem illik egy korhű belsejű 21 éves autóba.
Hanem megtaláltam amit kerestem: Xiaomi Roidmi 2S
Szivargyújtó aljzatba tolható kis stick. Nagyon igényes kivitelű minimál eszköz. Ami ügyes, az a hozzá tartozó applikáció.
A telefonra telepített app segítségével lehet hangolni az FM frekvenciát, és ha fut az app, még az akksi feszülséget is kiírja. Kihangosítónak is tudja használni a Kinga szintén Xiaomi telefonja.
A rádió megtalálta könnyen a beállított frekvenciát és tökéletes minőségben, zúgás, zaj, sercegés mentesen játssza a zenét vezeték nélkül a telefonról. Pont ennyi amire szükség volt. Bónuszból két USB kimenet is van rajta, így a telefon tölthető is róla.
Nem volt egy óriási összeg, és a 21 éves "hifit" felokosította 21. századi igényekhez.
