Blog >> hűtő
A pech-széria folytatódik. A múltkori kuplung-csere után úgy hagyott cserben az autóm, hogy elfolyt belőle az olaj.
És hogy igazi Murphy legyen a sztori: pont kint voltam az Autóház Budaörsnél AlfaCity-megbeszélésen, szépen hazajöttem, beálltam a garázsba, és látom, hogy olajcsíkot húzott az autóm. Miért nem tudta ezt akkor csinálni, amikor még Budaörsön voltam? Miért nem?
Némi vizsgálódás után magamtól is rájöttem, hogy valahol oldalt folyt ki az olaj, így tuti nem az olajteknőt ütöttem oda. Hívtam egy trélert, és visszavitettem az autót a Budaörshöz. Szétszedték, és kiderült, hogy az olajhűtőbe vezető cső annyira el volt rozsdásodva, hogy gyakorlatilag kilyukadt, és ott spriccelt ki az olaj. A menete is rozsdás volt, így az olajhűtőt is cserélni kellett. Szerencsére mindez garanciális javítás volt. Természetesen új olaj is került a motorba.
Korábban már felfedezték a szervizben, hogy a hűtő is szivárog a tömítésnél, így ezt is cserélték garanciában.
A vezetőoldali üléshuzatomat pedig most cserélték ki harmadszor... ugyanott szakadt ki, mint előző két alkalommal, szóval most szivaccsal együtt cserélték, ezt is garanciában. Sajnos most sem lett tökéletes, lehet, hogy újabb csere lesz...
Ha már ott volt az autó, a műszaki vizsgára is sort kerítettünk.
Összességében nem bánom, hogy a garancia lejárata előtt még ezek a dolgok ki lettek cserélve, de nem jó érzés, hogy ennyi mindent kellett már cserélni egy 4 éves autón... Holnap jár le a 4 év, hamarosan egy külön posztot írok majd arról, mi mindent cseréltek garanciában a GT-n...
Tréler: 12.000 forint, Vizsgára felkészítés, vizsgadíj: 30.000 forint
Történt ugyanis, hogy 90fok fölé szökik a mutatóm.
Szerelő szerint kezdjem hűtő cserével (kb 1 hónapja kapott egy bonott valeot)
Hát jó, rendeltem egy új hűtőt, ma beszereltük, de nem segített a dolgokon túl sokat.
A következő a vízpumpa csere lesz, arra amúgy is rá kell nézni ,mert valószínű ott csöpög a víz.
Öröm bódottá.............
Az új hűtő 27k volt 40% kedvezményre.
Elkezdett fogyogatni a víz olyan 1000-2000 km alatt ért minimum alá a szint, ilyenkor rátöltöttem, egy darabig töltögettem, de nyilvánvaló volt hogy cserélni kell.
Még a gyári 1998-as beépítésű hűtő volt az autóban. Azt hiszem ez egy elég jól sikerült szériából való, minek utána későbbi évjáratokról azt lehet hallani hogy hamar elvéreznek. A műanyag és fém illesztésénél szivárgott, kicsit bevizesedett kívülről az egyik sarka, de a lamellák helyükön voltak, még eltömődve sem voltak. Nem is panaszkodtam a hűtésre soha.
Nem sajnáltam tőle a Valeo hűtőt. Úgy tudom, ez a gyári beszállító.
Valószínűleg nem fog annyit bírni mint az előző.
Érdemes néha a FES actuator test-jével kipróbálni a venti első fokozatát. Egy JTD-nél - ha nem sokat klímázol - el lehet úgy járni, hogy nem tűnik fel a venti "hiánya".
Ha nem megy: Első körben a biztosítékot kéne megnézni. Egy-egy maxifuse tartozik a két fokozathoz. Ezek a 156-nál az akkumulátoron lévő biztosítékdobozban találhatóak. Nálam sem ment a venti első fokozata, ez attól volt, hogy a motor kissé leégett. Ez vitte magával a biztosítékot. (Elvégre egy biztosíték csak úgy önmagától nem romlik el...) A motort pl. a Fer-vill-nél lehet felújíttatni.
Okozhatja még az első fokozat előtétellenállása is. Ez a 156-nál típushiba. Maga a "csöves" kerámiaellenállás a 156-nál a venti tartókonzoljába van csavarozva. Nem is biztos, hogy az ellenállás szakadt, lehet, hogy csak a csatlakozója korrodált. (Szintén rendszeres hiba a 156-nál, mert a csatlakozó nem vízmentes.)
Ezek után multiméterrel érdemes nézni (aktivált állapotban) a bizt. két oldalán a feszültséget (a negatívhoz képest). Ha nem mérhető 12V (- mikor éppen kapcsol a FES -), akkor tovább kéne menni a bizt. előtti reléhez és azt szemügyre venni. (Relé kiszed és a tekercs két csatlakozópontja között mérni a feszültséget.)
A nyári kánikulában, bekapcsolt klímával a motorhőmérséklet sokszor 105°C néha 110°C is volt, akármilyen óvatosan nyomtam a gázt. A gyári réz hűtő volt még benne amiből ki lehetett seperni a bordákat, úgy el volt rohadva. 2 nap múlva már tettem is bele az új alumínium Hella hűtőt. Kicseréltem a kiegyenlítő tartályt is egy bontott, de hibátlan darabra mert az enyém elöregedett és akkora repedések voltak rajta, hogy a nyomást sem tartotta. Végül a termosztátházban lévő motorhőmérséklet jeladót is kicseréltem, bár utólag kiderült, hogy ez hibátlan volt. Feltöltéskor az addigi zöld fagyálló helyett pirosat használtam ami elvileg jobb az alumínium alkatrészeknek. Km állás: 158600
Ma végre, sikerült foglakozni személyesen az újonccal.. :)
Az akksi rögzítő pánt végén lévő rögzítő nem ért rögzítő szárig, így engedni kellett rajta. Eléggé zörgött előtte.. :) Aztán elmentem próbakörre, hogy biztos megszűnt-e a hang.. hát, vmi hang eltűnt, de van más is.. tompa koppanás hallatszik néha, de nem feltétlenül csak úthibánál.. lehet, hogy a balos torony volt, mert sztem nem volt rendesen meghúzva, de majd holnap kiderül.. :)
Aztán igyekeztem átmozgatni minél több dolgot a motortérben, ott nem találtam semmi "koppanó" dolgot.. :) Utastérben is keresgéltem, na ott azért már vannak nyűgök, főleg a hátsó könyöktámasz mögötti keret. Sajna hiányzik az ajtó és a keret is el van törve..ezt majd pótolnóm kell.
Első lökős nem mozog, bár, oldalt-belül hiányzik pár rögzítő csavar..
Hátsó lökős már mozgékonyabb volt, mert alul a keréknél hiányoztak a csavarok, amik a betéthez rögzítik. Szerencse, hogy felszerelkeztem jó adag bontott csavarral ill. műa pöckökkel és bolhákkal a 155höz. :) De nem sikerült mindet pótolni..
Ami szomorúság, hogy a hűtő menetirány szti bal oldala könnyezni látszik.. :( Csere lészen valsz.. valamint a harmonika szívócső egyik része is fáradt.. kiszakadva még nincs, de sztem nem kell sok neki..
Végre megtörtént a gyári 99'-es(Valeo) ,az autóval egyidős hűtöm lecserélése nem is rossz teljesítmény ennyit időt bírt.
Még működött de az első igazán meleg napon valószínű csúnyán megadta volna magát.
Hogy teljes legyen a kép kapott új kiegyenlítő tartályt + természetesen új fagyálló folyadékot is.Beszerelésre került még időben, egy jobb első porvédő gumiharang is a féltengelyre :)
Mostanában mindennapos használatban van az autó és sajnos fokozottan használódik.
Már korábban is éreztem hűtőfolyadék szagot, de látni nem láttam semmi nyomát szivárgásnak.
Nos egy pár napja meglepett az Alfa egy kis tócsával a garázsban. Rövid nézgélődés a motortérben, a hűtő korrodálódott és ereszt. Cserélni kell.
Két márka között vacilláltam: Valeo vs. Nissens (a gyári kb. 80eFt lett volna). Végül Nissens lett, fene tudja miért, talán a jobb honlapja miatt.
Szükségem volt még egy rozsdamentes bilincsre és fagyálló hűtőfolyadékra (4l rózsaszín Tutela + 4l desztillált víz).
A cseréhez nem kellett sokat bontani a motortérben, csak a légszűrőházat kellett kiszedni a helyéről és az alsó burkolatot kellett levennem. A klímahűtőt a lökhárító rácsain keresztül ügyesen lecsavaroztam. Ventilátor kiszedése után leengedtem a használt folyadékot és a felső rögzítő csavar kiszedése után a hűtőt csak ki kellett emelni. Kis takarítás után mehetett be az új hűtő, majd összeszerelés fordított sorrendben.
Légtelenítés után járatás és csodálkozás. A vízhőfok mutató számomra eddig nem tapasztalt ingadozása aggodalomra adott okot. Elromlott a fél éves gyári termosztát a hűtő csere alkalmával? Vagy a jeladó ment tönkre?
Minden esetre a hűtőfolyadék nem szivárog sehol, szerintem nem hibáztam a cserénél. Csak ez az ingadozás nem tetszik.
Eljött a nagyszervíz ideje. A szokásos olaj és szűrő cserén kívül mostanra volt betervezve a vezérlés csere is + az eltört hátsó kilincs és ablakemelő gomb cseréje is. Így tehát irány Szamosiékhoz. Délután hívtak, hogy baj van, mert a hűtő folyik és a jobb hátsó kerékcsapágy is rossz.
Ugyan én nem vettem észre idáig, hogy folyna a hűtő, mert utántölteni nem kellett és tócsa se volt az autó alatt sosem. Viszont azt olvastam, hogy a 156-osok hűtője 8 éves koruk körül meghal. Hát ez nálam is bejött. A kerékcsapágyon viszont meglepődtem, mert én nem hallottam morgást. Biztos a jó hangszigetelés miatt :) Szóval akkor ez a 2 dolog is cserés lett.
Ja és ezen kívül mondtam, hogy nézzék meg az ékszíjakat és a hozzájuk tartozó alkatrészeket is, mert én még nem cseréltettem őket az elmúlt 4,5 évben. A diagnózis: az egyik hosszbordás szíjat kell cserélni, a többi OK.
Szóval a cserélt alkatrészek:
- Hűtő
- Kerékcsapágy
- Ékszíj
- Vezérműszíj
- Feszítő görgők
- Vízpumpa
- Olaj + szűrő
- Pollenszűrő
- Levegőszűrő
- 2 db izzó
- Kilincs, ablakemelőgomb
Április 19 eleve rosszul indult, mert 9-én a győri MOL kúton olyan matricát kértem, ami 19-én is érvényes lesz, erre kaptam egy 10 naposat, ami utánaszámolva 18-án éjfélkor lejár, így újra meg kellett állnom. Az egyik pech, hogy 6,22€-t kidobtam az ablakon, a másik, hogy Matyi felébred és ilyenkor már nem alszik vissza. Illene már kitalálni valami jobb módszert, mondjuk SMS fizetés külföldieknek is.
Az útról nincs nagyon mit mondani, az M1 még mindig remek, picit kómásak voltunk a korai ébresztő miatt, de fél kilenc után megálltunk a Szamosi parkolóban. Az autónak ugyan semmi baja nem volt, de összekötöttük a kellemeset a hasznossal, amíg a nagyvárosban tekeregtünk, a 156 szépen megújult. Kapott új hűtőt, mert a régi már olyan szinten morzsolódott, hogy elég volt csúnyábban ránézni és kiestek a lamellák. Esküszöm 30 éves autókban nincs ennyire tönkre a hűtő. A másik dolog, ami régóta zavart, az olajos motortér. 90000 km-el korábban már Csöri foltozgatta és rendbe is tette, most viszont olyan szinten köpte az olajat, hogy azt hittem a főtengely szimering adta meg magát. Fejben fel is készültem, hogy a váltó lekerül és talán új kuplunggal megyek ma haza, de Szamosiék pontosan tudják, hogy csak azt kell cserélni, ami már haldoklik és mindig megvédenek egy egy húzósabb kiadás elől. Most is kiszúrták, hogy az a szimering rendben lesz és az olajteknő lesz a bűnös.
Amíg Norbi az olajteknő hajszálrepedését hegesztette, mi megmutattuk Matyinak a tömegközlekedés örömeit. Nem nagy sikerrel. Mire leértünk busszal a Kölcsey utcából a Hűvösvölgybe, egy életre megútálta a buszozást, amit elégge hangosan a világ tudtára is adott. A villamos a Moszkva térig sokkal kultúráltabb volt, ám az első benyomás egy életre megmarad, így 10 másodperces frekvenciával váltogatva egyszer az én nyakamban lógott, egyszer az Anyáéban. A Moszkva téren kénytelenek voltunk taxit fogni.
A budapesti taxik / taxisok voltak a nap meglepetésemberei. Egyrészt sokkal olcsóbb taxizni, mint gondoltam, másrészt mindegyikük nagyon kedves és udvarias volt. Az első utunk az újonnan felfedezett újbuda centerbe vezetett, ahol Magyarország legnagyobb, 4000 m2-es játszóháza van. A környék ijesztő, a centrum kiábrándító, a gyerekház olyan, mint a Batman játék volt a Commodore 64-en, csak éppen a csövek nem eregettek gőzt. Nagyon gyorsan leléptünk és elindultunk gyalog a Campona felé, míg meg nem láttuk a táblát, hogy 7,2 km. Taxiiiii 5-555-555 :)
A Campona sokkal barátságosabb arcát mutatta. A gyereksarok viszont teljesen üres volt, ami folytatta a szürrealisztikus napot. Egy órát ugráltunk a kicsivel, aztán meguntuk és a centrumba-a Vörösmarty térre vitettük magunkat. Jó nagyot került a taxis, mégis belefértünk a 3 ezresbe. A csomagtérből kivette a kocsit és összerakta, udvarias is volt, megint csak ámultunk. Meg éheztünk. Matyi bebizonyitotta, hogy a Primera 1.6 kombi a világ legunalmasabb autója, elaludt a kezemben. Az illatokra azonban felébredt és falatozott egyet - egy remek minestrone és szarvassteak volt a menü. A Gerbeaud helyben sült tölcsérjébe kértünk két fagyit és átsétáltunk a Lánchidon. Az Alagútnál fogtunk egy taxit és Hűvösvölgybe vitettük magunkat, ahol már készen várt a tip top állapotú autó.
A próbaút remekül sikerült, az autó alján egy csepp nem sok, de annyi olaj sem volt. Az új hűtő vidáman csillogott az autó orrában és az autó rendben találtatott. Lassan gurultunk lefele a budai dombokról. Aztán még lassabban. Aztán már a dombról lefele is gázzal kellett menni. A fékpedál lassan, de biztosan felkeményedett, majd sziklaszilárdan beállt. A JTD üvöltött, a fékek füstöltek, a víz 110 fokon fortyogott és Budakeszi közepén állva maradtunk.
Ilyenkor mutatkozik meg, mennyire megbízható egy szerviz. A Szamosiék már zárás előtt voltak, aggódtam is, hogy már nem kapom el őket. Szerencsére az első csengésre felvették és rögtön fel is ajánlották, hogy lejönnek megnézni, mi a helyzet. Ezek a napon ez volt az első jó hír, nem vagyunk egyedül a bajban! A világ talán egyetlen 146 műszerfalú Temprája be is futott, emelővel, 3 mesterrel és 4 zsák szerszámmal. Majdnem egy óra bütykölés után azonban még mindig csak a fejüket csóválták - ilyennel biza még nem találkozott senki. Én már feladtam, a kiránduló kiránduljon, a szerelő szereljen, a taxis meg taxizzon.
7es BMW jött, így a lerobbant olaszt B kategóriás politikusként hagytuk ott. A vajszínű bőr és a masszázsfotel annyira megtetszett, hogy alig akartunk kiszállni. Budakeszi - Mátyás templom 2800 Ft, hihetetlen jó ár. Az már más dolog, hogy ez szerinte euróban 14 pénz. 7 hónapos terhes feleséggel és álmos 19 hónapos gyerekkel jó kapcsolatunk kihasználva a Hiltonban szálltunk meg - egy hely, ahol még nem ért csalódás. Most is remekül megegyeztünk és a sors minő iróniája - akárcsak Gemonában, mikor a 156 először hagyott cserben - ezúttal is az 505-ös szobát kaptuk. 505 az SOS? Véletlen lehet mindez?
A szobapincérrel gyümölcstálat hozattam, az Éva csirkés szendvicset. Igyekezve sem tudtunk hibát találni. Remekül aludtunk, szó sem lehetett az idegen ágy effektusról, pici túlzással még azt is mondhatnám, hogy jobb volt, mint otthon. Matyi egész éjjel meg se mukkant, reggel 7.30-ig édesen szuszogott. A reggeli is fejedelmi volt, így nagy reményekkel vártam a Szamosi telefonra, mit intéztek az autómmal este. Szívunk, mint a torkos borz - hangzott a válasz. A fél autó darabokban van, kicseréltünk a fékfőhengert újra, de nem segített.
Kigondoltam, hogy guruljunk le a Mammutba, ott gyorsabban telik az idő. Éva csavargott egyet, mi meg addig mászkáltunk a gyerekházban, míg teljesen el nem fáradtunk. A mobilom lassan, de biztosan megadta magát, így már csak 2-3 óránként kapcsoltam be. Délben jött a Szamosi hír - Csepelen vannak és bontott szervódobot keresnek, nyugodtan csináljunk programot. Eltaxiztunk az állatkertbe, ahol megkóstoltuk az eredeti Gundel palacsintát és pár remek fogást, ami után a gasztronómia létráján ismét feljebb léptünk két fokot. Bravo Merczi Gábor és a Gundel csapat. Matyi mindhárom jércemellet megette, ami jelen pillanatban világcsúcs, általában elégedettek vagyunk, ha a harmada porciót megeszi. Vagy az ezüst étkészlet a siker titka?
Ebéd után újabb telefon - a csepeli szervódob nem passzol, a srácok szerint 2 féle dobbal volt szerelte, de a katalógusban 4 féle is szerepel. Amíg Juditék a telefondrótot izzították, mi állatkertbe mentünk. Matyi felkiáltott, hogy vaaavv, mikor meglátta a gorillát, de még ugyanazzal a mozdulattal el is aludt. Az állatkert remek hűvösében csaknem három órát aludt. Utána volt fókashow, kecskegida simogatás, unatkozó oroszlán sasolás, haletetés, páva kergetés. Próbáltuk magunkat a lehető legjobban érezni, mintha már sejtettük volna a folytatást. 5 után a Szamosiék még mindig rejtett hibát emlegettek és tovább szívtak. Számomra ez azt jelentette, hogy egyre kisebb az esélye, hogy az ünnepek előtt készen legyen az autó, viszont illene már benézni a munkába is. És persze az sem elhanyagolható, hogy a kuplungra összespórolt pénzünk kb. ekkora fogyott el. Nehéz döntés volt, de meghoztam - megyünk haza. Vonattal. A telefonom még egy utolsó hivást kibírt, megtudtam, hogy 19.55-kor indult egy vonat Pozsonyba a Keleti pályaudvarról.
Egy taxist kérdeztem meg, milyen messze van a Keleti. Csodálkozva vettem tudomásul, hogy elég a 20-as/30-as buszt követnem és kb. 10 perc séta. Elindultunk. Fél óra séta után két dolgon törtem a fejem - mit rontottam el és hogyan ültessem a feleségem a nyakamba. Újabb 30 perc "séta" után kezdtem megdühödni, de ekkor a távolban megláttam az állomást. Vagy mi sétáltunk extrém lassan, vagy a taxis szívatott meg, minden esetre jó 3,5 km lehetett az út, ami ugye ritkán 10 perc. Első osztályra már nem volt jegy, maradt a másodosztály a maga bűzével és kényelmével. Tudom, ez van 33 €-ért, de picit kultúráltabb közlekedésért picit azért hozzáfizettem volna. Minden esetre a gyerekkocsival eltorlaszoltam a kupét, ha már ez a marhavagon, akkor legalább utazzunk diszkréten. Maga az út meglepően rendben volt, Matyika rögtön elaludt az ülésen félbe hajtva, még a tolóajtó rezonanciája sem ébresztette fel. Ezt máig nem értem, mert úgy kell elképzelni, hogy valaki 25 kilós kalapáccsal veri másodpercenként kétszer az ajtót. A bicskám is csak kétszer nyílt ki a zsebemben, de szerencsére a harci készültséget le lehetett fújni. Pozsonyba 22.46-kor futottunk be, ahol mentőangyalunk már várt ránk a hugomnak öltözve. Éjfélre már ágyban is voltunk.
Másnap délután kertészkedés közben csöngött a telefon - a tatai bontóban frissiben bontott szervódob passzol az autómba és ráadásul működik is minden, mehetek az autóért. Sikerült kideríteni, hogy ez a szervódob egy hibás konstrukció volt, a gyár rögtön le is cserélte.
Nagypénteken a feleségem úgy döntött, hogy ne menjek vonattal, menjünk együtt a Bravoval. A programot az ünnepi sofőrök biztosították: 1 km-el a Törökbálinti letérő előtt satufék és majdnem egy órás helyben állás következett. A két és fél órás út, amiért már a harmadik matricát fizettem ki egyszeriben 4 órás lett, így Hűvösvölgy helyett a Vörösmarty térre indultunk ebédelni. A Gerbeaud nem hozta a szokásos formáját, majdnem egy órát vártunk az ebédre. Azt hiszem ideje lesz más kedvenc után nézni. Az új étlap viszont nem okozott csalódást, a hal és a steak is remek volt, bár a Gundel után csak "b" kategória. A kávé viszont isteni volt, akárcsak a Gerbeaud szelet.
Következett a hogyan menjek navi nélkül Hűvösvölgybe játék. Picit tekeregtünk, de végül kijutottunk a Moszkva térre, ahonnan már ismerős volt az út. Robi és Norbi éppen egy gyönyörű V6-ot masszírozott, így rögtön jobb lett a kedvem, az autóm kulcsait megkapva meg egyenesen mosolyogtam.
A mosolyból akkor lett vigyor, mikor Judit közölte a 3 napos szívás árát - ilyen korrekt hozzáállással az utóbbi 10 évben nem találkoztam. Itt is köszönök mindent és öröm az ürömben, hogy a legjobb szerviz környékén ért utol ez a tipushiba.
Költségek: 99 ezres az autóra, 99 ezres az egyébre :)
Képek:
1. 500 km-el a tisztítás után mindenhol folyik az olaj
2. itt, egész fenn, védett helyen volt hajszálrepedés
3. Szamosi János gyerekmegőrzője :)
4. Egy kis dugó az M1-en
5. Matyinak semmi sem gond
6. Hajsza az asszony után :)
7. Vonatozunk
