Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

No végre elérkezett a nap, amikor megújult az első futómű is.
Az alkatrészek már jó ideje arra vártak, hogy bekerüljenek, de hol Zé. mester, hol én nem értem rá.
Végül nekiestünk.
Sok nehézség nem volt, csak a szokásos szívatások...
Most pl a bal első rugóból volt letörve egy darab, hirtelen jobb megoldás nem volt, mint levágni egyformára a rugókat, kb 2cm-vel lett rövidebb.
Ezt az új gátlókkal észre sem venni, a régik erősen nem voltak jók semmire...
Ezután a toronyszilent rögzítőcsavarja gondolta azt, hogy ha már a
hőn szeretett kedves előző szerelő, aki biztosan csuklott eleget meghúzta egy párzsor légkulccsal, akkor most ő inkább már nem nyúlik tovább, és a 8*1,25ös menetet nem nyújtja tovább 8*2 fölé, hanem inkább megszakad...
Hát igen az ilyen utolsó csavaros dolgok, újra lehetett kivenni, meg összetekerni, szernecsémre Zolinak volt elfekvőben másik, úgyhogy viszonylag hamar megoldódott a probléma.
Más nehézség nem volt.
Elöl...
Feltettem a téli felniket, ha már úgyis leveszem az elsőket, akkor legyen mind a négy, és akkor már a télik mehetnek a helyükre.
Hát a bal hátsó konkrétan úgy megszorult, hogy a csavar feje megszűnt létezni 17es méretben.
Jó kis csavar az ilyen, csak egy picit betett így.
A tetején van egy kis dugó, ha az kiesik, akkor jól látszik, hogy a csavarfej közepe üreges...
Nem kis harc árán lejött a csavar, és már ment is a helyére a másik.
Érdekes, hogy meg voltak kenve a csavarok mégis csak egy cca 120-130 cm hosszú zártszelvény segítségével sikerült leszednem az összeset.
Próbakör.
Úúúúú öcccsééém, nem is tudtam, hogy ilyen jó futóműve van a 166osnak, eddig én csak egy tőkesúly nélkül dölöngélő hajóban ültem...
Na azért óvatosságra intett a dolog, hogy a kisebb felniken a nem 1 éves gumik nem nagyon tapadtak meg kigyorsításkor.
Eleinte csúsztam is fékezéskor, de pár km után most már sokkal jobb a tapadás.
Lustaságát veszítette a gépezet, amikor "leesett az egér farkincája"...