Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Kiadós reggeli után elindultunk haza. A falu szélén a benzinkútnál még tankoltunk egy huszasért (10,48 liter) hogy biztosan elérjünk az osztrák OMV kútig Villachban.

1.286m Cime Sappada hágót megmászva elértük az utolsó betervezett magassági pontot. Az 1.051 méteren lévő Piani di Luzza hágó tulajdonképpen nincs is jelölve, az ott található szálloda jelzi. Beugrottunk egy kávéra és jót beszélgettünk a tulajjal. Ez a rész – Dél-Tirol - két nyelvű. Az idősebbek németül beszélnek a fiatalabbak már olaszul. Az idős tulaj nagyon megörült, hogy van kivel németül beszélgetnie.

Innen Tarvisiot vettük célba, de kalandosan jutottunk el oda.

A túra során a két autó közti kapcsolatot walkie talki rádión tartottuk. Hívójelek: Sas és Bagoly. Lehet találgatni hogy ki volt a Sas :-))
Tarvisio felé haladva az autópálya alagútban hívás érkezett, hogy álljak félre mert felforrt a hűtővíz. (Részletesen itt.)Az alagút után megálltunk és szomorúan tapasztaltuk, hogy a szétment a hűtő. Itt beletöltöttünk minden vizet amink volt és lassan tovább indultunk. A fizetőkapu után a helyi karbantartóktól sikerült szerezni egy műanyag kannányi vizet, így már bátrabban indultunk Tarvisioba. Ott találtunk egy szervizt ahol közölték hogy kb. egy hét mire megjön a hűtő. (6.kép)
Itt a "Sas" leszállt, számára véget ért az út.
Megebédeltünk, körbejártuk a piacot, bevásároltunk a helyi Intersparban majd elbúcsúztunk. Ők várták a trélert, mi haza indultunk. Az osztrák-magyar határon találkoztunk is a trélerrel ami értük ment.
Hazafelé szakadó esőben elérte PHuBi a 100.000 km-t.
100.217 km-es állásnál érkeztünk haza.
A rossz idő ellenére is királyság volt a túra, kár hogy nem tudtunk együtt hazajönni.

Szerintem lesz még folytatás...

Mára 240 km lett betervezve, ami majd 6 óra a hegyekben. A megállókkal együtt kb. 8 óra lett.
Sajnos a tegnapi időjárás folytatódott, esőben indultunk.
Az első szakasz nagyon érdekes volt. Gyakorlatilag új aszfalton mentünk fel majd lefelé a hágóra. Az út egy autónyi széles és teljesen forgalommentes volt. Az erdő körülöttünk kivágva, mindenütt rönkök. Olyan érzésem volt hogy azért friss az aszfalt hogy a teherautók majd kényelmesen tudják lehordani a fát.

A Brocon hágón találtunk egy nyitva lévő kocsmát és ittunk egy kávét. Érdekes volt a kihalt hely. Amikor tovább akartunk indulni akkor derült ki hogy a tovább vezető út le van zárva, vissza kell fordulni. Így esett hogy a betervezett 988 méter magas Passo Gobbéra kimaradt. Néha kibukkant a táj a felhők mögül és gyönyörködhettünk…

A 2.032 méteres Passo di Valles és a 2.236 méter magas Giau hágón még volt hó. Nem sokkal előtte tudtuk kinyitni a tetőt, úgyhogy elég szürreális látvány volt két nyitott tetejű Spider a havas tájban.

A szálláshoz tartozott mélygarázs is, természetesen beálltunk.
Holnap indulunk haza. Búcsúzóul a szálloda szomszédságában megvacsoráztunk. Nem egy átlagos étterem volt (pl. semmi sem volt kiírva az épületre, a szálloda portása ajánlotta), rengeteg finomságot sikerült megkóstolnunk.

A megmászott magassági pontok:
• 2.047m Passo di Manghen - Hágó
• 910m Passo Forcella - Hágó
• 1.630m Passo di Monte Agaro - Hágó
• 1.615m Passo Brocon - Hágó
• 1.984m Rolle-Pass - Hágó
• 2.032m Passo di Valles - Hágó
• 2.000m Rifugio Fedare - Hágó
• 2.236m Passo di Giau - Hágó
• 1.809m Passo Tre Croci – Hágó

További képek a 2. naphoz.

1-4. kép - Fedaia gát, ahol az "Olasz meló" c. filmet forgatták. A tárolóban - mint több más helyen is - feltűnően kevés víz van.
5. kép: kávészünet egy nagyon hangulatos helyi kocsmában.

Kiadós reggeli után jött az igazi hegyi szakasz. 220 km amit a navi szerint öt és fél óra alatt lehet megtenni, ami a megállókkal 9 és fél óra lett.
Az útvonal:
- Balkonút parkoló Cortina d'Ampezzo,
- 2055m Col Gallina (Strada Passo Falzarego) – Hágó,
- 2105m Passo di Falzarego – Hágó,
- 2192m Valparolapass – Hágó,
- Forte Tre Sassi Museum
- Balkonút - Cortina d'Ampezzo,
- 1875m Passo Campolongo-Hágó,
- 2137m Passo gardena – Hágó,
- 2240m Sellajoch – Hágó,
- 2239m Pordoijoch – Hágó,
- 2950m Funivia del Sass Pordoi – felvonóval a hágóról. Itt hógolyóztunk egyet, majd megebédeltünk.
- 2057m Passo Fedaia – Hágó,
- Fedaia gát, ahol az olasz meló című filmet forgatták,
- 1752m Karerpass (Passo di Costalunga) – Hágó,
- 1808m Passo di Lavazè – Hágó,
Itt két eredetileg betervezett magassági pontot kihagytunk, mert a kitérők miatt későn érkeztünk volna a szállodába:
- 1989m Jochgrimm – Végpont,
- 1443m Passo di Pramadiccio - Hágó.

A Hotel Latemar - Castello di Fiemme-ben volt a szállás, itt egy menü vacsorát ettünk és helyi bort kóstoltunk.

Már 2020-ban felmerült egy Spider túra a Dolomitokban. Anno a Covid miatt nem tudtuk megtenni, az idén újra szóba került.
Elővettem a régi terveket és térképeket. Sajnos kiderült, hogy egy az egyben nem tudjuk bejárni, mert pár dolog a téli-nyári szezon közt zárva van. Ilyen pl a Timmelsjoch hágó, amin átmentünk volna a Sölden környéki magas hegyekbe. Mondjuk az Ötztalgleccser is zárva volt, ott lett volna érdekes felmenni az Európában autóval elérhető legmagasabb pontra…
Szóval a tervek módosultak, most nem megyünk át Ausztriába, így az egyik tervezett szállást is módosítani kellett.
Első nap nagyrészt azzal telt, hogy eljussunk a Dolomitokba. Kb. 500 km várt ránk, ami 6 és fél órányi út.
Giuseppével eredetileg Oberwartban találkoztunk volna, de már Szombathelyen összefutottunk az utolsó magyar benzinkútnál, ahol teletöltöttük a tartályokat. A bendőnket az eredetileg tervezett ponton Oberwartban raktuk tele reggeli címszóval. kb. 250 km után elértük a szokásos OMV kutamat Villachban. Ott újra feltöltöttük a tankokat az olasznál olcsóbb osztrák benzinnel.
Az első érdemi látnivaló Tarvisióban jött, felvonóval felmentünk a Monte Lussari hegyre. Ott meg is ebédeltünk. Az idő kicsit hűvös volt, de a látvány mindenért kárpótolt.
Némi olasz autópálya után elértük a hegyi szakaszt, lehetett tetőt nyitni.
Két hágót másztunk meg, a második előtt sajnos eleredt az eső csukni kellett:
- 864m – Sella Corso
- 1.298m – Passo della Mauria
Innen sajnos végig kísért minket az eső, így a Tizianóhoz kapcsolható látnivalók (szülőháza, festménye) Piave di Cadore-ban kimaradtak.
A szálloda Valle di Cadore-ban szintén esővel fogadott minket.
Az esőre való tekintettel vacsorázni mentünk a szálloda éttermébe. Igazi olasz kaját ettünk, desszerttel bezárólag.

Nekiálltam a készülődésnek:
- bőrápolás a szokásos Sonax cuccal,
- alapos mosás itthon,
- pótalkatrészek, szerszámok átnézése,
- waxolni is akartam, de valamit benéztem és a fekete wax helyett sötét keki színűt vettem, azzal meg nem akarom lekenni a fekete autót.
- navira már letöltöttem az utolsó 2022 decemberi iGO térképeket. Működik.

A bal oldali szélzaj továbbra is probléma. A Selenia előtt állítottam a tükrön hogy a felső éle zárjon a szélvédő keretre. Valamit javult a helyzet. Ma sikerült úgy beállítani hogy végig odasimul. Teszt szombaton.

Már pénteken megérkeztünk a színhelyre. Az odaút eseménytelenül telt. Esett az eső esély se volt tetőt nyitni. Ott találkoztunk Giuseppéékkel és kicsit később Zseléékkel. Giuseppéről rögtön megállapítottam hogy papírkutya mert nem mert Spiderrel jönni az időjárás miatt. Helyette egy kicsit erősebb Giuliával érkezett.
Vacsora után kerestünk egy csendes kocsmát ahol felkészülhettünk a nagy versenyre.
A felkészülés nem sikerült túl jól mert egyikünk se jutott be az első 10-be, mondjuk Fornitoréék se...
...de nem is ez volt a lényeg.
Maga a Rally a szokásokhoz híven jó buli volt. Szép tájakat láttunk és az időjárás is csodálatos volt. A rajt előtt kinyitottuk a tetőt és csak a célba érkezés után csuktuk be.
A látnivalók jók voltak az utak már nem annyira, de megoldottuk futómű és felnikár nélkül.
Abaligeten emlékeim szerint a 70-es évek végén jártam utoljára.
Szombat este immáron Fornitore csapatával kiegészülve visszamentünk a pénteki kerthelyiségbe megbeszélni a nap eseményeit.
Kis idő múlva Liquid is csatlakozott hozzánk. Felmerült hogy jövőre korábban kellene a Rally színhelyére menni és pár napos "edzőtábort" kellene tartani felkészülésként. Elmélet, gyakorlat és mindenki abból ami az idén nem ment neki.
Kissé hiányos emlékeim szerint fél 12-ig maradtunk. Több italból is sikerült kifogyasztani a vendéglátó egységet. Később volt aki enyhe másnaposságra panaszkodott :-)

Vasárnap kis kitérővel hazajöttünk, természetesen végig esőben.
Összesen 681 km-t mentünk a hétvégén, ebből 152,3 - 3 + 2,4 = 151,6 km volt a Rally hivatalos távja. Ennél kicsit többet mentünk - 154,5 km-t - mert az elején párszor eltévedtünk.
Végül 14 perccel többet mentünk mint a szintidő. Mint általában most is be volt kapcsolva az USB tracker így itthon tudtam analizálni az utat.
A feladatokra szánt idő 94 perc volt, mi összesen 1:32:27-et álltunk, tehát ez nagyjából stimmel. A 14 percet csak az eltévedésekkel és az esetleges lassabb haladással szedhettük össze az 3,6 plusz km ezt nem indokolta. Felmerült bennem a gyanú hogy az Orfű településen érvényes 40-es korlátozást nem kellett volna betartani.
Mindent összesítve az eddigi legjobb Selenia hétvége volt.

u.i.
A hivatalos eredmény szerint a 33. helyen végeztünk.

Tavaly nyúltam utoljára a kamera tápjához, ma újra sor került rá.
A régi kamerám - amivel a tavalyi nagy túrát a francia Alpokban is rögzítettem - lecserélem egy SJCAM SJ4000X-re. A régi csak HD felbontást tudott és a színei is kicsit furcsák voltak. Az új már full HD-t tud akár 60 fps-sel.
A felbontáson kívül még az USB csatlakozó is más, úgyhogy a tápvezetéket egy USB-C-re cserélte.
Teszt a Selenia alatt.

Tavaly a francia Alpokban a nyakunkba szakadt az ég.
Ma boltokat járva az eszembe jutott az incidens az ablaktörlővel úgyhogy vettem két lapátot.
Délután ki is cseréltem őket, most már jöhet az eső :-)