Mutasd

>> Esemény2022-04-12

Sok minden rendhagyó történt ezen a túrán, de az útvonal maradt. Továbbra is ez a kedvencem itt az országban, jobbat az ilyesfajta kimozdulásra nem találni.
Kis egyeztetés után végül a keddi napban maradtunk, a létszám folyamatosan változott, végül a túra bizonyos időpontjában négy autó is összejött. Három a 105/115-ös szériából egy pedig a jelenlegi AR kínálatból. András a 2000 Berlinát hozta el, Tamás pedig egy 1750GTV Mk1B-vel jött. Lacinak viccesen feldobtam a kérdést nincs-e kedve kipróbálni a frissen bejáratott autóját a szokott helyeken, ahol egy hónapja közösen a 156-jainkkal jártunk. Átszervezte a naptárját és eljött. A közös kezdőpontot és egy későbbi megállót sikerült összehoznunk. Nem is kíséreltük meg hogy a tempóját hozzuk, más géposztály...

Balaton és Borsodnádasd közötti hegyen találkoztunk, mentünk pár oda-visszát. Tamás hatására átléptem egy holtponton, belekóstoltam az erőltetett oldalazás tudományába a csúszós oldalon, inkább csak felfelé, lefelé még néha bizonytalankodom, féltem a járgányt no, ez a helyzet.
Ózdon tankoltunk, majd Serényháza Ragály szakaszt leautóztuk. Két Ragály-Imola kör után Lacival is összefutottunk.
Szőlősardó után a padnál ebédeltünk, duma, autómustra, fotó. Lacitól elbúcsúztunk élmény volt az autójának hangja ahogy elhúzott. Összenéztünk és beindítottuk a mi Nord motorjainkat, amik persze hasonlóan képesek érzelmi húrokat pengetni. Nekilódultunk és mentünk egy Perkupa-Ragály szakaszt. Klassz volt, de minket most leginkább a Ragály-Kánó rész vonzott, ott mentünk jópár oda-visszát. Mit mondjak, a legjobb ezzel az autóval. Az erő elég a csúsztatáshoz ezen az aszfalton is, 'rengeteg' az ehhez alkalmas kanyar, nagyszerű volt.
Ózdon keresztül Balaton felé mentünk, Tamástól elbúcsúztunk, Andrással még egy bükki kanyart terveztünk. A járgányom megállt Mónosbélen, szerelés, legalább beszélgettünk. Próbáltam nyugodt maradni, beindult, utána még napoztunk/beszélgettünk. Előjött a második komáromi Alfa City-m emléke is 2010-ből, ahol ugyancsak a gyújtással bajlódtam az akkor frissen összerakott motoron, egy napomba került mire rájöttem az elosztó alatti O gyűrű annyira eltartotta az elosztó tengelykapcsolóját, hogy 4000 felett azt szétdobta. Micsoda szívás volt. Elindultam és meg voltam győződve, hogy a kicserélt kondenzátor meggyógyította a bajokat. Jól elment az idő és akkorra már András nem vállalta be a bükki kanyart. Javasoltam neki, hogy akkor legalább a Mátrán menjen keresztül hazafelé.

Hat után járt az idő, de felmentem a hegyre, nem tudtam kihagyni. Mentem két Hereg-rét bükkszentkereszti kereszteződés oda-visszát. Visszafelé megállt újra, majd ráindítottam és beindult, onnan kezdve Egerig azon agyaltam mi a sz@r ez. Benzin nem lehet, terhelést bírja, kapja az anyagot, a gyújtás vagy jó vagy nem. Akkor mi a fene ez?! Erős döccenőnél kohhent egyet, aztán megy rendesen. Egerben tankoltam, már sötét volt, kissé már nyugtalanított az eset, mert nincs magyarázat. Telefon lámpájának fényében megtaláltam a nyavalyást. A gyújtótrafó előtti ellenállás saruja csúszott le, de úgy, hogy a vezeték rugalmassága kontaktban tartotta. Uhh. Kis elemzés után rájöttem a zajszűrő laza csavarja megengedte, hogy pár fokot mozogjon, ami a sarut képes volt lejátszani. Szivatós, igen szivatós. Volt ezzel már más jellegű bajom is korábban, még most sem az igazi. Ha jobban belegondolok egy éve így mehetett az autó, mert tavaly Tótvázsonynál volt hasonló megállás és utána indult a motor, de nem találtam rá erre a hibára. Három ilyen túra meg ez. Ez hogyan lehetséges így?! (~4000km) Volt magyarázat, így már nyugodtabban indultam haza Kecskemétre.
18 év alatt két útszéli szerelés, belefér. Pláne ha megnézem micsoda élmény egy ilyen gépet hajtani!
Basszus, a gumi meg zümmögösre kopott...

642km
Kmét-Cegéd-Jászladány-Heves-Eger-Balaton-Ózd-Serényfalva-Ragály-Imola-Kánó-Aggtelek-Serényfalva-Ózd-Balaton-Eger-Bükk-Eger-Heves-Jászberény-Farmos-Kmét

A legjobb túrák egyike volt!