Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Kihasználtam a száraz meleg áprilisi időt és elvittem a Q-t egy szlovákiai túrára a gyári szerelésű, kopáshatáron lévő gumi utolsó tizedmillimétereinek elmorzsolásához..
Emellett egy olyan útvonalat is szerettem volna találni, amely összeköti a korábbi bevált helyszíneket a márciusban felfedezettel.
Ehhez összeállítottam egy ígéretesnek tűnő útvonaltervet.
Itthoni szakaszt gyorsan le akartam tudni, hogy a kinti utakra több idő maradjon.
Cél Bánréve. M5-M0-M31-M3-21-23-25-Ózd. Ózd előtt még mindig le van zárva a 25 egy szakasza, így Bekölce felé kellett kerülni.

Bánréve után Tornalja, Deresk (1. kép), Szirk (2. kép), Turcsok, vissza Szirk, majd ismét Turcsok párszor. Az út mentén megritkították a fákat, ijesztő volt a sok tuskó. Miután rosszullétig kanyarogtam, megálltam pár kép erejéig (3. kép), majd az 526-oson indultam tovább nyugat felé.

Egy darabig jó az út Nyusta felé, élvezetesek a kanyarok, de utána romlik a buroklat minősége, ez csökkenti az élményt. Klenócon megálltam enni pár falatot. Ismerős volt a főtér, a 156-tal is itt áltunk meg az első szlovákiai felfedező túrán (4. kép). Az 526-oson egészen Herncsvölgyig mentem. Habár eredetileg Rimakokván le akartam térni a
2724-esre. Majd legközelebb.

Herencsvölgy után 529-esen északra. A Forgácsfalva - Feketebalog szakasz kiváló (5., 6. kép). Új aszfalt, széles út, gyors kanyarok. Annyira tetszett, hogy mennem kellett még egy oda-visszát. Gyönörű táj, a Magas-Tátra megigéző (5.kép Breznóbánya felé).

Breznóbányán tankoltam, utána Garamolaszkánál tovább északra a 72-es úton Királylehota felé. Felejthető szakasz sajnos. Utána 18-ason mentem tovább nyugat felé. Lipótszentmiklósnál tettem egy kitérőt észak felé a kilátás miatt (8. kép). Rózsahegynél rákanyarodtam az 59-esre délnek. Ez az út több szakszon is felújítás alatt volt félpályás útzárral, lámpás tereléssel. Emiatt mély nyomot nem hagyott bennem. Egyetlen pozitívum, hogy a 6 lámpás szakaszból 5-ben én indultam elsőként a lámpától, így két lámpa között zavartalanul haladhattam lényegében egyedül.

Az 59-esről letérve a 14-esen folytattam utam. Ez nagy csalódás volt. A burkolat vacak és még fehér is. Az út ugyan széles, de a kanyarok nagyok és sűrűn követik egymást. Előzni lehetetlen. Megvolt egyszer, elég ennyi.

Ezután 65-ösön délre. Sima főút, haladós. Ahogy elértem a Garamot, letértem a 2492-es útra, hogy elérjem az 51-es utat. Na végre egy kis izgalom. A Szinpetri - Szin szakaszhoz hasonlítanám. Gyors szakasz. Tetszett, oda-visszát mentem és kajálni is itt álltam meg egy viadukt alatt (9., 10. kép).

Bélabánya után a 2538-ason irány Szklenófürdő. Ez kivételesen jó szakasz, már a márciusi túrán is bebizonyosodott. Először elmentem majdnem Geletnekig. Az egy gyorsabb szakasz, de gondoltam a Q-val jó lesz. Egyszer elment, de visszatértem a Szklenó - 51-es szakaszra, az az igazi. 2 oda-vissza után már annyi rovar lett a szélvédőn, hogy alig láttam ki. Közben a gyomrom is felfordult és a nap is lement. Ideje volt haza indulni.

Selmecbánya után az 524-es úton indultam tovább, csakúgy mint legutóbb. A kanyarkövető fényszóró prímán teszi a dolgát. Ez az út is megérne egy oda-visszát.
Bátnál tértem le az 1551-esre, Zsember után 1550, Hontmarót után 66 (seggem a ...), Hont Mo. 2-es főút, Rétságon tankoltam, M2, M0, M5.

Ez a selmecbányai térség messze van a nagy kedvenc rozsnyóitól, és sajnos közte nincs annyi élvezetes út, hogy megérné a kettőt összekötni. Viszont külön-külön járható szerintem. A rózsnyói térség több lehetőséggel kecsegtet, azonban távolságot tekintve kb. egyforma messze van. Mindkét esetben 300 km-t kell autóznom az első izgalmas kanyarig, ha Rózsnyó felé Egertől számítom az izgalmat. Ha viszont szigorúan a szlovák szakasz távolságát nézem 60-80 km-rel többet kell autózni a kanyarokért.

Így vagy úgy, párszor meg fogom még tenni ezt is, azt is. Nagy kanyar volt a mai. Ennyit még nem mentem egyszerre túra kapcsán. Kimerítő volt.