Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Na, akkor a lényeg. Van nekünk egy esztergomi találkozónk, komoly hagyományokkal és csodálatos helyszínnel. Ezen felül, az én fejemben van egy Cél, ami nem kevesebb, mint hogy pár év múlva a világon azt mondják: ha volkswagen, akkor Wörthersee, ha veterán autó akkor Goodwood, ha Alfa Romeo akkor AlfaCity… szerintem ez jó cél. :) Ha valamiért szeretem kivenni a részem a találkozó szervezéséből, akkor ez az.

Hát akkor nincs is semmi gond. Ja… de van. Egy kis ellentmondás feszül a fenti két dolog között, ugyanis nincs helyünk tovább nőni. Nagyjából mindenki ismeri már a helyszínt. Konkrétan 470 parkolóhelyünk van a két parkolórészben együttvéve. Van még a másik oldalon egy parkoló, de azt nem tudjuk megszerezni, mert fenntartják a turistáknak, ami egy érthető szempont, de azért ebből a szempontból bosszantó. Ott van még a füves terület a kollégium előtt, ahol elfér, mondjuk, húsz autó. Elférne, ha oda lehetne állni - de nem lehet, mert közterület. Tavaly kaptunk is egy szép bírságot is a nyakunkba emiatt, ezért idén gondosan elkerítettük a területet. Persze volt akit ez se zavart, és „lezárószalag nem betonfal!” felkiáltással megint sikerült pár cartársnak oda parkolnia. Nem baj, meg tudtuk velük beszélni.

Rendben, tehát kevés a hely. Viszont van sok-sok alfás, aki szeretne eljönni a találkozóra. Összeül az Alfa Amore csapat, és kitalálja az elővételi rendszert. A tagság éljenez, mindenkinek tetszik az ötlet, és három hét eladunk 380 jegyet. Aztán aki ott volt, látta hogy mi történt. A nap közepén üresen tátong a Zöld parkoló egy jó része, legalább 30-40 hely szabadon maradt. Mi is néztünk egymásra, nem értettük. Aki nem kapott parkolóhelyet - érthető módon - még idegesebb lett. De mi volt az oka?

Öt oka is volt. Az első, hogy mi hagytunk egy kis tartalékot (kb. 10 helyet) a Zöldben, gondolván hogy inkább maradjon ki pár hely, amit utólag feltöltünk néhány szerencséssel, mint hogy ne jusson valakinek hely, aki megvette a jegyét. A második, hogy a fenti parkoltatóink valamiféle rejtélyes tömörítési eljárást fejlesztettek ki (érthetőbben: nagyon ügyesek voltak :) ), ugyanis majd’ húsz autóval többet le tudtak tenni a Bazilika környékén, mint amennyit mi számoltunk. A harmadik ok, hogy azok érkeztek a legkorábban, akik nem tudtak elővételben jegyet venni. Ez teljesen érthető, viszont mi tudtuk (és jeleztük is előre), hogy csak 40-50 kocsit tudunk beengedni a Pirosba, mert a többi jegy már elkelt. Gyakorlatilag fél óra alatt elfogyott ez az 50 hely… utána már mi is csak azt tudtuk mondogatni, hogy keressenek a városban helyet, mert itt már nincs. Negyedik ok: a Zöld jegyesek, tudván hogy megvan a helyük, annyira nem igyekeztek leérni, hogy elkerüljék a dugót - kb. a „zöldek” fele a beléptetés vége felé érkezett meg. Ötödik ok: volt pár Zöld jegyes aki nem jött el. Ez egy természetes dolog, nincs ezzel semmi probléma, csak említem, mert ez is számít. Na, ha a fenti öt okot összerakjátok, akkor már Ti is tudjátok hogy miért így történt. De ki gondolhatott mindezekre előre?

A parkoltatással kapcsolatban még egy pár dolog: azért töltjük felülről a Zöld parkolót, mert így kisebb a sor, gyorsabb a haladás. Ez tény. Próbáltuk már fordítva, de kétharmad ennyi autónál se működött a dolog.

A fenti körülmények között típusok szerint egyszerűen képtelenség parkoltatni. Hiába szántuk kiemeltnek a 33-ast, egyszerűen nem megoldható hogy egy helyre rakjuk őket. Aki azt állítja hogy meg tudja csinálni (úgy hogy a többi autó rendje és közlekedése is fenmaradjon, és mondjuk a parkoltatás befejeződjön 5-ig), az bocs, de hülyeséget beszél.

A reggeli csúszás pedig valamiféle küldöttség miatt volt, akiket én spec. nem is láttam, de azért sikeresen feltartották a sort egy negyed órát. Köszönjük a Szent Adalbert központnak, hogy tökéletes időzítéssel akasztotta meg a rendezvény kezdését.

Valaki felvetette utólag, hogy célszerű lett volna jobban elkülöníteni a helyszínen jegyet vásárlókat és az elővételiseket. Hát igen, igaza van. :) A lényeg hogy azért tanultunk a hibákból, és jövőre máshogy csináljuk.

Máshogy csináljuk, de helyünk akkor se lesz több… most azt érzem a legégetőbb problémának, hogy erre találjunk valami megoldást.