Alfa Romeo Arna - anno '85

2009-02-25  Alfa Amore
A sok legendás modell árnyékában meghúzódik egy olyan modell is, melyről a legtöbb alfista legszívesebben tudomást sem venne. Ám ez nem jelenti az, hogy le kellene tagadni a létezését; ismerd meg egy szerencsétlen házasság eredménytelen gyermekét a korabeli angol tesztből.
Magazin >> Ilyenek voltunk

Sikerült az Alfának találni egy modellt, amely betölti a Sud után maradt űrt? Az Arna Ti egy 1.5ös motorral szerelt kisautó, mely a Nissan és az Alfa Romeo jól megalapozott együttműködésének kimagasló eredménye, melyben a Cherry vázába Alfa-technikát csempésztek.

Az Alfa-Nissan kapcsolat nem tűnik elsőre épeszű választásnak, amennyiben a japán design és az olasz technika lép házasságra. A Nissan gyár elhajóztatja a Cherry kasztnikat az olasz összeszerelő bázisra, Pomiglianoba, hogy ott beletegyék az Alfa boxermotorját, kormányművét és váltóját, valamint a Nissan hátsó tengelyét. Az Alfa Romeo kereskedők a Sud búcsúzásával nagy értékesítési kieséssel kellett, hogy szembesüljenek, a kis olasz ugyanis eladásaik 60%-t tette ki. A felsőbb kategóriában induló 33-as lenne az utánpótlás, azonban annak célközönsége a Sudétól teljesen eltérő. Kellett nekik valami, amivel kitölthetik az űrt, és ez lett az Arna. A Ti legalábbis a Sudhoz legközelebb álló modell a kereskedések AR palettáján.

A teljesítményt egy 95 lóerős 1.5-ös boxermotor biztosítja, amely negyedik fokozatban közel 180 km/órás sebességig repíti a kisautót. A százas sprintet 11 másodperc körül futja meg az Arna Ti. A 3 létező verzió közül ez az egyetlen, melynek bármilyen Alfa Romeo sportos múltjához köthető eleme van, jelesül a csodás boxer egység. A sofőrnek egy kis idejébe telik megszokni – a nyilván japán felfogásban készített – sivár belteret, miközben az ismerően hörgő olasz kipufogórendszer moraját hallja mindvégig. Az Arna váltójának ötödik fokozata egy „sportos” kompromisszumnak tűnik, a végsebesség ebben a fokozatban csupán 166km/h, viszont ilyenkor csak 4750-ös percenkénti fordulaton pörög a boxermotor, jóval annak teljesítmény-leadási maximuma alatt. A végsebesség négyesben a vörös mező kezdekor, 6250-es fordulatnál érhető el. Autópályán tehát a negyedikben való haladás egy sportos lehetőség, mely azonban jelentős fogyasztás-növekedést eredményez.

 Az átlagfogyasztás vegyes üzemmódban 9.7 liter/100km, de ez betudható a meglehetősen kemény bánásmódnak, mellyel a teszt alatt tanúsítottunk az Arnával szemben. A tesztpályán a Ti-t szükségszerűen meg kellett hajtanunk keményen, a többi időszakban pedig városban használtuk, sűrű megállásokkal. Normál használat mellett a tulajdonos 7.4 literes fogyasztással számolhat 100 kilométerenként. A kormánymű és az első futómű a 33-asból származnak, melynek hála a többi Alfához hasonlóan jól terelhető a kis vas. Alacsony sebességnél kissé nehéz a kormányt tekerni, de 60 felett könnyűvé és pontossá válik. Mint – majdnem – minden elsőkerék-meghajtású autó esetében a túlnyomó részt enyhe alulkormányzottság tapasztalható a kormányzási karakterisztikában. A gyors menekülések alkalmával, mint például a 0-100-as sprint esetében a kerekek sokáig kipöröghetnek, azonban ezt elég kiszámíthatóan, könnyen kontrollálható módon teszik. 

Ahogy a többi Arna-verzió esetében, – viszont az „igazi” Alfákkal ellentétben – elöl tárcsa-, hátul dobfék található, a kézifék a hátsó kerekekre gyakorolja áldásos hatását.