Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Ebben a bejegyzésben a 156 rozsdásodásra hajlamos szegleteit gyűjtöm össze. (Folyamatosan frissítem.)

Ez a lista nem azt jelenti, hogy pl. egy 5 évesnél idősebb 156 ennyi helyen rozsdásodik! Egyszerűen ezek azok a helyek, ahol a legnagyobb az esélye annak, hogy elinduljon a korrózió. Szerencsére a 156 nincs rossz anyagból, így amúgy sem rozsdásodik gyorsan. Mindenesetre ezeket a helyeket nem árt néha leellenőrizni, vagy még jobb: preventíven konzerválni.

1. Ajtó lehúzó gumik az oldalablakok alatt. Ezekben tradícionálisan sima acélt használtak merevítésnek. Néha felpúposodik és csereérett lesz...

2. Felső gumikéder, ami a tető szélén megy végig. Ugyanaz a probléma forrása, mint az előbbinél...

3. Az előbbi gumikéder mögötti él. Főleg a gumikéderről terjedhet át ide a rozsda. Tipp: Ezt a helyet mindenképpen ajánlom leerenőrizni!

4. Az ajtók gumikéderjei mögöti részek.

5. Az ajtók élei (magyarul a falcok). Itt mindenképpen jót tesz a prevenció, vagy is az üregvédelem.

6. A hátsóajtó alsó éle.

7. A küszöbök alsó élei. Tipp: üregvédő zsírt bele!

8. Klf. élek az alváz hátsó részén, a tank környékén.

9. Tankrögzító pántok.

10. Első kerekek előtti oszlopok, különösen az alsó részük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az oszlopok eredeti állapotukban gyakorlatilag 100%, hogy 5 év után el kezdenek rozsdásodni. Több, mint valószínű, hogy nem galvanizáltak és ez az oka. (Itt jegyezném meg, hogy az egész autó galvanizálását sem vitték túlzásba az olaszok. Bár ha azt vesszük, hogy az előző 6os Mazda, vagy B-Merci már párévesen rozsdásodni kezd itt-ott, attól azért jobb...)

11. Első kerekek mögötti alsó él, ahol a kerékdob visszahajlik.

12. Az első sárvédők belső vízszintes éle, a lökhárító fölött. (Mérsékelten veszélyeztetett.)

13. A küszöbök hátsó kerekek előtti része.

14. Hátsó sárvédők íve belülről, vagyis a csomagtér felől. Tipp: Kimosás, rozsdapassziválás (akkor is, ha semmi nem látszik), zsírral befújás.

15. A sárvédők peremét egy nem repedező növényi zsírt esetleg emellett viaszt tartalmazó szerrel érdemes lekenni. Ezeknek az éleknek ui. nagyon sokat kell elviselni és elég "védtelenek".

16. A szélvédő gumiszegélye mögötti rész, felül.

17. Tornyok. Na ez az ahova csak szereléskor lehet hozzáférni. Az elsőkhöz például csak akkor, ha a felső lengőkar konzolja ki van szedve. Ekkor érdemes lekezelni. (De semmiképpen sem hagyományos alvázvédővel, mert az csak látszólagos védelem, mögötte vígan fog dolgozni a rozsda.)

18. Kerékdobok fedetlen részei. Ezeket a felületeket (is) a legjobb olyankor lekezelni, akikor még tökéletes állapotúak. Persze a természetes reakció ilyenkor még az "úgyis rendben van, minek nyúljak hozzá". Pedig érdemes. Mondjuk a garancia lejárta után azonnal.

19. Az ajtók alsó, vízszintes gumipereme által érintett részek a küszöbökön. Ha nem töröljük le rendszeresen ezeket a gumikat, akkor sajnos megtapad rajtuk a homok és az évek alatt bizony előfordulhat, hogy kidörzsöli a lakkot. Komoly rozsdásodás ebből nem lesz, csak szépséghiba. Úgyhogy autómosáskor érdemes megtisztítani ezeket a gumicsíkokat.

20. Tankbeöntő nyílás körüli rész. Nem a külső felület, hanem a behajtott alsó perem felülről és a kerékdob felől.

21. Ülések alatti kereszttartók alatti rész és a környező varratok. E környéken rendkívül felületes a gyári korrózióvédelem. Egy 10 éves 156-nál itt komoly gondok lehetnek, sőt általában vannak is. A gyors ellenőrzéshez elég levenni a hátsó lábtérben az ülések alatti levegőkiömlő-műanyagokat. (2-2 csavar.) Itt egy erős fényű elemlámpával bevilágítva meglehetősen jó képet kaphatunk az alváz valódi állapotáról.

22. A fenéklemezek belső oldalai. Az előbbi pontnál leírtakat azzal lehetne kiegészíteni, hogy a fenéklemezek belső oldala talán még alapozóval sem lett lefestve. (Találtam erre utaló jeleket.) Rögtön ment rá egy vékony réteg festék, arra pedig a ráolvasztott bitumen. Mondani sem kell, hogy ez a "bevonatrendszer" mennyire áll ellen a kísértésnek rozsdásodásnak. (Ami a környező élektől indul.)

23. Vízkifolyó fülek. Különös tekintettel a hátsó lábtérben található 5-5 darabra. Ezeket a fent leírt bitumenlappal gyakorlatilag lefedték. Ezáltal létrehoztak olyan "barlangokat", amik felülről zártak, alulról pedig bejut a sós víz. Remek. 10 évesen nem túl jók az egyes fülek túlélési esélyei. Hacsak nem történt korábban preventív beavatkozás.


Összességében kijelenthető, hogy a 156 bár nem tartozik a látszólag gyorsan és erősen rozsdásodó autók közé, de sajnos nem sok választja el ettől. Igényli a karbantartást és semmiképpen sem a vedd meg és felejtsd el kategória! Amit a gyárban máshol átlag feletti módon beletettek (passione) azt a korrózióvédelmen sajnos megspórolták.


A képek illusztrációk, ezeket a neten találtam (tehát nem az én autóm részeit ábrázolják).

(Nagyon) Ajánlott olvasmány: Rozsdátlanítás egy 156-on (német nyelvű leírás, képekkel)

ATE-TR cartárs autójának felújítása képekben. Sajnos az idő vasfoga és a gyenge gyári felületkezelés megtette a hatását. Ha egyszer új Alfám lesz, amivel hosszú távra tervezek, biztos az elején megkapja a Németországban elérhető legjobb szereket. (Mint a mostani... :)

Egy másik 156 felújítása képekben

Utószó
Ha egy kívülről jól bevont alvázon apró rozsda jelenik meg a varratoknál, ez nagyon nagy valószínűséggel bentről indul. Mindenképpen érdemes a lemezek belső oldalát ellenőrizni!