Fél évig használtam fellelési állapotában (kivéve egy két azonnali javítást - pld soha nem mentek vele annyit egyben, hogy kiderüljön, rég rossz a hőgomba). Úgy is elvitt mindenhova, még külföldre is, csak már nagyon szerette a HPX-et, meg a benyát is. Később került mellé egy donor és elkezdődött az újjávarázsolás, Ebben elévülhetelen érdemei vannak édesapámnak, aki gépészmérnökként látott már ezt-azt. Először felújítottuk a motort főtengelytől hüvely/dugókig (most van benne úgy 8000km). Utána jött bele egy izosztatikus rudazat egy másik váltóval és sperrdiffivel, de ez az autentikusság jegyében visszacsrélődik majd egy '85-ös GTV izosztatikus rudazatú váltójára. Finomítottunk még ezt azt (az autó '83-as, épp az utolsó módosítások előtti kiadás, azokat tettük bele, pld, bowdenes gázt). A duplakarbik hangolása valami titkos páholyba való beavatást feltételező sötét mágia lehet, mert itthon nem igazán értenek hozzá - ez ellen úgy tettem, hogy a magyar vámhatósággal csatasíkra ereszkedve ámerikából vásároltam egy karburátor beállító szerkezetet, ami négy karbiig jó. Ámen. Még mielőtt a külcsínynek nekiláttam volna, gyorsan átkárpitoztattam a belteret; egy nagyon jó barátom édesapja ajándékba készített nekem bele két pácolt dió könyöktámaszt is :-) csodájára jár mindenki. Idén indult meg a restaurálási folyamat a kasztnit illetően jó kis előre nem látható akadályokkal - nem lesz rövid és egyszerű a történet az már most látszik. A kocsit több autóból rakták össze egykoron - szerencsére nem volt kiflibe hajtva; a váz és a futó geometriája teljesen jó. Nem úgy az illesztések, valamint bár sehol nem volt érdemben átrozsdálva, az előző felújítást végző "nagymester" rákent vagy tíz kiló gittet a kocsira. És ez most nem vicc! A lakatolásnál horrorisztikus, néhol centi és afölötti vastag (!) vakolatok kerültek elő az amúgy makulátlan lemezeken - borzasztó, szerintem kőműves csinálta. Természetesen egy festőműhely sem vállalta. Homokszórás nem jöhetett szóba, mivel a változó vastagságú gitt miatt félő volt, hogy kilukad a lemez, a poliésztergolyós megoldás meg nem viszi a gittet... már kezdtem beleőszülni a dologba, amikor apám kiatlálta (magtalálta) a tutit: több száz bar-os vizes kezelés - abszolut hájtek, csak nem lesz óccsó. Mindegy, csak menjen a dolog, azóta van már gyári színkód és minta is (Alfa Rosso lesz persze, ami jól megy a vadiúj Neutral Alfatex beltérhez). És ha kész lesz nem lesz veterán, mert járni fogok vele! Ami még majd rám vár az az elektromos rendszer, ami kezdettől igen gyanús volt amúgy is: pld. a szivargyújtó bekötése után az ablaktörlőkapcsoló lenyomására elkezdett kigyulladni az autó, a jobbos izzó csatlakozója periodikusan elolvadt, az elektromos dolgok egy része hol működött, hol nem és még sorolhatnám... szerintem ugyanaz csinálta, mint aki a kasztni felújítását. Amikor elkezdtem a lakatolás előtt szétszedni a dolgokat, szomorúan (bár nem meglepődve) tapasztaltam, hogy az elektromos rendszerben gyakorlatilag nincsen forrasztás vagy csúszka, hanem a jó öreg "rápökünk, összepödörjük 'oszt gyühet a szigszalag" módszerrel rakták össze... brrr... és én ezzel az autóval voltam pld. Szlovákiában!
