Sokak fájdalmára az Alfa Romeo egyre távolabb helyezte magát a sportos technikától. Se hátsó kerék hajtás, se turbós benzines, vagy legalább izmos V6-os. Egy apró, de meglepő lépéssel csendben bemutatta a Q2 differenciálművét, melyet jelenleg csak az 1.9 JTDm motorokkal párosíthatunk, ha 147est vagy GT-t vásárlunk.

Hagyományos elsőkerék hajtásnál könnyen előidézhető jelenség, hogy a kevésbé terelt ívbelső kerék elpörög. Minél nagyobb nyomatékkal rendelkezik az autó, annál nagyobb ívű kanyarban jelentkezhet ez, ami lendületvesztést okoz. Abban a pillanatban, mikor a könnyebben pörgethető kerék fordulatszáma megemelkedne, és elvesztené tapadását, a nyomatékot az ellentétes oldalra irányítja. Ne keverjük össze az elektronikus menetstabilizátorral a szerkezetet, mert az utóbbi teljes nyomatékelvétellel vagy fékezéssel dolgozik, míg az előbbi a megfelelő helyre irányít.
Természetesen nem csak kanyarban van haszna a Q2-nek, hanem vizes, havas, jeges úton való elinduláskor is. A folyamat ugyanaz, nyomaték eltalál a megfelelően tapadó kerékhez, és az autó nem áll egyhelyben, pörgő kerékkel, hanem szépen elindul. A Q2 valójában egy TorsenB differenciálzár. Hasonló, amit az öszkerékhajtású Alfákban is találunk (TorsenC).
A Q2 a sima differenciálművel megegyező méretű, annál csak pár kilóval nehezebb. Lassulást, gyorsulást, fogyasztásnövekedést vagy csökkenést nem okoz. Szerkezete sem bonyolultabb sokkal, az autó élettartamához tervezett alkatrész.

A technikáról érdemes még tudnunk róla, hogy elsőkerék hajtásnál nagyon kevés típusban találkozhatunk vele (Lancia Delta II Turbo és Kappa Turbo, Honda Integra Type-R, Civic Si és a szintén hondás Rover 220 Coupe Turbo), így igazi kuriózumnak számít.

Tesztünkben a GT-re fókuszáltunk, mert valószínűen ebben a típusban talál több gazdát a sperrdiffi - és mert ezekről hosszú távú tapasztalatokat is elmondhatunk. Gyönyörű fekete színnel jeleztük a "sima" GT-t, míg szép pirossal a Q2 GT-t.

Még egy kis rizsa

Előző cikkünkből merítve már belőhetjük a GT szerepét a modellpalettában. Sokan úgy vélik, hogy az autó a 147 kupéja, de valójában a 156-é. Való igaz, a tipikusan olasz alkatrész csere-bere megtévesztő lehet ? konkrétan a teljes műszerfal és középkonzol megegyezik a kistestvérrel. Ám ha jobban megnézzük a méretadatokat, egyből kiderül, hogy a hossz, a tengelytáv, nyomtáv adatok a 156-ossal egyeznek meg. Ezután feltűnhet az ajtók hatalmas mérete is, és az, hogy a GT bizony jóval szélesebb, mint a 147, és a tetejét jócskán benyomták mindkét típushoz képest.

Formáját Bertone alkotta, mint megannyi Alfa granturismoét. Első ránézésre nem tűnik fel a sok apró részlet, csak az hogy az autó szép, arányos. Ha sok időnk van az autó nézegetésére, számos klasszikus és emberi vonást fedezhetünk fel, sőt még a szokatlan hátsó lámpa alakja is értelmet nyerhet.