A jövőből érkezett ez a beszámoló a X. Gyönyögyösi Alfa Romeo Találkozóról.
2060-at írunk, a helyszín egy lakótömb 146. emelete, valahol Heves megye területén.
-Nagypapa!
-Tessék kisunokám!
-Meséld el megint, hogy volt az a tizedik gyöngyösi találkozó!
-Jól van csillagom. 45 éve, 2015. augusztus 23-án volt, tisztán emlékszem. Kellemes idő volt, nem volt túl hideg, sem túl meleg, eső és szél sem volt.
-Olyan volt, amilyet kértél, nem?
-Nem, nem, akkoriban még ez nem így működött. Szóval a gyöngyösi Tesco parkolójába hívtam össze az Alfásokat. Ott gyülekeztünk a szebbnél szebb autókkal.
Volt ott Jtd, Twinspark, V6, boxer. Tudod, akkoriban még benzinnel működtek az autók.
-Fúj, az büdös!
-Az lehet, de micsoda hangjuk volt! Egy TS sikítását, vagy egy V6 dorombolását még ma is szívesen hallgatom a MegaYoutube-on.
-És mit csináltatok a parkolóban?
-Beszélgettünk, és egymás autóit nézegettük. Tudod kisunokám, az Alfa Romeo mindig is a szépségről, különlegességről és a részletekről szólt. Egy meghatározó márka azokból az időkből, amikor még ceruzával rajzolták a formaterveket.
Tudtad, hogy 150 éve alapították?
-Nahát! Mi történt még a találkozón, nagypapa?
-Olyan fél 11 körül elindultunk fel a Mátrába, hogy a sástói kalandparkban töltsük a délutánt.
-Hú, azt szeretem, legjobb a lézer céllövölde!
-Akkor még ilyen nem volt. Szóval keresztülmentünk Gyöngyösön majdnem 30 autóval. Mindig is ez volt a találkozók egyik legjobb momentuma. Nagyon szerettem. Sok szép autó egy rakáson a forgalomban. Nem sokkal 11 után érkeztünk meg. Külön parkoló várt, mint minden évben. Az ebéd már fel volt téve főni. Az egésznek nagyon jó hangulata volt. Jó levegő, szép kilátás, gyönyörű autók.
-És mit csináltatok a parkban?
-Mindenfélét. Beszélgettünk, sétáltunk, vártuk az ebédet, volt, aki bobozott, és szebbnél szebb fényképek készültek. Délután 2 körül volt egy közös ebéd jó hangulatban, még ma is érzem a babgulyás ízét.
Ebéd után egy nagyon finom, mézédes hevesi görögdinnye volt a desszert.
A közös ebéd után, jóllakva szétszéledtünk. Bejártuk a parkot, élveztük a társaságot és a jó időt, közben újabb képek készültek. Ahogy telt a délután, a résztvevők fogyogattak, egyre kevesebben voltunk. Egy kellemes napot töltöttünk új és régi ismerősökkel, feltöltődve a természet és a szép autók látványával. Ahogy a nap a végéhez közeledett, és az utolsó Alfás barátomtól is elköszöntem, én is elindultam hazafelé egy élményekkel teli nap után a gyönyörű… autók… Alfa…
-Anyu, anyu! Nagypapi megint belealudt a mesélésbe.
-Jól van kislányom, ne ébreszd fel. Nézd, betakarjuk a kedvenc Alfás takarójával. Látod, hogy mosolyog álmában? Ismerem ezt a mosolyt.
Ilyenkor mindig Alfa Romeóval álmodik.
