Blog >> őrség >> alfa

Az év fénypontja ez az Alfás találkozó. Csodás kirándulás, jó játék, és élvezetes verseny. Idén úgy alakult, hogy lejjebb adtunk a kalandvágyból, a kényelmes, csendes 159-et választottuk "versenyautónak". A helyszín ezúttal az Őrség gyönyörű hegyvidéke volt. Már előző nap odautaztunk, hogy letudjuk az 550km autózást keresztül az országon. Több megállóval, kényelmesen szinte észre sem vettük ezt a távot. A marcona fekete autó átrepített minket keletről nyugatra.
Még aznap este elgurultunk Hegyhátszentjakabra a kempingbe regisztrálni, barátokkal, ismerősökkel pár szót váltani, kicsit hangolódni. A hangulat már ott volt a levegőben, de másnap reggel volt az igazi. A helyszínt nagyon jól sikerült megválasztani, családias hangulata volt az Alfás nyüzsgésnek. Mégis volt minden. Színpad, étel, ital, gyerekeknek játszótér, és mindenhol Alfák.
Minden évben hamar szeretünk indulni, hogy a gyerekekkel még ésszerű időben visszaérjünk ebédelni. Másként meg kéne állnunk valahol egy ebédre, ami nem fér bele sehogy a verseny időbe.
Idén ügyes volt a csapatom, a gyerekek sok feladatnál meglepően figyelmesnek bizonyultak, jópár pontot szereztek. A navigátorom pedig már nagyon profi, nem első versenyünk :-)
A hangulat végig tökéletes volt, a feladatok nagyon ötletesek voltak, a "Vasvári templomot" kerestük egy darabig. hol lehet, hisz Rönökön vagyunk? Es szerzett pár vidám percet, mikor az egyik Alfás csendben kilopódzva a rönöki templomban zajló esküvőről a társának odaszólt:" most épp 48-an vannak bent". Később vidáman számolgattuk az életfa ágait (rosszul), kerestük a fűben, QV felniben, fal tetején elrejtett logókat, és útközben villogtunk intettünk a sok ismerős és ismeretlen Alfásnak. Az állomásokon is jó volt összefutni azzal a pár ismerőssel, akikkel sokszor csak itt, évente egyszer tudunk pár szót váltani.
A kempingbe úgy gurultunk be, hogy "vége? de kár.." Nagyon hamar elrepült az a majd 4 óra, de örök élmény. Mondanom sem kell, hiába vittünk sok lóerőt, sikerült verseny pályafutásunkban először lassúnak lennünk.
Ez volt a 9. rally amin résztvettem, és talán az eddigi legjobban sikerült. Eddig is a kedvenc Alfás eseményem volt, de most valahogy sikerült a családias légkört összehozni a profi szervezéssel. Az eredményhirdetésig is repült az idő, nem vártuk tűkön ülve, kellemesen el lehetett tölteni azt a pár órahosszát.
Másnap pedig, ahogy ez szokott lenni, visszamentünk olyan helyekre, amit a verseny kötött ideje alatt nem tudtunk megnézni.
Jó volt, nagyon jó, köszönjük mindenkinek, aki szervezte, vagy bármit hozzátett ahhoz, hogy ez megvalósulhasson!