Mutasd

>> Esemény2016-11-30

Sajnos ugy alakult, hogy el kellett adni a paripát, mivel a szívem vissza húzott a régi autómhoz. Hissza vágyott a 46-után. Igy hát engedtem neki és úgy határoztunk, hogy eladjuk a Nagyvadat és veszünk egy 46-ot.
Hosszas keresés és nézelődés után, na meg egy kis nyomás hatására meg győztem WarbiRunner barátunkat, hogy adja el nekem az övét. Bár eredetileg a TD-t szerettem volna, de végülis a JTD lett az amelyik eladóvá vált :-) így hamar meg is alkudtuk.
A 166 valóban egy különleges autó, mind külsőleg mind belsőleg. Csodás élmény vele autózni akár rövid akár hosszú távon. Maga a kényelem és a luxus. Nincs még egy ilyen autó mint a 166......
Lehet pont ez volt a baj, hogy túl tökéletes. Hiányzik belőle az amibe anno bele szerettem a 146-ba.
Nagyon rossz érzés volt látni, hogy el viszik és tudom már nem az enyém... Sokáig küzdöttem a könnyeimmel, de jó helye lesz tudom. Az egyik felem sír a másik nevet..... Vegyes érzelmeim vannak, de végre ujra egy csodás 46 tulaja lehetek holnaptól.

Köszönöm neked ezt a csodás, együtt töltött időszakot. Sosem feledem el és mindíg szép emlékeket fog idézni, ha rád gondolok.
Hiányozni fogsz Gina........