A Giulia kényszerpihenőre megy... Az utcánkban és a szomszédos utcákban vagy 5 hete dolgoznak a munkagépek, elvileg három hét múlva jutottak volna el a kapunkig. Ma reggel arra bicikliztem vissza, hogy a kotrógép szedi a felső réteget egy négytengelyes billencsre.. a kapunk előtt. Egyelőre 10-15 centit szedtek le, holnap nekiállnak az úttükörnek. Ha nagyon akarnám még ki tudna menni az autó, de úgy döntöttem,hogy nem akarom. Egy hónap kényszerpihenő, de legalább tető alatt. Nem kockáztatok egy jégesőt, és lassan nincs is hova állni, mindenhol vagy az utcabeliek autója, vagy egy munkagép áll. Úgyhogy jó éjt Giulia, legközelebb már aszfalton gurulsz ki a kapun.
Most jött el az ideje. Félig a kényszer vezet rá, de úgy gondolom ennek be kellett következni záros időn belül. Apránként, úgy hogy használom is közben az autót, azt a sok tökéletlenésget helyreállítani nem lehet, csak szenvedés lenne belőle.
Pihenőre megy az autó, határozatlan időre.
Majd leírom bővebben is, de a kényszer ebből annyi hogy gyakorlatilag a torpangatós probléma meg nem oldhatósága, és az ezt követő kompressziómérés melynek eredménye 5,8-7,5 lett, vezetett az azonnali leálláshoz.