Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Valamikor 2016 decemberben eldőlt: hiába vettem egy Spidert az offos családi járgány mellé, hogy kapjak egy kis életmentő Alfa-dózist, kiderült, ez olyan mint a nikotin: az érzés utáni éhség nem csillapodott, hanem nőtt. Így úgy döntöttem, nem küzdök tovább a sors ellen, a (soha ki nem használt) praktikum mehet a lecsóba, megesszük a bejglit, eldurrantjuk a pezsgőt, és az ünnepek után nekilátunk 159 kombit nézni.

Aztán eljött a január, és néhány szűkítési feltétellel nekivágtam a HAHU kínálatának. Hát, nem voltam elájulva... első körben 1.9 120 lovas, 2010-es, vagy 11-es forgalomba helyezésű példányokat kerestem, de ebből tán 1-2 darab volt. Majd nyitottam a 2.0 dieselek felé, mert be kellett látni, ha az utolsó évjáratokból keresek, inkább ennek van realitása. Főként 170 lovas példányokat hirdettek. Ismertem a 159-est, mert már 2 alkalommal majdnem vettem (értsd: zsebemben a foglalóval megindultam az eladó felé, de mindkétszer valami eltántorított, és maradtam a seggemen). Ricsi (Angelo) barátom pedig hatásomra pont tavaly vett egy 159-est, és igencsak belemászott a típus rejtelmeibe, tehát elvittem magammal autót nézni.

A szomorú felismerés ott ért, hogy gyakorlatilag nincs magyar forgalomba helyezésű autó. Illetve ami van, azért egy jó millióval többet kérnek. Ez már egy olyan szám, amiért én vállalni merek bizonyos kockázatokat, de kicsit csalódtam, amikor 2,3-2,4m körül is találtam francia, belga, kicsit lelakott, kicsit sumákolt példányokat, ismert előélet nélkül.

Aztán véletlenül elkeveredtünk a Bécsi úti Maxabo-hoz, ahol ott állt egy sötétkék (mint az első Alfám) kombi, nagyon szép állapotban. Természetesen ez is kinti, olasz példány. Ám ez egy flottakezelőé volt, 6 éves korára 167000km-et vallott be az órája, és sokkal szebb volt a beltere, mint az előtte és még utána is megnézett 100-140 ezret állító példányoknak. Ám amin felcsillant a szemem, hogy Milánóban végig vezették a szervizkönyvét. Itthon utána néztem, és hivatalos, az Alfaromeo.com-on is megtalálható márkaszerviz volt. Szerencsére van egy ismerősöm, aki olaszországi kapcsolattartója egy cégnek, és megkértem, vegye fel a kapcsolatot a szervizzel, informálja le az autót. Jött is az e-mail, minden egyezett, 30 ezer km-el ezelőtt a vezérlés cserét is elvégezték. Itt kezdett érdekelni a jármű komolyabban.

Jött a második kör, a próbaút. Itt sem csalódtunk semmiben, bár kiderült, hogy az akksija kuka, illetve az egyik kanyarban leszakadt a kipufogó hővédő lemeze, és ordenáré csörömpölés közepette tettük meg az út második felét... itt már éreztem, hogy ez az enyém akar lenni, mert az asszony kiborult, hogy ez már itt szétesik, én meg sírtam a röhögéstől (a kereskedő pedig halál sápadt lett..). Na, végül mondta, hogy ezt a két hibát (akksi és kipufogó) ne számoljam bele a dologba, ezt ők rendbe teszik.

Végül, a legfontosabb: én eddig minden Alfámat úgy vettem meg, hogy nem az első és nem is az utolsó volt amit megnéztem, de az adott példány "mondta, hogy vigyél haza". Így volt ez ennél is, így bár még megnéztem pár kintről hozott, gányolt szemetet az alibi kedvéért, végül visszatértem a Bécsi útra, és megegyeztünk az árban.

Az átadás az optimálishoz képest egy okmányirodai malőr miatt megcsúszott két héttel, de annál édesebb volt ma beleülni és hazahozni :)