Ahhoz képest hogy el akartam adni, jól belenyúltunk. Lehet mondani, hogy feleslegesen. De valójában az az igazság, hogy az amúgy tűrhetően egyben lévő, nem kopogó, lötyögő, használható de öregecske 146-omból lett egy nagyon új érzetű autó. A szaga nem stimmel csak, kicsit olajszagú még a sok szétszedéstől, majd kiszellőzik.
Egy hete kész, még azt az egy bakot majd cseréljük, de most tényleg kész. El sem hiszem. Dűlőre akartam vinni mindenképp, ezt is megtanultuk. Egy 14 éves autónál már kell erőfeszítést tenni, hogy minden stimmeljen, meglegyen az a makulátlan érzet amiről már azt hittem csak én fantáziálom hogy valaha olyan volt. De nem, most tényleg OLYAN!
A kulcs elfordítására nem ugrik szét a beltér, finoman beindul. Hidegen kicsit ércesen, fémesen kopácsol a kis jtd, de nem rezeg, remeg. A váltó finoman billen át sebességből sebességbe, a kuplung puhán végzi a dolgát, ha hirtelen engedem fel a pedált, jótékonyan elnyeli a bénázást, és csillapít. Nagy gázra nem remeg többé. Nekifeszül és lelkesen gyorsít. Hiába a hűvös idő, a motor csendesen duruzsol.
Konklúzió?
Az autó nem a sok km-től hangosodik, nem is attól mert öreg. Leginkább a silány minőségű utángyártott és felújított alkatrészektől lett hangos. Nem gondoltam hogy ennyire számít. Szépen bekerültek a gyári új, és jobbára első beszerelésű gyári használt alkatrészek, és olyan lett mint fénykorában.
A ráköltés? Tavaly nyár vége óta 250e körül áll meg, kezdve a klímajavítással. A legutóbbi kuplungozás volt 200 önmagában. Most a képen látható mik fértek a keretbe. Még a klímakompresszort is odatehettem volna...ez a halom alaktrész volt belökve a csomagtérbe, most pakoltam ki. Jó, a porlasztót hatásfokozóként még odatettem és két elegáns flex mozdulattal lecsaptam a szétrohadt kipufogóvéget...
