A gyár az Alfetta-Giulietta-75 vonal új generációjaként a 155 gyártását 1992-ben kezdte meg a középkategóriában.
A 155-ös az Alfa 75-ös utóda volt ugyan, de teljesen új műszaki jellemzőkkel bírt, kezdve az elsőkerék-meghajtástól és a hátul is alkalmazott független kerékfelfüggesztéstől.
A időszak trendjének megfelelően a 75-höz képest lekerekített, mégis elegánsan szögletes vonalak jellemezték, agresszív stílusa és jelentős teljesítménye az autót mégis a Giulietta és a 75-ös tökéletes örökösévé tette, abszolút felismerhető a rokonság, s az új modell csodaszépre sikerült, megjelenése nem volt hasonlítható semelyik konkurenciájához.
Kezdetben az alapmotor az 1.7-es Twin Spark volt, emellett rendlehető volt 2 és 2.5 literes VM dízel motorral, illetve 2 literes, 8 (láncos) illetve 16 szelepes (szíjas) Twin Spark motorokkal. A csúcsverzió a Q4 névre hallgató típus volt, ami megkapta a Lancia Delta Integrale 2 literes turbó motorját és összkerékmeghajtási rendszerét is.
Az Alfa Romeo 155 rendkívüli sikereket ért el az autósportban. Többek között a DTM-ben a német autókat saját otthonukban elverve nyerték meg 1994-ben az egyéni- és csapatbajnokságot, majd ezt követően több csapatbajnoki címet. Ezeket a sikereket utódja, a 156-os is folytatta.
