N.T. beszámolója:

Mivel minden autós életét megviseli, ha valamelyik alkatrész felmondja a szolgálatot, ezért különös kíváncsisággal indultunk utnak egy alkatrészgyárba. Mivel én itt dolgozom, kíváncsi voltam cartársaim véleményére.

Úgy terveztem, hogy jó házigazda módjára elsőként érkezem a megbeszélt találkahelyre, de bb18 már megelőzött kis Subarujával. Hogy mivel jött azt fontos megjegyezni, mert szerintem alfás rendezvényen még nem volt ekkora sikere egy offos gépnek.

Ahogy beszélgettünk, egyre másra hívtak a tagok, hogy mikor érkeznek. Aki elkeveredett, azt telefonon benavigáltuk. Eszembe is jutott, vajon a 80-as években hogy oldották meg a trabi-találkozókat mobiltelefon nélkül? :)

Elindultunk a gyár felé, hogy csatlakozzunk a többiekhez, akik egyből oda mentek. Alfásokhoz méltóan, konvojban, a KRESZ-szabályokat (majdnem) mindenhol betartva autóztunk keresztül Székesfehérváron, a Visteon Alba üzeméhez.

Néhány közös fotó után cseperegni kezdett az eső, ezért az utolsó érkezőt már a portán vártuk be, ahol megnézhettünk egy mini-kiállítást az itt gyártott termékek széles skálájából. Amikor Gabriel is szerencsésen megérkezett, hívtuk a gyári kapcsolattartót, Ligeti László létesítmény-igazgatót, aki az adminisztráció után bekísért minket a gyárba.

A konferenciateremben megismerkedtünk a gyár történetével, a bővítések lépéseivel, a termékek sorával és az itt alkalmazott speciális munkaszervezéssel. A kérdések és válaszok után kezdődött az igazi gyárlátogatás, séta a termelő üzemben. Az első dolog, ami feltűnt a csapatnak, az a tisztaság volt. A tükörsima, festett padló, amelyről akár enni lehetne, megalapozta azt, amit később láttunk. A rend és tisztaság végig látszott, biztos hogy nem a mi kedvünkért takarítottak. Érdekes volt hallani, hogy gyakorlatilag nincs raktárkészlet, csak mindössze 4 órára (!) elegendö nyersanyag van a gyárban. Logikus, nem áll a pénz az anyagban és nincs tárolási költség!

Elsőnek az elektronikai egységet néztük meg, igaz csak ablakon keresztül, ugyanis a speciális tisztatéri szabályok miatt csak megfelelő öltözetben (elektrosztatikusan védett ruházatban) lehet ott tartózkodni. Ebben a részlegben műszerfal-egységeket és szórakoztató elektronikai berendezéseket (DVD lejátszó, rádió, fejtámlába építhető LCD-képernyő) szerelnek össze, Jaguarokba és Volvókba.

Következett a gyújtótekercs gyártósor, ahol megnéztük a 0,05 mm vastag (inkább vékony) rézhuzalokat 14000 ford/perc (igen, ez másodpercenként több mint 200!) sebességel csévélö szekunder tekercselögépeket. Hát igen, a hangja az valami döbbet! Ezeket a trafókat európai, dél-afrikai és ausztrál Fordokba, valamint Mazdákba építik, régebbi típusait Brazíliába és Argentínába szállítják.

Ezután az üzemanyag ellátó rendszerek összeépítését nézhettük meg, ahol a legmodernebb cellás típusú gyártást láthattuk, amelynek lényegét kísérőink elmagyarázták. A minőségi követelményekről annyit, hogy egymillió darabból maximum kilenc (!) hiba megengedett. Ezeknek a termékeknek a legnagyobb vevöje a Toyota.

Továbbhaladva, megnéztük hogy szerelik be ezeket az egységeket a benzintankokba, amelyek hat rétegű műanyagból állnak és a legmodernebb felfúvásos fröccsöntési technológiával készülnek, az Audik számára.

Következett a klímakompresszor részleg, ahol az 1 mikron (a milliméter ezredrésze!) pontossággal dolgozó CNC forgácsológépeket, majd a végső összeszerelési folyamatot láthattuk. A kompresszorokat a Ford-csoport valamennyi típusába (Ford, Mazda, Jaguár, Volvo) szállítják

Utoljára a benzinpumpa gyártását nézhettük végig. Érdekes volt hallani, hogy a kis 1,3 mm-es csatornájában óránként 100 liter benzint tud szállítani, úgy, hogy a hűtést maga a benzin végzi. A benzinpumpa nagyon magas fordulaton dolgozik, ezért komoly hang és rezgésvizsgálaton kell átesni minden egyes darabnak. Nagy részük az USA-ba kerül, kisebb részüket itt építik össze a fent említett üzemanyag ellátó rendszerekké.

Ezután elköszöntünk kísérőnktől, a parkolóban készítettünk még néhány képet és az újra összeálló konvoj elindult a Kistrombitás Panzióhoz, ahol megvacsoráztunk. A parkolóban az egész csapat megcsodálhatta bb18 WRXe-10 subaruját! :)

Mivel a gyárlátogatásra gyerekek nem mehettek be, itt csatlakozott hozzánk a sok tagunknak néhány találkozóról már jól ismert kisfiam Bazsa, aki sokszor megnevettette a társaságot az étkezés alatt. Sőt, mivel megette a vacsoráját, kiérdemelte, hogy újra beülhetett bb18 "egérkéjébe".

A gyárlátogatás jól sikerült, megkapó látvány volt a tisztaság, a rendezettség, a  szervezettség. Jól szórakoztunk, érdekes dolgokat láthattunk és ismét megismerkedhettünk személyesen néhány cartársunkkal.

Kapcsolódó fórum:
Találkozások