Tagok >> VKG699!!! (4x156+75) >> Blog
Ez az év elég felemásan sikerült.
Kezdetnek új munkahellyel, ami költözéssel (vissza Bp-re) járt, bár ez még visszanyúlik 2018-ra. Ez azt is jelentette, hogy a szükségesnél sokkal kevesebb idő, energia és anyagi forrás jutott az autóimra, ennek ellenére gyarapodott a számuk.
Az idei évet egy szlovákiai túrával indítottam, a 156-os derekasan helyt állt, mínusz 20 fokban is könnyedén indult.
Ezután áprilisig nem sok autós esemény történt, a Punto a garázsban pihent édesanyáméknál, a 156-os pedig sajnos többet állt, mint ment.
Áprilisban egy Milánói túrát tettem be a zsákba, ahol nem csak egy Inter-Juve meccset, hanem a Museo Storico Alfa Romeot is megnézhettem. Mindkettő hatalmas élmény volt, életreszóló... a múzeumban a Martini dekoros V6TI-t megkönnyeztem...
Ekkor még nem is sejtettem, hogy egy bő hónappal később újabb Alfám lesz, de május legvégén beruháztam életem hatalmas szerelmébe, Trombiba. Sajnos a fent említett okok miatt kevesebbet tudtam foglalkozni vele, mint azt szerettem volna, ez remélhetőleg jövőre megváltozik... mindenesetre rengeteg élményt kaptam tőle, önmagában egy átlag reggeli beindítás is óriási, de jártam vele Alfacityn, és kishazánkban egy csomó helyen.
A 2019-es év legnagyobb élménye azonban mégsem Trombival, hanem a Punto Cabrioval ért, ugyanis az ezévi horvát utat vele tettem meg. Az Alpokon keresztül, Kranjban megszállva egy éjszakára, majd Pulára elzümmögve.
Ahol egy Foo Fighters koncertre szóló jegyet váltottam be 3 órányi élményre :)))
Dave Grohlék zseniálisak voltak, mint mindig.
De nem erről akartam írni: amit a kis sárga kabrió élményben adott, azt nem nagyon tudom szavakba önteni. Gyönyörű időben, enyhe szellővel... Aki fikázza ezeket az autókat, az még életében nem próbálta ezt az élményt.
Remélem, Trombinak senki nem tolmácsolja ezt, de én tényleg az idei év és az elmúlt 12 év egyik legjobb emlékét köszönhetem a Puntocskának.
Mivel az ősz meleg volt és hosszú, akkor is tudtam használni és egész sokat kirándulni vele.
Az idei évem egyértelműen a 75-ösről szólt, az minden kanyart, elindulást, gyorsítást megízesít, de az év élménye az a Puntohoz és a horvát nyaraláshoz volt köthető.
Pláne, hogy az év végére egy nagyobb baleset is becsúszott a 156-ossal, amiben ráadásul én voltam a hibás is...
A lakatolás "kész" lett közel egy hónap alatt, de nekem nem igazán tetszik, és sajnos december végén előjött egy olyan hiba is, ami az autó beindíthatatlanságát eredményezi. Ennek a megoldása már a jövő év feladata lesz...
Mindenképpen keserédes, de az is bebizonyosodott, hogy minden járművem borzasztóan hálás és szeretetreméltó, ezért a gondok ellenére is mellettük maradok.
Lakatolás + olajcsere + bal első felső lengőkar (körbeértem, már csak ez volt benne régebbi)+ olajhűtő csöve + apróságok: 200.000.
Már nagyon a végét járta, ezért a szabim utolsó előtti napját egy jó kis hidegben szereléssel töltöttem.
A 3 csavarból amúgy is csak 2 tartotta, de én annak a kettőnek a kitekerésével is eltöltöttem 2 és fél órát.
1. Kép: régi nyeknyeknyek
2. Kép: a légszűrőt azért leszedtem, mert a konzol útban volt. Így alkalmam nyílt egy ilyen kiváló fotó elkészítésére is...
Aztán nagy nehezen kiforgattam. Szerencsére ment a légszűrőház-karbisor bontása nélkül is...
Elvittem a Kertész utcai Pro-Villbe a régit, kaptam helyette egy teljesen felújítottat... hazavittem, alig ugyanennyi idő alatt pedig vissza is szereltem. A korábban laza alsó csavar ellenoldalára önzáró anyát tettem.
Próba - teker, indít. Szupi. Reméljük sokáig így marad. 6 hó gari van rá, de én ki nem szedem többször ha elromlik :))))
Azóta próbáltam bemelegedve is (a régi ekkor már nem mutatott életjelet), úgy is jó. Szuper kircsi... :)
Csak maradjon is jó... :)
Részt vettünk Alfacityn, beállhattunk az OT-k közé (szerintem egyetlen Serie 1 75-ként), csomóan kérdezősködtek róla, jó pár régi ismerőssel beszélgettem, nagyon szuper volt.
Beszereztem egy rajtszámot, olasz zászlót, egyéb levonókat, amiket már fel is applikáltam.
A motorháztetőre muszáj volt tenni valamit, mert van rajta egy régi sebesülés, ami nagyon nem néz ki jól, fényezni meg csak akkor fényeztetem majd amikor mást is...
Kapott még 2 doboz literes HPX-et, én beszereztem egy Minichamps 6C Freccia D'Orot, amit ugyan pirosdobozosban, de évek óta keresem, most meg bohóc áron volt Ofiéknál.
Az oda és a hazaút is nagyon nagy élmény volt, mire Bp-re értem épp elég este lett a forgalom meggyérüléséhez és még épp eleget esett is...
Imádom ezt az autót, még mindig.
Most már 1 hónapja használom, egy darabig még naponta is járogattam vele.
Egyszerűen döbbenetes, hogy ez ilyen.
Hogy 1985-ben bementél egy alap hátsókerekes családi Alfaért a szalonba, és ezt kaptad.
Nem valami lebutított, orrtolós ikea szekrénysort, hanem egy gyönyörű, tényleg kompromisszummentesen őszinte, döbbenetes hangú, tágas, jól felszerelt szeretetgombócot, amit vezetni kell, amit olyanoknak építettek, akik szeretnek vezetni...
A mai, lebutított ember képtelen felfogni milyen jó dolog egy ilyen autóval járogatni.
De tényleg, ezt senki sem érti. Szaralfa, öreg, minekez...
Én megértem őket, ezt látják mindenhonnan. Tényleg, járj autóval munkába 3 km-re a belvárosban, keress parkolóhelyet ott, aztán otthon, örülj az 5.4-es átlagfogyasztásnak meg a húsz légzsáknak, a távolságtartós tempomatnak és annak, hogy gyakorlatilag semmi közöd a vezetéshez.
Ehhez képest egy ilyen autó hangos, büdös, nem is biztos, hogy gyors, de mivel hátul hajt ezért ésszel kell vele menni...
Nem a mai koordinátarendszerbe való autó ez. Nem is a pesti forgalomba, de nem is az m7esre péntek délután 180nal letolni a bmwket.
Hogy akkor mi a francra?
Egy hosszú nap után beülni, betenni a kedvenc zenédet -de csak ha nem elég a Bialbero hangja-, és amikor már senki nincs az úton, elmenni vele kanyarogni. Amikor nem érdekel a minimum 11 liter fogyasztás, amikor nem jelent semmit, hogy van-e nálad gyorsabb a világon...
Vagy csináld meg szombat hajnalban. Kelj fel csak emiatt 5-kor, igyál meg egy kávét, nyisd fel indulás előtt a motorháztetőt, csekkold vallásosan az olajszintet, simogasd meg a műszerfalat, gurulj ki a Szentendrei úton, fordulj el Pomáz felé, menj fel Dobogókőre, aztán reggelizz meg Esztergomban, még mielőtt a nyári nap felforrósítaná az aszfaltot.
Erre van. Ezt kell élvezni benne. Ilyenkor érzed azt, hogy megéri élni.
Ez akármit megér. Ez a boldogság. Forza Alfa Romeo.
(Átírattam. Továbbra sem értem mi kerül ennyibe ezen.)
Na szóval randival kezdődött...
Utána kellett minimum két hét gondolkodási idő, mert hát mégiscsak életem párjáról van szó :)
Kattogtam, nézegettem a youtubeon az ilyenekről a videókat, aztán egyre jobban belelovalltam magam. Rájöttem, hogy kell, mert a hahuról is eltűntek a legalább normális állapotú 75-ösök. Ez volt az utolsó lehetőség értelmes áron beruházni.
760-ért volt hirdetve, alku után az az ár 4 sárga tuning Konival lett volna elérhető.
Én még az út elején járok, ezért maradtak a gyári gátlók. 650 lett a vége.
Megérte-e? Igen.
Ez biztos. A 75-ös csodálatos autó. A maga olaszos bénaságaival, kényelmetlenségeivel... tényleg semmi sem érdekel amikor beülök és megszólal a Nord.
Rengeteg tervem van vele, a motorcserétől a sperren át a 4 sárga koniig es a féktuningig terjed az, ami valóban érdekel.
Valószínűleg ez csak évek alatt jön majd össze, 3 autó fenntartása azért sok erőforrást igényel, ez alatt feltehetőleg lakatoshoz is kell majd vinni őt, de azt hiszem megéri. Tényleg.
Remek autó, csodás élményeink lesznek még együtt. Nagyon szeretem. :)
Hát lett. Igen, egy éve nyavalyogtam, hogy nekem csak TS kell, meg másnak nincsen értelme, satöbbik...
Aztán szembejött a hirdetés, először a hahu robotja által, aztán a szokásos kínálatböngészés során, majd megláttam Facebookon is.
Felhívtam Alexot. Nagyjából fél órát mesélt az autóról, de úgy tűnt, legalább megnézni megérné.
Elmentem. Megnéztem. Vitt vele egy kört, aztán felajánlotta, hogy vezessem. Én?! Egy idegen autót? Csak úgy? Őszintén megremegett a lábam.
Úgy tűnik, a nők olyanok, hogy ezt megérzik. A bizonytalanságot, a félelmet...
Az első randink nem is sikerült túl fényesen. Sikerült alaposan megrecsegtetni a kettest, majd a kapubejáróban lefullasztani szegényt.
Hát, van olyan első randi, amin a fiú fülig belezúg a csajba, próbál nagyon a kedvére tenni, aztán először kicsúszik a vacsora közepén egy böfike ("basszus, a szénsavas víz..."), majd a végén egy pukika is ("basszamegbasszameg"). Az első benyomások valahogy így alakultak...
A tavaly vásárolt, max 10 ezret futott téligumik egy frissen vásárolt 15-ös tojástartós felniszettre kerültek, fateromnak jutott még belőle egy szett közepes téligumi is.
Az akksim már 2 éve is haldoklott, fogalmam sincsen hogy bírta ki ilyen sokáig, kellett egy másik a 71 AH-s Varta helyére. 74-es Exide-ot vettem, úgy pörög az önindító, hogy csak na :)
Volt még olajcsere, mert idén pörögtek szegénybe a km-ek, Liqui Moly 5w40-et kapott, ahogy szokott.
Most egyelőre ennyi, még lesz pár apróság, de másra kellett a pééz :)
Km: 293.000 :)
Kép: ilyen csodálatos időre sikerült időzíteni a kerékcserét, meg ofkorz az olajcserét is... gratulálok magamnak :D
Az az igazság, hogy máshová úgysem írnám le, itt meg még az is lehet, hogy van, akit érdekel a tartalom :) Annyi, hogy a ráköltött összegeket csak ide irkálom fel, mert akkor nem zavarodik össze a rendszerem... :)
Szóval a Punto: a vásárlás (240 K) utáni átírás 59.000 ft volt, minden rendben ment, az eredetvizsga is.
A vásárlás 1 hónapja és 2 napja történt, azóta egy-két dolog kellett, először azt hittem megszívtam, de aztán kiderült, hogy szinte alig :)))
Az első szervizben egy vezérlés - olaj - szűrők - szelepfedéltömítés - gyújtáskapcsoló volt benne, a gyújtáskapcsolót még át kell lamelláztatni, ezért a 30.000 Ft-os végösszeg még meg fog nőni kb 6-7000-rel. Addig kétkulcsos a drága :)
2018. július 23-án este azonban az elektromos tetőnyitás bemondta az unalmast, a bal oldali munkahenger elköszönt az élők sorából. Kétmillió telefont és egy délelőttnyi Google keresést követően találtam egy darab bontót Keszthelyen, ahol volt Punto Cabrio, és ráadásul elektromos tetős. Mivel addigra már beleegyeztem abba is, hogy akkor legyen manuális a tetőnyitás (le is stipistopiztam egy manuális szerkezetet 30 ezerért :)), nem kicsit örültem, hogy a bontós 22 ezerért adta a KÉT MUNKAHENGERT, a CSÖVEKET, és A MOTORT. Ez most nagyon jól jött, a tető összes fogyóalkatrészéhez megvan a tartalék, a mai napon fogom beszerelni. Sajnos mivel nem szétszerelhető, sehol nem tudtak segíteni, újban nincs sehol, úgyhogy marad a bontó...
Ezen kívül pedig kapott egy Pioneer mechanika nélküli fejegységet (10.000,-), és 4 dísztárcsát (3 kóla). A két hátsó hangszóró már recsegett erőteljesen, de eszembe jutott, hogy egyszer még Dekka cartárstól vettem valami über 13 cm-es szettet. Nem szép, de be lett faragva hátra. Így már nem recseg :) (A hangszórókért kb 5 éve adtam 8.000 Ft-ot valamelyik Alfacityn, talán még a Suncityben tartottuk :))
Egyelőre ennyi :) Még vár a vezérlés cseréjére, mert veszek egy vízpumpát is.
Ráköltött összeg vásárlás óta: 72.000.
Nem akartam én igazán nagyféket, nem akartam semmi tuningot, nem akartam költeni rá... Stb.
Hogy aztán végül így is lett, az viszont Csörinek köszönhető :)
Na de in medias res helyett...
Azt hiszem májusban tett fel Buksi egy hirdetést, miszerint ő eladná a 155-ről megmaradt 305-ös Brembo nyergeit, mert lecserélte őket. Konzollal, tárcsával, betéttel együtt mondott rá 50 ezer JMF-ot. Úgy voltam vele, hogy na jó, hát egyszer élünk, megvásárolom. Megbeszéltük, hogy mivel nekem a dolog eléggé ráér, majd Alfacityre elhozza őket, én közben gyorsan elküldtem az árát (mert Buksiéknak kellett a zsé), aztán megdumáltuk a dolgot, pipa.
Felhívtam még aznap Csörit, aki viszont nem volt elájulva az ötlettől. Álláspontja szerint annyival nem lesz jobb a 305-ös fék a 284-esnél, mint amennyi nyűg van vele, ő inkább a 330-asra cserét javasolja. Na de ahhoz meg minimum a 17-es felni... Én meg egyelőre hanyagolnám azt az utak miatt...
(Eközben egy párhuzamos univerzumban) Amikor elvittem június elején Attilához az autót, azt mondtam neki, hogy amit tud nézzen át, hogy megbízható legyen és ne nagyon legyen vele gond egy darabig. Ő egy nap elteltével hívott. Idézem a beszélgetést: "Te Viktor, akárhogy is nézem, eléggé ki vannak a betéteid elöl is, a tárcsáról nem beszélve. Lecserélhetem?" Mire én: "Persze, ha már nálad van, csináld meg!" Megcsinálta. Nekem eközben valószínűleg az evésen járt az eszem, mert rohadtul nem maradt meg ez a nagyfék projekt. Az autó elkészült, vadonatúj féktárcsa-fékbetét ugye bent figyel.
Miután eszembe jutott a probléma, és Buksi elé tártam, úgy alakult, hogy meg is hirdettem Facebookon a nálam még soha nem járt Brembo fékszettet, ami aznap el is kelt. Egy Toyotában fog jó szolgálatot teljesíteni :) Buksi odaadta a vásárlónak, visszaküldte az árát nekem, én meg el kell, hogy fékezzem ezt a szett betét-tárcsa kombót, utána meg ki tudja mi jön :)))
Így alakult, hogy volt is Brembo fékem az SW-n, meg nem is :)
Szóval úgy indult a dolog, hogy a verdában az eredeti gyári CD-s fej volt, minden jóságával együtt.
Írogattam is én a zenei cd-ket bőszen, de azért kb. tavaly őszre meguntam a banánt, és hirtelen felindulásból vásároltam egy Yatourt. De fillérb@szó voltam, ezért nem BT-set, hanem a sima kábeleset. Nem baj, jó lesz, "vele megelégszem" - ahogy az esküvőn mondják, és mégiscsak úgy néz ki, mintha gyári lenne...
Na azért idén már elindult a vezérhangya, ráadásul ugyan a gyári fej se szól jól, de a Yatour meg kifejezetten szarul, még nagyon a kábel sem befolyásolja, bár jobb minőségűvel azért a kásalevesből lett valami egész emészthető. A gyári, hozzá adott kábel egy dologra jó: eldobni jóóóó messzire. :) Azt hiszem, postaköltséggel együtt volt 17 ezer az ára, végülis el lehetett vele ketyegni, de néha pendriveról is hallgatnék zenét, meg mégiscsak gyári rádió...
Szóval kimunkálódott bennem az elhatározás: kell valami jobb prüntyögés.
A nézelődés végeredménye az lett, hogy vettem egy fejet meg egy jó minőségű komponens szettet az ajtókba...
A fej a kinézete miatt (sima egyszerű piros, normális tekerőgombbal) Kenwood KDC-BT520 lett, jókat olvastam róla, és most már egyre jobban tetszik. Tud BT-t, van rajta AUX, USB (tölt is), 1 pár RCA, CD-s (a mai világban ez is nagy szám :)), DSP is van benne, 4x50 Watt, lejátszik FLAC-et, Mp3-at, WMA-t, Spotify dedikált funkció... Szóval így nagyjából ez az ami a minimum egy fejegységnél manapság. (Mondjuk a Spotify helyett Deezert használok...)
Ez 31.880 Ft-ba került, jó pár ezressel olcsóbban hozták INNEN, mintha máshol rendeltem volna meg.
Na igen, a következő kérdés a kormánytávvezérlő problémaköre. Mint azt tudjuk, létezik adapter, de mindenki riogat huszonharminconezres árakkal, meg a szar kínai minőséggel (az egyik boltban legalábbis ezt mondták). Egyes vélemények szerint az autó sem indul be ha rossz a távvezérlő adaptere, és az olcsóbbak közül mindegyik rossz.
Na ez az elmélet, én viszont olvasgattam. Az általánosan bevett adapter gyártója a Connects2 nevű brit cég, általában mindenhol 20+ áron mérik. Néhány jó alapos google keresés azonban kiadta EZT a linket. Igen, jól látjátok, a gyártó ugyanaz, csak az ár 23.000 helyett (nagynevű bolt) 12.000, plusz az illesztő a fejhez. Azért az bőven nem mindegy. Az illesztőhöz ugyan a boltos megkérdezte, hogy milyen fejhez szeretném, de azért mégis a Multilead-et küldte, amivel pofonegyszerű a bekötés. Van elméleti lehetőség arra, hogy a fejegységhez való illesztőt kérjük, én mégis a CT MULTILEAD kábelt kaptam.
Ezt a Kenwood fejhez a következőképpen kell párosítani: A MULTILEAD kábelhez tartozó csatlakozón a szükséges "hurkokat" kell úgy hagyni, a szükségteleneket pedig átvágni egy szimpatikus fogóval, majd leszigetelni, hogy ne szaladgáljanak kóbor áramok. Esetemben ez a lila kábel egyedüliként, más fejegységekhez természetesen más szálakat kell meghagyni. A vezérlő kábelét simán rá kell kötni a fejegység távvezérlő kábelére, majd a hat tonna vezetéknek és izének meg bigyónak kell helyet találni valahol a műszerfal mögött. Minimális előképzettség nélkül is működik, tökéletesen vezérel és nem hagytuk veszni a gombjainkat sem.
A következő kérdés a komponens szett kérdése volt. Számomra szimpatikus volt a Hertz ESK 165.5 szett, viszont ebből nem volt a kevésbé mély verzió raktáron a Paradoxnál (mert ezt onnan rendeltem). Végül rábeszéltek egy Kicker CSS674 típusú komponens szettre, aminek utánanéztem, és teljesen meggyőzött, a külföldi tesztek ugyanúgy oda voltak érte meg vissza, mint a magyar vélemények és a specifikációk...
Beépítési átmérő (magas) 40mm
Beépítési átmérő (mélyközép) 140mm
Beépítési mélység (magas) 14,5mm
Beépítési mélység (mélyközép) 47mm
Érzékenység 90dB
Magassugárzó anyaga Titán
Impedancia 4Ohm
Mélyközép-sugárzó anyaga Polipropilén
RMS terhelhetőség 100W
Na mondom legyen, a garancia ugyanúgy 2 év volt rá, mint a Hertz-re, egy próbát megér. Ez a paradoxnál volt a legolcsóbb, 34.990-ért hozta a futár ingyenesen.
Igen, jól látod: Nem rendeltem kiemelőkeretet. Hogy miért? Úgy gondoltam, okosabb vagyok én ennél!
Eljött a kiszállítás napja, minden dobozkám megérkezett. Lementem behelyezni a kincseket...
(Amúgy a beszerelésnél semmi extra, a Kenwood fejhez kellett még egy antenna adapter és meg kellett cserélni a piros vezetéket a sárgával, amit a fejegységhez adott ISO csatin meg lehet csinálni minden gond nélkül)
És hát kiderült, hogy ez bizony baromi rosszul szól :)))
Az addig meglévő mélyhangok is szublimáltak, de ha ez nem lenne elég, még a magassugárzónak sem volt elég hely, ezért igénytelenül, de ideiglenesen szigetelőszalaggal rögzítettem a helyén, ezt a későbbiekben fogom módosítani, az eredeti magassugárzó helyeket fogom bővíteni, ugyanis kb. 5 mm hiányzik átmérőben.
Úgyhogy jó nagy csalódás lett a vége, mert én tényleg nem ilyen lovat akartam, pláne, hogy igyekeztem jól választani, minőségi komponensekből építkezni, satöbbik :)
Azért nem engedtem én ezt ilyen könnyen el: Egyrészt nekikezdtem játszani az EQ-val és a DSP-vel, ami azért azt eredményezte, hogy normális minőségű zenefájlok lejátszásakor simán jött valami kis mélyhang.
DE bőven nem annyi, amennyi akár minimálisan is elmaszkolta volna a középtartományt meg a magasakat
(Ja ezt elfelejtettem: Ha Kenwood vásárlásra adod a fejed, inkább hangszeres zenékre koncentrálj, mert a tucituci nem olyan benne, relatíve sok a középtartomány.)
Szóval hirtelen felindulásból vásároltam egy aktív mélyládát. Igen, tudom, aktív... de legalább Blaupunkt. Egy GTB 8200 A lett megrendelve, ez az Extreme Digitaltól, mert nagyon szeretem a változatosságot :))) (Ez is pár ezressel olcsóbb volt, mint máshol és az edigital legalább nagy üzlet, a garancia azért mégiscsak szempont...)
A következő sepcifikációkkal bír a dobozka:
Terhelhetőség: 75 W folyamatos (RMS)
Terhelhetőség: 200 W maximális
Frekvencia átvitel: 30-120 Hz
Kialakítás: Bass-Reflex
Mélysugárzó mérete: 20 cm
Membrán anyaga: SPC
Méretek: 250 x 272 x 260 mm (tehát pici, de nagyon!!!)
Na most a vásárlás szintén nem ment zökkenőmentesen.
Ugyanis bedobtam a kosárba mellé egy sima RCA kábelszettet, tekintettel arra, hogy a külföldi fórumok tapasztalatai alapján van hozzá tápkábel a dobozban.
Megjött. Kibontottam. NINCS hozzá tápkábel a dobozban, de legalább van már RCA kábelem :)
Oké, akkor kell egy teljes kábelszett... De ha már az Emag.hu-n járunk ( :DDD), megnézem én azt a hangszóró kiemelőkeretet, hátha ad valami mélyet az is... és amúgy jól döntöttem, mert a máshol 6-7.000 forintos kiemelőkeret az Emagnál (konkrétan itt) 3240 forintba fájt. Na mondom oké, legyen, megrendelem, meg mellé egy kábelszettet, mivel szimpatikus volt az M.N.C., ezért azt. Azaz ezt.
Tudom, nem felsőpolcos, de nem is hangszóróhoz kell, hanem mélyládához...
Ami rögtön feltűnt, az az, hogy a kiszállítást duplán számolták, mert hogy az két külön eladótól érkezik, ezért nem egy központi raktárból hozzák ki, hanem két külön futár, külön napokon.
Jól gondolod, kedves (igencsak türelmes) olvasó! Dupla áron :) Így lett ugyanannyi az ára a két cuccnak, mintha bementem volna a boltba. (Összesen 10.150,-)
Na akkor újabb feszült várakozás... Megérkezik először az egyik futár, másik nap a másik futár. És az a futár, aki a hangszóró kiemelő keretét hozta, nem azt hozott, hanem Alfa 147-be való műszerfali keretet. Itt picit azt hittem, hogy bekaphatja mindenki :))) Na sebaj, a cikkszám volt rossz, egy karakter a különbség, majd érkezik a cseredarab... pici bosszúság, de azért mégiscsak bosszúság :)
Eljött a nagy nap (június 12-én jött a fejegység amúgy.. július 15-éről beszélünk!!!:)), mélyláda beszerelés, mint délelőtti program indul :) Életemben először! Jöttek is sorra a meglepetések, de most az egyszer pozitív értelemben :) Azonnal megtaláltam a gumidugót a tűzfalon, aztán simán meglett a műszerfal mögött is a tápkábel, aztán simán át bírtam vezetni a küszöbborításokon (csak 1 patent tört, de ott se a patent, hanem a háza... de hát olasz autó na), aztán simán hátraértem az 5 méter kábelből... :)
Tényleg, őszintén meglepődtem. Azon is, hogy a kábelszetthez adott szerelékek bőségesen elegendőek voltak, mindenfélét adtak hozzá, még gyorskötözőt meg csavarokat is! A 0. lépés ugye az, hogy az akksiról levesszük a sarukat, nehogy bármi gond legyen. Én elölről indultam hátra, tehát beépítettem a biztosítékot és a tápkábel csatlakozóját is rögzítettem az akksisaruhoz, aztán ezt hagytam is, és vittem hátra a kábelt. Ezt követően találtam egy szimpatikus test pontot a hátsó ülés környékén, ahova rögzíteni tudtam a testkábel egyik végét (természetesen mindent tisztességesen, zsugorcsővel szigetelve, rendesen megszorítva a csatlakozókat).
Következhetett a másik oldal is, azaz az RCA- kábel plusz a Remote- szál. Ezt 10 centinként rögzítettem egymáshoz, hogy ne kelljen külön szórakázni vele, stílusosan fekete szigszalaggal, de ez szerintem nem sokat számít.
Ez a bal oldal tapasztalataival felvértezve konkrétan maximum 10 percig tartott, de ebben már benne volt az is, hogy kitaláljam, merre vezessem a csomagtartóban. Még hogy szerelhetetlen a szar olasz :) Egyáltalán nem :) Meglepődtem.
Már csak a mélyládához kötés volt hátra, amit szintén a kábelszetthez adott csatlakozókkal oldottam meg, szerintem elég stabilan és igényesen.
Őszintén meglepődtem a szerelés könnyűségén, szerintem az elmúlt években nem alakult semmi ilyen pozitívan, ha szerszámot fogtam a kezemben :)
Eredmény: magáért beszél. Ez ugyan nem rázza le a vesekövet, de mégis erőteljes, kellemes, normális mélyhangokat biztosít. Hangszeres zenéhez gyakorlatilag számomra hibátlan, tuccogáshoz meg még sok is, pedig nem tekertem még egyharmad fölé.
Engem meggyőzött.
Az meg pláne, hogy meg tudtam csinálni a beszerelést egyedül! Kb. 2 óra volt az egész cakk pakk.
Így lett az, hogy még ugyan várom a hangszóró kiemelőkeretet és egészen biztosan be fogom rakni, de már előtte is boldog vagyok a HIFI projektemmel és tudom, hogy ha vettem volna bontóban egy gyári BOSE-rendszert, az nem szólna ennyire jól. Legalábbis ezzel hitegetem magam, aztán persze... :))))
Mondhatnám, hogy nagyon laza menet volt, de annyira azért nem, mindenesetre mégiscsak sikerült abszolválni a kihívást. Kíváncsi leszek, hogy a kiemelőkeret mennyit változtat (változtat-e) a hangképen.
Így alakult, hogy van egy eladó Yatourom, meg egy eladó 5 méteres RCA-kábelem :))) Ha valakit érdekelne bármelyik :)))
Képek: under progress!