Blog >> firenze >> 1850km

Úgy alakult, hogy a büntetőjogi szakvizsgámat egy olaszországi túrával ünnepeltem :)

Firenzébe mentünk, ahol az általam még nem ismert város mellé egy hatalmas plusz is volt: a Firenze Rocks fesztivál. Ami 4 nap konstans 10/10-es nevű zenekart jelentett, a városnézést súlyosítva.

A nevek: Foo Fighters, Iron Maiden, Guns n' Roses, Ozzy Osbourne, Judas Priest, Avenged Sevenfold...
Mit mondjak, elég nívós kis lista... :) Ráadásul Firenzében, ráadásul autóval... :)

A gond csakcsupán annyi volt, hogy az odautazásra a Foo Fighters koncert napján került sor, mert egyrészt nem volt több szabadságom (így is kimaxolom magam év végére), másrészt a szállás így is komoly költségvetési lyukat alakított ki.

Na de a lényeg: reggel 9-kor indulás, az M7-es néhány ordenáré hatalmas vihartól eltekintve eseménytelenül telt, a szokásos INA kutas tankolás + szlovén matrica vásárlás, aztán gyí Szlovéniába. Százszor jobb idő volt, de az általam már sokszor megtapasztalt gyönyörű hegyeken átkelve nem pihenhettünk sokat, ezért egy újabb, már jól bevett megálló: OMV kút "a" hágó után, 50 km-rel Koper előtt. Most viszont nem arra mentünk, hanem egyenesen át Trieszt felé. Az olasz határon a vámosok megállítottak beszélgetni, nem akarták elhinni, hogy nincs nálam semmi érdekes, de szerintem szimpatikus volt nekik az, hogy - ugyan évek óta nem szólaltam meg, de a maradékból is megéltem - olaszul próbáltam kommunikálni.

Ez eddig egy tök eseménytelen út, nem? De. Csak azért amikor egy fenékkel levezetsz 800 km-t, majd az utolsó 100-at végigülöd egy helyben, mert akkora a dugó az autópályán, hogy azt menésnek bajos lenne nevezni, na akkor azért elfáradsz. Plusz nehezítésnek még a dugó előtt (de közvetlenül), mikor már bíztam benne, hogy nincs sok hátra, a Panoramica autópályán (a google szerint ez volt a leggyorsabb, pedig a Direttamente nevében is benne van, hogy közvetlen, no sebaj :)) összeakadtam egy B osztályos Mercivel, aki nyilván helyi volt, és nyomta mint a süket a csengőt. Egyébként semmiféle előzési manőver nem volt senki részéről, csak a kanyargós autópályán mentünk egymás mögött 140-150-nel (az olasz rendőrök úgyse olvassák :)), elöl a Mercivel, mögötte meg én. Ekkor jöttem rá, hogy kuurva jó futóműve van a 156-nak. Meg sem moccant az úton ugyanannál a tempónál, aminél a Merci hol le akart repülni, hol le akart sodródni, de az rohadt élet, hogy az ember belül úgy érezte, hogy ő a sumaher.

A fáradtságra visszatérve: velem is ez volt, a nap végére hiába értünk oda időben (kb este 8-ra), már nagyon feküdtem volna, pedig még csak akkor jött a lényeg: Foo Fighters koncert!!!
Előbb azonban parkolni kellett valahol, mert ugyan csábítóan hangzott az utcán hagyni az autót, de mégsem feltétlenül próbáltam volna ki. Lett a szállástól nem messze egy parkolóház, ahol iszonyatosan sok pénzért állhattam 4 napon keresztül (100 Euro), de az Alfi legalább feltöltődött olasz élményekkel, ugyanis egy régi szerviz volt a tetthely, tele Mille Migliás meg Alfás relikviákkal. Iszonyú szimpatikusak voltak egyébként a tulajék is, egy idős nénivel egyeztünk meg abban, hogy vigyáz az autóra.

A szállásunk megtalálása ugyan nem volt nagy feladat (a GPS-ek korában semmi sem az), viszont a félsz bennünk volt, ugyanis a booking.com-ról már levették, és előtte is 1.6-os (a 10-ből!!!) volt az értékelése... személy szerint én a pokol legmélyebb bugyrára számítottam, legalább 30 -40 üvöltő olasszal, akik belehánynak a fülembe, ezzel szemben abszolút pozitív meglepetésként ért az, hogy nagyon rendben volt minden szinten az egész. Nem csak tisztaság volt (minden nap takarítottak, ahogyan azt illik), de csend is (az ablakból legalábbis, az üvöltő olaszok ugyanis mégiscsak jelen voltak:)), az ágy pedig kényelmes volt.

A koncerttel kapcsolatban csak ódákat tudok zengeni, Dave Grohlék kitettek magukért, két és fél órát nyomták, koncert közben feljött a Guns (!!!), és úgy egyébként is... Dave Grohl egy zseniális frontember. Az látszik, hogy igazán szereti csinálni ezt az egészet, imád kommunikálni a közönséggel, és egy rossz pillanata sincsen.

Mondanom sem kell, hogy a 6 euros Heineken (0.33 ám!) nem lepett meg túlságosan :)

Első éjszaka tehát nem feltétlenül kellett altató, és állítólag egész éjjel randalíroztak az olaszok. Fogalmam sincs... :)

Mivel nem különösebben hajtott a tatár, az autóval pedig nem kellett foglalkozni (ilyen eseménytelen 900 km-t kívánok mindenkinek), úgyhogy másnap sokáig alvás után jöhetett a városnézés. Amit ugyan nem akarok letudni egy mondatban, de lehet, hogy nem lesz túl sok, ugyanis: Firenze csodálatos, mindenki menjen el, minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve. :) Nem csak a templomok gyönyörűek, de a sima lakóházak, vagy éppen az átlagos utcák is, az Arno teljes látképe, a százezer tetőterasz, a Ponte Vecchio...
A Dóm szerintem egészen elképesztő, nem véletlenül készült olyan sokáig a kupola... megérte a melót :)

És mindenkinek kell ennie legalább egyszer az életben olasz fagyit. Minden alkalommal összerosálom magam a gyönyörtől, a gyümölcsfagyi gyümölcsből van, a noccsola noccsolából :))) Lehet, hogy nem 150 forint egy gombóc, de ez megéri. Ahogyan egyébként minden amiért pénzt kérnek, van abban valami, hogy amiért az olaszok pénzt kérnek, azért adnak is cserébe valamit.

Az esti Guns n' Roses koncerten HÁROM ÉS FÉL ÓRÁBAN adták ki magukból a srácok, ami bennük volt, az én magánvéleményem szerint Axl kicsit többet is, mert sokszor volt túl sok a kiabálás, de tényleg mindent megtettek, amit tudtak. Slash szerintem nagyjából egyben le tudna szólózni egy hetet anélkül, hogy megunná, az egész zenekar pedig iszonyatosan profi. A háttérben futó animációkból egyben benne van annyi munka, mint a Halott Pénz összes dalszövegében ever, a többiről nem is beszélve. Tényleg vérprofik, és tényleg nem véletlenül keresnek annyi pénzt, amennyit elképzelni sem lehet.

Az Iron Maiden sem véletlenül lett az, ami. Ők nem ilyen monstre koncerttel készültek, de nem is bántam, hogy két óra után vége lett, már nagyon nehezen bírta a lábam a mókázást... és hiányoltam a Blood Brotherst :)

Ami hatalmas meglepetés volt, az az idén hetven (!!!) éves Ozzy Osbourne. Képzelj el egy nagypapát, aki nem a Vásárcsarnokba megy a 47-49-es villamossal reggel csirkefarhátért, hanem rohadt nagy hangulatot varázsolva többtízezer embert szórakoztat (mondjuk amikor a villamoson mindenkinek áthúzza a lábán a banyatankot, akkor is szórakoztatásról van szó), teljesen ritmusban és dallamban maradva, mozogva, önmagán és az egész sátánista kultuszon is rohadt jókat röhögve... Na ez az Ozzy. Persze hogy volt indokolatlanul hosszú gitár és dobszóló (az oxigénmaszk meg nyilván hátul várta a Mestert), de nem vette félvállról, nem szart rá, hogy kik ezek a hülye olaszok... Odatette magát, ahogyan kell, riszpekt! Aztán utána ingyen utazott a villamoson, hisz 65 év felett ez már jár :))) És elment olasz csirkefarhátért reggel :)

Minden napot városnézéssel töltöttünk, erre külön a fent említett ok miatt (MENJ FIRENZÉBE!!!!!!!!!) nem térek ki, csak arra, hogy végezetül sikerült baromi olcsón. olyan utazótáskára beruházni, amilyet igazán stílusosan csak egy Alfából lehet kivenni... De hát ha másért nem is, emiatt életem végéig Alfát kell használnom :)

Hazafelé abszolút eseménytelenül jöttünk újabb 900-at, ez az autó (és a tempomat) nagyon sokat hozzátesz ahhoz, hogy az ember ne fáradjon el szinte semennyire. Azért itthon már nem kicsit voltam készen, a fürdés is jól esett.

Az egész út margójára annyit tennék, hogy: szerettem én a 155-öst, de abban meghaltam volna, ha egyszerre ennyit kell menni. Egyben 600 is túl sok volt, (Koperig anno) nem hogy 900, dugóban ácsorogva...

Ebben meg a 22 fokra állított klímával csak azon kellett aggódni, hogy mi legyen a következő szám amit Bluetoothról bejátszok. (Lesz majd bejegyzés arról is)

És igen, emiatt kell mellé valami kevésbé eseménytelen hobbiautó is :)

A tükrös képen 1850 km bogárgyűjteménye található :)