Az Autóház Budaörs telepére megérkezve már kutattuk, hogy merre lehet a MiTo, de minden egyes, a távolban parkoló piros autóra irányuló "Ott van!" felkiáltásunkat egy csalódott felismerés követte: az csak egy Bravo. Aztán egyszer csak kigurult a mosóból... nagyon régóta vártuk már ezt a pillanatot. Vigyor az arcokon, és az első megállapítás, hogy a lámpa tényleg nem olyan bumfordi, mint a képeken. Aztán a második, hogy ez a piros szín mintha élénkebb lenne, mint az eddigi Alfa Rosso árnyalatok. És a harmadik: nagyon szép a hangja. Négyhengereshez képest kellemes dörmögős hang távozik a kipufogóból.
Hát ha már itt van, akkor lássuk! A képekhez képest nem sok újdonságot mutat az autó, maximum az arányokat lehet újraértelmezni rajta. Ahogy sejtettük, "élőben" más mint ahogy a képek visszaadják. Az orra viszonylag alacsony, magasan hordja a seggét és túl feltűnőek a nagy kerékjárati ívek. Nem a szélesítés, hanem a kerékjárati ív és a kerék közötti hézag. Jót fog tenni neki egy ültetés. A 17-es felni gyönyörű, bár nem hat túl nagynak az autón. A feneke megszokást kíván, mert a lámpák alatti rész viszonylag széles, az a fölötti viszont keskeny.
Az ajtó, ha felhúzzuk az ablakot, akkor rövidebbnek tűnik, az üveg ugyanis beljebb kezdődik, mint az ajtó széle. Ügyes húzás. És ha már az ajtónál járunk: a kilincs nagyon szép, ízléses darab, jó megmarkolni és magunk felé húzva nyitni. Hasonlít a 147-esen és a GT-n lévőre.
Maga az ajtó viszont nagyon nehéz. Nyitásnál érződik ez jobban, főleg, ha belülről akarunk kikászálódni. A csajok biztos nem fogják nagyon szeretni, viszonylag nagy erő kell a mozgatásához. Viszont keretnélkülisége ellenére nagyon - nyilván a súlya miatt - szépen és pontosan csukódik. Még valami az ajtókról: osztatlan sikert aratott a csomagtér nyitás megoldása. A jelet kell megnyomni és felpattan az ajtó; ezt a megoldást középkategóriás modelleknél szoktuk szeretni, nem egy B kategóriás kisautóban. Szóval nagy piros pont.
Az éppen arra járó, egy Lancia Deltáért érkező Totalcaros Kari és Winkler Robi is megsasolták a vasat, Winkler csak annyit mondott: nagyon pofás kis játékszer.
Az ajtó nyitva, szálljunk be. Szövet kárpit fogad fekete színben, a konzolon, illetve a műszereket körülölelő műanyagon pedig karbon-hatású anyag van, ami tapintásra is nagyon klassz, kinézetre meg főleg. A középkonzol fényes műanyagja köszön vissza a kormányon is, ezt is szerettük, hiába kemény, mégis minőségi darab benyomását kelti és nem idegen az autó belsejétől. Ha becsukjuk az ajtókat, akkor a fordulatszám mérő és a km óra közötti LCD-n megjelenik a MiTo arca; kedves fogadtatás. A gyújtás ráadása után az órák elindulnak a végállapotuk felé, majd visszatérnek a kiinduló pontra. Ezután indítás, amit a kipufogóból nagyon kellemes morajlás kísér, ami kicsit szolidabban ugyan, de folytatódik az alapjáratra való beállás után is. Gyorstesztünk abszolút piros pontja a piros (NEM, nem kék!) háttérvilágítás. Este biztos frankó lesz. Maga a műszeregység egyébként a volán mögé beülve kompaktnak hat, minden kézre esik, és az embernek nem lesz klausztrofóbiája.
A váltóról elhamarkodott lenne bármit is kijelenteni, mert a próbakörök még váratnak magukra - csak egy gyors Y-fordulót tudtunk csinálni a parkolóban -, de kapcsolgatva nagyon patent darabnak tűnt. Nem jár túl hosszú úton és a viszonylag hosszú kar ellenére is pontosan, szépen kapcsolható. Közvetlen a váltó előtt található a DNA kapcsoló, amivel a motor karakterisztikáját, a gázreakciót és a kormányrásegítést lehet variálni. Masszív egy jószág, jó érzés megfogni, nagyon jó kapcsolgatni és jó helyen is van. Dynamic módba állítva a középső kijelzőn egy digitális turbónyomás mérő jelenik meg. Jópofa, de igazán elférhetett volna a műszerfalon egy analóg kijelző. Ami meglepő volt az a gázreakció; alap helyzetben is nagyon közvetlen volt, ennél sokkal rosszabbra számítottunk!
A másik meglepetés viszont a hátsó helykínálat volt. Nagyon kisautós. A 145-öshöz viszonyítva kevesebb a hely.
Apróságok
A DNA kapcsolóhoz képest nagyon gagyinak tűnt a Windows BluMe USB csatlakozója. A csati fedele csúsztatható - na ez fog nagyon hamar letörni. Divat szidni a Windowst is, sajnos autós körökben furcsa képzelettársításra ad okot egy Windows logó... Kérem csukjon be minden ablakot, majd indítsa újra?
Nagyautós a tükör alatt lévő biztonsági öv visszajelző fénysor... még a hátul ülők be nem kötött biztonsági övére is figyelmeztet. Ráadásul a mögöttünk haladó rendőr autóból is látni!
Ismét egy Alfa, ami kiált a kisméretű rendszámért. Már látjuk magunk előtt, ahogy a kereskedésekben felerőltetik az elejére a normál méretű lemezrendszámot... Kedves illetékesek: visszasírjuk a matrica rendszámot!!!
Fekete leves
Hogy árnyaljuk kicsit a képet, megemlítenénk pár dolgot, ami ugyanúgy a MiTo része, de nem pozitív. Az egyik, ami nagyon szemet szúrt: az ajtókárpit oldalt lemezcsavarokkal van felfogatva. Na itt majdnem elsírtuk magunkat, erre csak rátett egy lapáttal a párásodó harmadik féklámpa. Utóbbit betudjuk egyedi hibának, de azok a csavarok...
Azon már fent sem akadtunk, amin a többi kollega igen, hogy a kormány és a műszerek közti kis rést egy eredeti műbőr utánzattal takarták el elég ízléstelenül. A beltér kárpótol ezért.
A MiTo megy
Vannak részletei, amik nagyon tetszenek, vannak, amik kevésbé, de valahogy mintha nem akarna összeállni. Egyelőre. Rendben van az autó, nagyon szép és 10-ből 7-nek biztos tetszene is, de olyan, mint egy megszelídített vaddisznó. Hiányzik belőle a vadság, hiába tud 8 mp alatt 100-ra sprintelni, aki ránéz, nem hiszi el. A GTA talán kiköszörüli ezt a csorbát.
Folytatás következik szeptemberben egy igazi teszt alkalmával.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
