Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Hazaértünk. Összesen 2.394 km-t tettünk meg.
Életem legunalmasabb útja volt. Olyan tempóval ami nem Alfához méltó. (országút 80 - pálya 120 - nem beszélve a rengeteg korlátozásról)
Ehhez járult még:
- Belgrádig szinte semmi látnivaló sincs. (1. kép másfél órán keresztül)
- A kénes üzemanyag okozta kérdés, hogy mit tett tönkre? (11,5 liter ment bele) Egyenlőre úgy néz ki, hogy megúsztuk. Amint friss nyálat (Shell) kapott helyreállt a fogyasztás és a motorhang. Hazafelé már semmit sem lehetett érezni.
- A rettenetes utak. Minden idegszállal a kátyúkat kell lesni. Bulgáriában a felező vonalon láttam kb. fél méter mély, 30 centi széles és 2 méter hosszút is. Kátyúban kitört kerekű kamiont is a szembe sávban. Mégpedig 1 (!) számjegyű főúton!!!! Nem beszélve a 8-10 centis lépcsőről ugyan ezen, a 4 sávos részen. Hiába mentem 80-al, 4 fémes csattanás. A gumikon (peremvédősek) nem látok semmit, a felniken sem. Holnap elviszem a gumishoz. Az első kerékcsapágyak viszont tuti kukása lettek. De lehet, hogy a hátsók is. Ez így még a kisebbik gond, mert haza tudtunk jönni, de az a bizonyos zabszem onnantól (1.600 km volt még) végig a ott volt a bizonyos testrészemben.
- A rendőrök jól láthatóan mindkét országban a külföldiekre vadásznak. A helyiek emiatt nem is foglalkoznak a szabályokkal. Simán előzgetik a rendőrautókat is.
- Kutya, macska, (tehén, lovas kocsi, vagy akármi), bárhol, bármikor megjelenhet Bulgáriában az utakon. Nem is igazán értem, hogy hogyan úsztam meg, hogy egyet elüssek. (Az utolsó kép az autópályára rávezető főúton készült, remélem kivehető a lovas kocsi.)
Pozitívumok:
- A bolgár sörök kiválóak! (pl. Kamenitza, Zagorka)
- A "Mastika" nevű ánizspálinkájuk (47 fokos) kiváló!
- Az emberek mindenütt nagyon barátságosak.