Fejben már számolgattam, de most le is írom, hogy mivel jár egy ilyen rendezvény lebonyolítása.
Előtte:
- 4 hónap előkészület a polgári foglalkozás mellett
- 2 hónap komoly munka, a polgári foglalkozás kezdi megsínyleni a szervezést
- 2 hét megfeszített munka, a polgári foglalkozás teljes háttérbe szorul
- mintegy 157 csésze kávé elfogyasztása a megbeszélések alkalmával
- 764 baszdmeg hagyta el a szánkat
- 426 óra telefonbeszélgetés
- 981 e-mail váltás
- 96 m konzol összeállítása
- 30 hangfal
- ezeket 12 fő technikai személyzet végezte el
Aznap
- 1 órás alvás, ébredés kakasszóra
- 11,2 km legyalogoltunk a rendezvény területén fejenként
- 42 "hol a wc" kérdés megválaszolása
- nyitás után az első üveg üdítő elfogyasztása 3 órával
- nyitás után az első étkezés elfogyasztása 7 órával
- szerződött személyzet: 14 fő
- önkéntes segítség: 10 fő
- helyhiány miatt kérésre visszafizetett belépő: 25 db
- igazolatlan távolmaradás a zöld parkolóból: 15 fő
- 20 liter vér folyt jó helyre
Péntek, 15:00
Sikerült egy időben kiérni a DJ Team csapatával, akik a helyszín teljes hangosításáért felelősek. Első napirendi pontunk a köszönés és a gyors egyeztetés után a turista látványosságnak is elsőrendű lángosos felkeresése volt. Zárva volt, ezért átmentünk a szomszéd vegyesboltba, de megbeszéltük, hogy következőkor nem só lesz, amit a szökőkútra viszünk. Mire Rambo szabadul, lesz lángos.
Eddig nem fordítottunk elég figyelmet az esemény dokumentálásával, így idén elhatároztuk, hogy saját operatőrt alkalmazunk. A választás a lelkesen jelentkező Carlosra (idei kártyanaptár megalkotója) esett. Még nem tudtuk eldönteni, hogy mi nagyobb, az Amore Team képernyő kompatibilitása, vagy Carlos kameraforgatói tehetsége. A gyanúm az, hogy egyenlően alacsony szinten van, de nem mi lennénk, ha nem akarnánk mindenből a legjobbat kihozni - ez esetben meg se próbálnánk 450 férőhelyre 550 autót leparkoltatni.
Péntek, 12:00
Idén fél nappal jobbak voltunk, mint tavaly. Pénteken már délben elindultunk a tett helyszínére, hogy organizáljuk a kitelepülés aznapra tervezett részeit.
Kis rendezői konvojunk plusz a stábautó csurig megpakolva holmikkal az egyik legszebb, Dobogókő felé vezető úton érte el Esztergomot.
A nyugalom vihar előtti. Ablak lent, Jovanotti cd forog, nyugdíjasok néznek utánunk a távolsági buszmegállóból, Teddy kaszkadőrmutatványokat gyakorol, Carlos a buja növényzetet vizsgálja önfeledten.
Nyakunkon a tavasz, nyakunkon az AlfaCity, és itt az ideje kicsit "kulisszatitkokról" is írni.
Idén a rendezvény körítését a nyolcvanas évek hangulata adja meg. Tudományos indoklása a következő; ez a 8. szezonnyitó alfás találkozó, és ha elé írsz egy 0-ást, és megfordítod, akkor 80 lesz belőle. És ez azért jó, mert most kiélhetjük minden gagyiba hajló ötletünket, mondván, hogy akkor ez volt a divat.
Idén harmadjára öltöztetjük harci cicomába a szervezők autóit. Ezt a szokást az a kezdeti szerény méretű matrica alapozta meg, mely mára a tagok számára is kérhető reklám matricává avanzsált.
A mostani dizájn már nem használja az eddigi Safety Car feliratot, mert már nem találtuk viccesnek, és valójában nem is azt a célt töltik be az autók. Tehát most csak a logo elemeiből építkezik a dizájn - rajtszám jellegű 08 és egy összecsukodó versenycsík, mely húsvéti tojáshoz hasonlóan becsomagolja az autót.
A nagy durranásnak a fluoreszkáló feliratot szántuk, ám a fólia nem hozta gyakorlatban azt a hatást, amit laboratóriumi tesztelése alatt - a városban nincs olyan kontraszt, mint egy irodában, ahol leoltod a villanyt és töksötét van.
Ezt leszámítva az idei cicoma sikerült a legjobban az eddigiek közül.
