Miután Szeptember elején megemeltük a kis 145-öst megtudtuk, hogy ugyan 48.000 km van benne, de ettől még a 26 év nedvessége és párája megtámadta a felületeket. Elsőre úgy tűnik, hogy csak felületi rozsda van rajta, de az azért akad bőven.
Most, hogy már 1 hónapja itt van velünk, és lett hely a garázsban, nekiálltam leszedni a küszöb spoileroket és kiszedtem az első kerékjáratokból a műanyag dobbetéteket, hogy lássam, mi rejlik ezeken a helyeken, másrészt, hogy amihez hozzáférek, ott lekezeljem először rozsda átalakítóval, majd lefújjam üregvédővel.
Elsőként a küszöb spoilerok kerültek le. Leszedése könnyű. Alul tartja oldalanként 4 vagy 5 csavar, majd ha ezeket eltávolítottul, úgy meg kell húzni erősen, de finoman a spoilert magunk felé, ugyanis oldal irányba is tartja 4 vagy 5 rögzítő patent. Ezek szoktak eltörni, illetve ezeknek a patentoknak a rögzítő fülei. A jó hír, hogy a spoiler alatt nincs szétrohadva, sőt még csak felületi korróziót sem találhatól. A rossz hír, hogy megvan az oka amiért csálén állt a spoiler. Sajnos jópár a rögzítő patentokat tartó fül le van törve és a rögzítő patentok jó része is elég viseltesek. Ezt leszámítva viszont nagyon jó állapotban van a spoiler is és alatta a küszöb is. A műanyag küszöb spoilert pedig majd a műanyagos kijavítja.
Ezután következett az első dobbetétek eltávolítása. Ez sem nagy történet, de fel kell emelni és el kell távolítani hozzá a kerekeket. Ha a kereket kint vannak, úgy már könnyen el lehet távolítani a rögzítő patentokat (a kerékjárati ív első részében) illetve azt a 3 csavart ami még a fém doblemezhez rögzíti. Ezt követően én élőről haladva szedtem ki a dobbetétet.
Oldalanként jó fél kiló por, falevél és sár kombója jött ki mögüle, főként a dobbetét és a küszöb találkozásánál, de volt mocsok máshol is bőven.
Miután a dobbetétet kiszedtem, első körben kimostam a dobbetét mögötti részt slaggal és lúgos tisztító szerrel. A dobbetét mellett a futómű alkatrészeit is lemostam, hogy lássam mit kell tenni vele.
A dobbetét jó állapotú volt, itt nem volt rozsda. A futómű alkatrészein viszont volt bőven felületi rozsda. Annyira azért nem volt vészes, így drót korongozni nem kellett. Ezeket a felületeket első körben sima foszforsavas rozsdaátalakítóval kentem le, majd hagytam 24 órát hatni. Ezt követően a Teroson VR 625 rozsdaátalakítóval fújtam le és ezt is hagytam 24 órát száradni. végül pedig mindkét dobbetétet és a futómű fém elemeit is lefújtam színtelen wax alapú üregvédővel (Sikagard 6220).
A végeredmény szerintem nagyon jó lett.
Ezután a küszöböket is kifújtam ugyanezzel az üregvédővel. Erős szaga van, de legalább ezt követően jó darabig nem jön elő a rozsda.
Most, hogy láttam mi van a felületeken és még jó az idő, gyorsan bejelentettem egy vegyszeres alvázmosásra, hogy az éves során az alváz felületeire lerakódott és rágyógyult koszt lemossuk, majd ezt követően télen a maradék felületi rozsdát onnan is el tudjam távolítani.
Az alvázmosást végző öreg szaki visszajelzése alapján olyan az autó alja, mint egy jó állapotú 8-10 éves napi használatú autóé. Jóllehet 26 éves, de ettől még a 48.000 km azt tényleg kevés. Eddig szerencsés a sztori.
Száradást követően a dobbetéteket lemostam és leápoltam, majd ment vissza az egész a helyére.
Ahogy általában, úgy most is egy teljes takarítással kezdem az új autóval való együttélést, mert egyrészt sokkal jobb érzés egy tiszta és ápolt autóba beülni, másrészt egy komolyabb takarítás során könnyebb észrevenni és össze szedni a nem működő, vagy csak javítandó dolgokat.
Laza 4-5 óra alatt sikerült elsőre eltávolítani a sok év állás során kívül rágyógyult kosz és a beltér felületein található szennyeződések jó részét. A végeredmény még nem tökéletes, de nagyságrendekkel tisztább lett, mint volt.
Kívül kapott egy aktívhabos mosást és waxolást. A mosás során a felnik felületéről is eltávolítottam a fékport és a műanyag és gumi elemek is kaptak egy erős lúgos tisztítást, majd ezt követően egy ápolást.
A beltér már nagyobb dió volt. Elsőként a műanyag elemeket tisztítottam meg egy enyhe lúgos tisztítószerrel, majd ápoltam le őket egy beltéri műanyag ápolóval. Ezt követően a mustársárga QV bőrüléseket és oldal kárpitokat tisztítottam meg bőrtisztítóval majd ápoltam le bőrápolóval, hogy visszaadjam nekik az eredeti színüket.
A bőr felületek tisztítása és ápolása után a szőnyegkárpit következett. Az ős kapott első körben egy enyhe lúgos tisztítószeres kezelést, majd ezt követően egy kárpittisztízó szerrel sikáltam át.
Meglepő módon a beltér takarítása során is rettentő koszos lett a rongyot tisztításához használt víz, de legalább utána a felületek ismét fényesek lettek és az illat is frissé vált az autóban.
A kültér és a beltér után a motortér következett.
Itt az elektromos részek le elburkolását követően egy speciális erős lúgos tisztítószer segítségével lazítottam fel a sok év szennyeződéseit, majd slaggal távolítottam el. A jó hir, hogy se a motorból, se a valtóból nem folyik az olaj, emiatt csak normál szenyzeődéseket kellett eltávolítani. A tisztítást követően itt is leápoltam a műanyag felületeket, hogy fényesek legyenek.
A hibalista:
- a fényezés kuka. Szinte az összes vízszintes felületről lehámlott a lakk
- a küszöbszpoiler eláll.
- a tetőkárpit lóg
- a csomagtér ajtó belső műanyag burkolata szét van repedve és lóg. Valószínűleg vagy a patentok törtek el, vagy a patentokat tartó fülek.
- a Teledial felnikről pattog le a fényezés, de legalább nincsenek lepadkázva
- pár beltéri csavar takaró műanyag elem hiányzik
- pár beltéri műanyag elem erősen karcos és javítani kell
- a vezető oldali bőrülés meg van kopva
- a tetőantenna cserés
- az ablaktörlő lapátokat fényezni kell
- a valtokulissza javításra szorul. Olyan a váltó, mint egy málnakeverő és az 5.-iket nehezen veszi.
- valószínűleg a motortartó bak elfáradt
Nem kevés, de a főbb elemek, mint a motor, váltó, futómű, hibátlanul teszik a dolgukat. Mondjuk nem is csoda, hiszen valamivel több, mint 48.000 km van benne.
A fenti hibák, meg szerencsére orvosolhatóak.
Az első héten eljutottam a 145-össel Robi barátom műhelyébe, ahol megemeltük és átnéztük az alját.
Korához képest jó állapotban van. Nincs szétrohadva, de felületi rozsda azért van bőven.
Úgy tűnik, hogy azok a helyek, ahol tipikusan rohadni szokott, rendben vannak. Egyes helyeken van egy kis rozsda, de ezek inkább felületiek, és még kezelhetőek.
Télen, amikor téli álmot fog aludni felbakolom a garázsban, átmegyek az alján drótkoronggal, hogy eltávolítsam a leválló rozsda darabokat, majd lekenem foszforsavas rozsda átalakítóval, utána lezárom a Teroson VR 625 műgyantás rozsda átalakítójával és a legvégén lefújom az alját és kifújom az üregeket egy wax alapú üregvédővel.
Így remélhetőleg az elkövetkező 5-10 évben nem lesz gond a rozsdára.
Elég nagy meló lesz, de megérdemli.
Már egy jó ideje játszottam a gondolattal, hogy vegyek egy Alfát is a Fiat és a Toyota mellé harmadik hobbi autónak.
Nézegettem jópár Alfát amik tetszettek, de mindegyikből hiányzott az az érzés, hogy ez kell nekem.
Ákost, már egy jó ideje ismerem, és tudtam, hogy van egy keveset futott jó állapotú 145-je 1.6 boxer motorral, de tudtam, hogy ő nem válik meg tőle. Nem tudom megmondani, hogy miért, de mindig vonzódtam a 145-ösökhöz.
Ahogy már írtam, úgy volt, hogy Ákos nem akart megválni tőle, de úgy alakult, hogy egy autónak mennie kellett a a családi flottából. Ekkor megindult nálam a vezérhangya és megkérdeztem Ákit, hogy nem adja-e el nekem a 145-öt. Ezt követően, kb. 2-3 hét egyeztetés után meg is közöttük a deal-t és idén Augusztus elején Alfa tulajdonos lettem.
Első utunk Budapestről Pécsre vezetett, amit gond nélkül teljesített a 26 éves kis sárkány.
Amit érdemes tudni róla, hogy ő egy 1996-os példány egy 1.6 boxer motorral és kb. 48.000 km-el. És igen, ő az aki 2012-ig Bécinél volt, aki blogot is vezetett az autóról itt az Amorén. Az autó 2020-ban került Ákoshoz, aki Bécihez hasonlóan szeretettel bánt az autóval, de az azt megelőző 8 évben picit hányatott lehetett a sorsa, aminek a következtében a picit megöregedett.
Fényezése szinte az összes vízszintes felületen lehámlott, és egyéb nyalánkságok is vannak vele, mint felületi korrózió az alján, és a váltó is lóg egy picit, plusz a resztli...
De ezeket leszámítva remek kis vas a maga 3 cm ültetésével, a mustársárga Momo bőrülésekkel, a 15-ös Teledial felnikkel, sötétített ablakokkal, és bőrkormánnyal. Olyan igazi vagány ki olasz vas.
Őszig még használgatom, hogy jöjjön ki rajta minden hiba, aztán télre megy a garázsba, ahol nekiállok szétszedni és rendbe tenni. Elég nagy meló lesz, de megéri, és remélem, hogy 2023 tavaszára, már egy remek állapotú kis vasat varázsolunk belőle, hiszen egy remek alap hozzá.
