Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Tudom, hogy volt már ,de nem lehet megunni!

BETON- Néha szomorúan ébredek!!

Nem felejtünk soha Tunyó!! :-((

Szia, szép estét! :)

Így van, Júlia, nem szűnünk meg szülőnek lenni. Csak nem mindegy, hogyan vagy az elejétől szülő. Nekem Apum a példa, illetve Anyuval együtt az ellenpélda is. Rettentő szigorral voltunk nevelve a három húgommal, én spec nem mehettem sehova. Ergo, hazudtam a szüleimnek, hogy elmehessek egy koncertre: ember annyit nem járt színházba, mint én :D Nomármost, az én kölkeim el vannak engedve szinte bárhova (persze nem kisiskolás korukban), ha kimentek bicajozni, akkor megbeszéltük, hogy mikorra jöjjenek haza, akkorra bejelentkeztek, és ha volt még kedvük, mehettek vissza a haverjaikhoz. A mai napig mondják, hogy hova mennek, pedig nem is kérdezem. Annyit kérdezek, hogy mikorra jönnek és azt tartják is, vagy szólnak, ha valami közbejön. A hazugságot nem tűröm semmilyen formában, persze, rápróbálkoztak Ők is anno, de tudják, hogy nem kell/nincs értelme ezzel terhelni egymás agyát.
Párkapcsolatban (és itt jön Apu, mert Ő is így csinálta velem) nekem mindegy, hogy ki van mellettük, nem kritizálom, nem mondok rosszat rájuk. Ha kérdezik a véleményemet, elmondom, ezt így beszéltük meg az elején, hogy szeretnék-e, ha elmondanám amit gondolok, vagy sem. A lényeg, hogy tiszteljék és szeressék egymást.
Embert nevelni... A kérdés inkább tulajdonképpen az, hogy embert nevelj, vagy a (mai) életre neveld, mert a kettő manapság nem köszön össze. Az alapokat meg tudod adni a gyereknek, azokat fogja továbbformálni a tapasztalatai alapján. :)

Szép napot!! :-))

Vikidál Gyula-Ha lesz új életem

Szerintem a konfliktus forrása általában abból fakad, hogy a szülők sosem szűnnek meg szülőnek lenni, és még akkor is terelgetik a gyerekeiket, amikor már semmi szükség nem lenne rá (ahogy Qtya is írta). Szerintem ez az állapot előbb-utóbb mindenkit utolér, mert akiért aggódtál 20 évig, azt nem tudod egyik percről a másikra útjára engedni. Persze én is látok olyanokat, akiknek ez könnyedén megy, és abszolút felhőtlen az anyós-meny/vő viszony, de számomra ez pont annyira nagy kérdőjel, mint az, hogy hogy lehet ebben a világban embert nevelni a gyerekedből :(( mert egyre nehezebb, sajnos :((
Qtya75 amúgy hatalmas pusziáradat azért amit írtál, teljesen belepirultam, pedig nem vagyok egy pirulós fajta :DDDD

És akkor kezdjük stílusosan a pénteket.. Mindig péntek!!

EZ jutott eszembe! :)

Így már értem. Én beszéltem az illetőről. :)

Szerintem pedig az már a hab a tortán. Ideális lenne, de nem kell, hogy szeresse az anyós az illetőt. Ha már elfogadja, akkor nincsen gond. :)