Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

17.július 10. Hétfő Táplánszentkereszt (Szombathely mellett)

Reggel indulás Gyulára 460 km, mert ott van, ott vár az AUTÓ egy fekete Alfa Romeo 156 2.0 JTS Selespeed amit kinéztem magamnak. Az autó megtekintésekor, rögtön látszott, hogy vigyáztak rá, nagyon szép belső rész és pár apró hiba a külsőn, de ez természetes csak 14 éves az autó. Már a próbaút alatt elvarázsolt az autó, bár a selespeed akkor még szokatlan volt, meg kellett szokni. Hazafelé vezető úton volt rá lehetőség, 460 km alatt volt időnk összebarátkozni.

Hazaérve minden családtagot el kellett vinni egy próbakörre és mindenki csodálta az erőt, az út tartást és a szemet gyönyörködtető formát és a belső kényelmet....ez az Alfa érzés.

Csütörtökön már várta a barátom aki profi Alfa szerelő, és hát azért bennem volt a félsz, hogy mit mond amikor átnézzük tüzetesebben aknán. Megnyugtatott, az autó szinte gyári állapotban van, gyári csavarok csak az alsó motorvédőnél voltak cserélve (ez egy kicsit sérült, de nem vészes)
Sajnos a jobb első lámpa a mosóban bepárásodott (de nagyon) és elküldte a xenon trafót ezt nem lehetett kiszűrni a vásárláskor, de ez benne van a pakliban. Sokkal jobban örültem annak, hogy az autó rozsdamentes és kitűnő állapotban van. Úgyhogy elkezdtük leszedni az első lökhárítót és kiszedni a lámpákat. Jobb első kiszárít és újra szilóz, trafócsere és természetesen párban megkapta az Osram Nightbreaker izzókat, és lőn világosság :D

Motorolaj csere (Selenia), váltó olaj csere (tutela transmission GI/VI) és az összes szűrő természetesen. Közben kiderült, hogy a bal hátsó ajtón a kilincsfül törött és cserélni kell, Tatáról már érkezik egy bontott pénteken. Csomagtartó ajtó telók csere, ablaktörlő lapátok Boschra cserélve, most már töröl is.

A gumikat azonnal cserélni kellett mert a talán hazáig kibírja kategória volt az autón, úgyhogy kapott egy Vredestein Sportrac 5 szettet amivel nagyon meg vagyok elégedve és még illik is az autóhoz hiszen Giugiaro design mint az autó. Kimentem Ausztriába ami tőlünk kb. 20 km egy szerpentines hegyiszakaszra és itt kezdődött a katarzis. Hihetetlen ahogy befeküdt az autó a visszafordító kanyarokban is. Meg sem mozdult, a gumik nem vinnyogtak és suhant az autó, szinte halottam ahogy mondja menjünk, menjünk, az emelkedőkön való gyorsulásról már ne is beszéljünk. Hihetetlen érzés volt ilyen autót vezetni és tudni azt, hogy ezt már bármikor megtehetem, hiszen az enyém.

Remélem még sok balesetmentes kilómétert nyomunk le együtt vele, mert a szívem szakadna meg ha törne mert amore, amore, amore.