Ma 10 éve vettem meg a 155-öt, így gondoltam összeírom a 10 év tapasztalatait.
10 év hosszú idő, és érdekes belegondolni, hogy mennyi minden történt ezalatt.
Miért Alfa? Miért 155?
- Gimi végéig (mint az emberek többsége Magyarországon) a német autót gondoltam az egyetlen lehetséges megoldásnak autóügyileg. Azután folyamatosan lépésről lépésre változott a véleményem. Elkezdtek tetszeni az olasz autók. Először a Temprák, Cromák. Majd a haveromék vettek egy Argentát, ami egy nagyon jó autó volt (kár, hogy mostanra mind elfogyott). A Volvo 850/S70 is nagyon tetszett (ma is egyébként), de ez más téma.
- Azután mikor elkezdtem melózni, kellett egy autó. Akkor már unokatesómnak volt egy 145 QV-je, a haverjának meg egy 155 2.0 TS-e. A QV-t vezettem is, és azóta is az egyik legközvetlenebb, legjobban vezethető autó amivel mentem. Az a fenti felsorolásból is látszik, hogy valamiért a szedánokra vagyok rákattanva, így a 145 sem tetszett annyira. A 155 viszont olyan volt nekem mint az AUTÓ szobra. Fantasztikus. Elkezdtem hát nézegetni a 155-öket, de kevés eladó volt, azok pedig (a lehetőségeimhez képest) drágák voltak. Így vettem egy Samarát. Az volt apuéknak, Samarán tanultam meg vezetni, sok gondunk nem volt vele, nekem tetszett is (mondjuk abból nem szedánt vettem, mert az Samarából Thaliai magasságokban van formailag;-)), így jó választásnak tűnt. Újszerű volt a gép, de motorikusan nem akart összeállni. Nem ment, ette az olajat.
Vásárlás
- Eltelt 2 év, és a 155-ök ára leesett arra a szintre, hogy meg tudtam venni egy olcsóbbat. Az elsőt megvettem amit megnéztem (mérsékelten bölcs dolog). Képeken jól nézett ki, élőben egyel kevésbé, de nem tudtam ellenállni. Ez volt 10 éve.
- Akkor az volt a tervem, hogy 10 évig lesz ez, utána meg veszek egy jobb állapotút, és még vagy 5 évig azt használom. Más alternatíva eszembe sem jutott:-) Mára eljutottunk oda, hogy nem nagyon van jobb állapotú (illetve azokat nem adják el a tulajok), így még 5 évig marad:-) (és remélhetőleg utána is, de akkor már csak hobbiautóként).
Azt tudtam, hogy drágább lesz fenntartani mint a Samarát. Úgy számoltam, hogy évi 100K megy javításra, és 8 literes fogyival kalkuláltam. Nagyon nem lőttem mellé, bár a 100K inkább 150K. Fogyasztásból ~7,3 volt a legkevesebb (nyár, légkondi nélkül (épp rossz volt), 90% országút), és ~11,5 volt a legtöbb (amikor született a nagyobbik gyerek, télen BP-n a kórház és a lakás közt dugóban ingázva sikerült). Az átlag 8,5 körül lehet.
Az azért meglepett, hogy az első szerviz alkalmával gyakorlatilag benyelte a Samara árát, pedig nagy gondja nem is volt. Akkor azért megijedtem, amikor a szerelőhöz menet kb. 100-ik együttöltött kilométer után elkezdett rángatni. Kiderült, hogy mindkét gyújtótrafó kuka. Azonkívül lengőkart, szimeringeket, folyadékokat, szűrőket, gyertyákat kellett cserélni, ha jól emlékszem.
Együtt töltött évek
- Érdekes, hogy mennyit változott az autóhoz való hozzáállásom, és a funkciója is a 10 év alatt. Amikor megvettem, egy modern jól felszerelt autónak gondoltam (már akkor sem volt igazán modern amúgy:-)). Volt benne ABS, elektromos ablak, központi zár, légkondi, állítható kormány, emelhető ülés (mondjuk azt nem tudom kinek van feljebb mint a legalsó lehetőség), állítható deréktámasz stb. Csupa olyan „luxus” ami nem volt azokban az autókban amiket addig tartósan használtam. Arról nem beszélve, hogy nagyon ment (erre ma sincs panasz:-)).
Azután teltek az évek, és a 155 maradt.
o Ott volt mikor összejöttem a feleségemmel.
o Ott volt mikor összeházasodtunk (a „parádés” autó egy 159 volt, de a 155 is volt korábban ilyen szerepben:-))
o Ott volt mikor vittem az asszonyt szülni.
o Ott volt mikor hoztam haza az újszülött lányomat a kórházból.
o Ott volt mikor másodszor vittem az asszonyt szülni.
o Ott volt mikor hoztam haza a kisebbik lányomat a kórházból.
o Ott volt mikor beköltöztünk a közös lakásba.
o Ott volt mikor átköltöztünk a mostani házba.
o Voltunk esküvőkön, temetéseken kirándulásokon, nyaralásokon külföldön (Erdély, Ausztria, Szlovákia) és belföldön (szinte mindenhol:-)), és persze nem maradt ki a hétköznapi melóbajárásból, bevásárlásból sem teljesen (bár BP-n inkább BKV-zok).
És ez idő alatt a szinte „boyracer” Alfából velem együtt felnőtt lett, és már konszolidált családi autóként szeli a kilométereket. Ma már majdnem youngtimer, és én is így gondolkodok róla. A célom sem az vele, hogy látványos legyen (nagy szárny, nagy felni, stb.), hanem, hogy minél inkább úgy nézzem ki, mint a gyári fotókon. A 155 sokoldalúságát mutatja, hogy – amikor jó volt :-) -, akkor mindvégig megfelelt az aktuális felhasználási feladatnak. Amikor fiatalabb voltam, akkor kellően sportos volt, amikor kicsik voltak a gyerekek befértek a cuccok a csomitartóba, most pedig kellően kényelmes, és folyamatosan jól néz ki.
Alfás „életérzés”
- Már mielőtt vettem az Alfát régóta olvastam az index fórumot, majd az Alfaamore-t, így volt elképzelésem, az összetartásról. A mai napig jó érzés, hogy intünk egymásnak, hogy tudom ha bajba kerülnék, akkor van segítség. A fórumban is minden hülye kérdésemre kaptam választ eddig.
- A találkozók is nagyon jók. Esztergomba még a Samarával is elmentem, hogy láthassam az Alfákat, utána ha tehettem a 155-el is részt vettem a találkozókon. Mostanában ez ritkábban jön össze, inkább Selenia rallyra kérek és kapok engedélyt a családtól :-), ott a „szürke” családi autóból kicsit versenyautó lehet még akkor is ha be kell tartani a Kreszt.
Hibák, javítások
- Nem vezettem soha a költségeket, vagy hogy mi romlott el, de azért összeírom, hogy mik voltak. Azokkal kezdem, amik a legnagyobb bosszúságot okozták:
o 2007-ben Erdélybe mentünk, amikor odaúton elszállt a fékrásegítő. Itt nem az autóra voltam mérges, mert előtte elvittem a legnevesebb magyarországi Alfa szervizbe, hogy nézzék át az autót, ne legyen baj az úton. Már akkor sziszegett a membrán, de azt mondták, hogy kibírja, majd műszaki előtt megcsináljuk. Hittem nekik. Hiba volt, nem bírta ki… Rossz fékkel kellett mennem 100+ kilométert, futárral kellett hozatnom Magyarországról szervódobot, és egy hétig bérelt autóval jártunk. Nem volt vicces na. Visszafelé mikor már jó volt az autó, még kaptam egy kavicsot a lámpába bónuszként…
o Talán 2008-ban haveroméknak nézegettünk házakat az agglomerációban, amikor is egyszercsak kezdtek lekapcsolni az elektromos cuccok, majd megállt az autó… A generátor adta be a kulcsot. Egy ismerős kijött, kicseréltük az akksit, és azzal elmentünk egy autóelektromossági műhelybe. Egy Marklartól kapott generátorral cseréltettem ki, azóta jó:-)
o 2008-ban behúztam a kéziféket télen (az alföld közepén –okos-). Hiba volt. Befagyott. Nem vettem észre, így elkopott a fékbetét, a féktárcsa megégett, a csapágyból kiégett a zsír. Drága mozdulat volt, és mindez ráadásul karácsonykor történt.
o 2009-ben összetört :-( Az M3-ason defektet kapott egy kamion a belső sávban. Nagyot kellet fékezni (itt bizonyított a 155 féke), nekem még sikerült megállni az előttem lévő mögött, de a mögöttem lévő utáninak nem, így 4 autó egymásba szaladt. Elöl, hátul összetört a 155, elfolyt a víz, így trélerezés lett a vége. Gazdasági TK-lett, de megcsináltattam, mert nem volt vészes bukó.
o 2013-ban amikor született a második lányom, egyszercsak beesett a kuplung. Lehetett használni, de nem mertem így furikázni egy újszülöttet, így kölcsönautó kellett amíg Zé kicserélte a kuplungot.
o Nem sokkal ezután szétesett a váltórudazat egy ártatlan 2-ből 3-ba váltás közben. Szerencsére félre tudtam gurulni, és vissza tudtam akasztani némi meló után, de ott először nem sok hiányzott, hogy felgyújtsam. (kicsi gyerek mellet, 1-2 hónap nem alvás után, mikor az ember minden perce be van osztva, elég érzékeny tud lenni arra, hogy megáll az autó alatta).
o 2013-ban valamikor az asszony leparkolt vele otthon, majd többé nem indult a vas. A benzinszivattyú nem működött, de egy bizti ment csak ki.
o A belső venti is ekkor állt meg. Az előtétellenállásra gyanakodott mindenki. Szét is lett berhelve, vettem újat (bontott of course), de nem lett jó. Rájöttem, hogy egy bizti adta meg magát a motortér elején (túrtam a manuált egy darabig míg megtaláltam). Most is rosszalkodik sajnos, de nem igazán sikerül megoldanom, de nem adom fel:-)
o Tavaly a szervószivattyút kellett felújítani, és a kormányművet cserélni (egy bontottat már 2010 körül tettünk bele, de eddig bírta, most kapott egy újat).
o ABS jeladót kellett cserélni. Még 2008-ban a bal első ment tönkre csapágy cserénél, majd a 2010 körül a jobb első is megadta magát.
o Elrepedt a balos kilincs. Mákom volt, mert pont bontott valaki egy egyező színű 155-öt, így ez megoldódott mielőtt eltört volna…
o Kipufogódob szétrohadt, cserélni kellett. Nem lett túl szép az utángyártott cucc, de ez van…
o A légkondim ereszt. 10 év alatt nem volt olyan, hogy ne kellett volna tölteni.
o A balos ablakemelőm kézi rásegítéssel vitte csak fel az ablakot. Ezt szétszedés és zsírozás után sikerült orvosolni, de hangja elég vicces azóta. Már van bontott, majd cserélem.
o Idén még a benzinszaggal küzdöttem. Ki lettek cserélve a csövek, de a bilincsnél eresztett, és nehezen akart összegyógyulni.
- Esztétikai és apróbb hibák:
o Fordulatszám jeladót egyx cserélni kellett, mert csak 3000-es fordulatszám fölött mutatta a sebességet az autó (ne kérdezd, hogy függ össze).
o Olajnyomásmérő gombája 2x is cserélve lett, de most is rossz…
o Olajhőmérséklet gombája is cserélve lett, ha jól emlékszem.
o A klímapanel világítása talán 2 évet ment, de az az én hibám, hogy nem tudom rendesen megforrasztani. Lehet, be kellene iratkoznom egy forrasztó tanfolyamra (vagy elvinni valakinek aki tud forrasztani, de az túl triviális)
o Az órám nem mutatja az időt, elfolyt (ha tud valaki, szóljon).
o El van törve az ablaktörlő kar egyik pöcke, szikszalag tuning tartja a gumi végét.
o A tükrökön is van egy kis szikszalag tuning, ha lesz időm, javítom.
o A könyöklőn elég csúnyán lekopott a plüss, és a vezetőülés sincs a toppon. Hátsó ülést szereztem GT-től (még el kell menni érte), abból talán javítható lesz, de jobb lenne ha tudnék elsőket is szerezni, csak ez a fajta plüss ritka mint a fehér 155
o A hátsó emblémáról kezd lejönni a tűzzománc. Karácsonyra kapok
o A többi dolog ami cserélve lett, inkább fogyó/kopó alkatrész (OK, a kuplung is az). Kerékcsapágyak, lengőkarok, stabilizátor, féktárcsa, fékbetét, folyadékok, szűrők, motorháztető- csomagtartó teleszkóp, termosztát stb.
- Így leírva elég soknak tűnik, és valószínűleg az emberek nagy része ennyi hiba után már rég eladta volna az autót (pedig pár dolgot még biztos ki is hagytam). Ha belegondolunk abba, hogy azért 10 év és közel 150.000 km alatt ez évi egy-két nem tervezett és egy tervezett szervizlátogatást jelent, valamint abba, hogy trélerezni egyszer kellett, és azt is azért mert összetört (ez új autónál is így lett volna), akkor már nem olyan vészes. Ha pedig azt nézzük, hogy egy 5-6 éves autónál is már elő kezdenek jönni hasonló hibák, akkor ez végképp elfogadható.
Tervek
- Most, hogy elhatároztam hogy marad még pár évig, elkezdtem betárazni a ritka alkatrészekből, és némi esztétikai és műszaki fejlesztést is kap(ott):
o Kapott új indexbúrákat.
o Kapott gyári szerszámkészletet. Thx to Marklar.
o Kapott új (na jó bontott, de szép/ép) csomagtartó szőnyeget. Thx to Marklar.
o Kapott új kézifékszoknyát, váltószoknyát. Thx to Marklar.
o Kapott új műanyagokat az egy-két törött helyett. Thx to Marklar.
o Vettem tarcsi alkatrészeket (szervódob, hűtőventi, balos kilincs, tükör, csövek, önindító, generátor, relék)
o Kapott 4 új gyári dísztárcsát.
o Kezd rohadni a szokásos helyen (bal hátsó kerékív), ezt még a télen javíttatni szeretném.
o Egy alváz és üregvédelem is tervben van.
o 130 fölött zavaróan rezonál az autó (addig is, csak nem zavaróan). Javítás alatt.
o Kipufogó visszahörög. Javítás alatt.
o A hiba szekciókban említett dolgok javítása (kárpit, hátsó embléma, olajnyomásjelző, klímapanel világítás, óra (ez elég reménytelen), ablaktörlő kar (ez is), tükör javítás)
- Reményeim szerint tavaszra teljesen (a reménytelen dolgokat leszámítva) összeáll, és további éveket tudunk együtt tölteni, remélhetőleg kevesebb hibával:-)