Blog >> alfázás
Ezen a zimankós sötét reggelen Miskolcra indultunk reggel 5 órakor.Mivel nem volt kedvem átaraszolni Pesten,így Párkánynak vettük az irányt.Két nappal Schengen előtt lezárt sorompó fogadott Szalkán,így negyed órát várni kellett a bebocsátásra.Csúnya,ködfoltos idő volt és a váci elkerülőn hosszú sor és egy csomó kátyú fogadott.Nem keveset káromkodtam emiatt.Mindenhol 90-es tábla volt,a gödröket a sötétben elég nehéz volt észrevenni.Nagy öröm volt már végre kijutni az M3-ra,ahol kényelmes 140-150-es tempót vettünk fel,amit egy csomószor vissza kellett venni a kamionok miatt,akik állandóan előzgették a haverjukat 3 km/órás sebességkülönbséggel,így percekig tartott az előzés művelete.Azért hamar odaértünk Miskolcra,kb 1 és negyed óra autópályázás volt.Visszafelé Pesten át mentünk,így lett a vége 555 km.Fogyasztás 8,6 lityi.Este még egyszer voltam Pesten de az már nem volt élvezetes,30 perc alatt értem át az Árpád hídon.Összesen 652 km-t tekertem le ma.Ennyit még sose vezettem egy nap alatt.
A mai napon csúnyán belefutottunk egy pompás dugóba az m0-on.Rögtön azelején beálltunk a 10 kilóméteres sorba.Mint később kiderült,csúnya baleset volt.Négyen bennégtek az autóban és teljes szélességben lezárták az autóutat.Persze mi is siettünk volna,mint mindenki de hát esélytelen volt. Szerencsére két vidám emberrel voltam,így kellemesen telt a két és fél óra az érdi lehajtóig.
Egy nyárvégi,kerti mulatság utáni napon lábadozva,elmélkedtünk,mit is kezdjünk magunkkal,kiélvezve a nyári nap sugárát és ekkor jött az ötlet,hogy menjünk Ásványráróra.És pozitív reakciót eredményezett az idea és már mentem is a kocsiért rögvest,midőn négyen bepattantunk az Alfába(egyikőnk leányzó volt) és már gurultunk is át az esztergomi hídon a másik országba.Más ott az élmény ugyanis.Széles, jó minőségű és kis forgalmú úton gyorsan haladtunk,főleg mert arrafelé lehúzódnak a gyorsabb jármű elől.160-as utazó sebességgel hamar Győrbe ér az ember.Most élveztem igazán az egyedülálló Alfa-hangot.Odaérve váratlanul betoppantunk egy ismerőshöz,ahol meg is aludtunk,sokáig borozgatva még a kertben.Másnap az élmény magával ragadott ismét,talán ez volt az a nap,amikortól igazán ráéreztem az Alfa-érzésre.