Blog >> visegrádi-hegység
A hosszú tél után már nagyon hiányzott a kirándulás,úgyhogy nagy örömmel mentünk el a Prédikálószékre,ahol már voltunk de másodszor sem volt unalmas.
Az Alfát Dömösön hagyva gyaloglábbal folytattuk az utat,amely nem volt túl hosszú,ellenben meredek. Két kilóméteren 500 méter szint emelkedést abszolváltunk,ami igen jól esett. Nem beszélve a kilátásról :))
Ismételten Visegrád környékét vettük célba de ezúttal jobb erőben voltunk,vagy 15 km-t sikerült gyalogolni. A legszembetűnőbb volt,hogy lkezdett kivirulni a természet :))
Azért jó volt már Alfába ülni a végén.
Úgy alakult,hogy másnaposan ébredtem,ezért gyógymódként egy kis Visegrád környéki kirándulást iktattunk be :))
Elegünk volt már a télből,így hát egy kis mozgásra vágytunk. Elvitettük a seggünket egy darabig,majd ott kiszállván a továbbiakban felfedeztük magunknak az Esztergom környéki Szamár hegyet és Sas hegyet. Jól esett a kis mozgás. Dolgunk végeztével a derék Alfa hazafuvarozott :))
Az év utolsó Alfázása Dobogókőre történt meg.
Tudtam,hogy sokan lesznek de még annál is többen voltak,amit elképzeltem.
Többszáz autó mindenfelé,sokezer ember egymás hegyén-hátán.
Miért nem tévéznek inkább a meleg szobában nem tudom.
Azért jót sétáltunk,volt kis hó is de annyi nem,hogy síeljenek is.
Nagy sikere volt a büfében a forralt bornak.Persze nekem tea jutott.
Viszont nekem jutott a vezetés élménye :-))
Napfényes őszi dő lévén ma kirándulni indultunk,de még előtte olajszint ellenőrzést végeztem,és kontsatáltam,hogy minimum alá csökkent :-(
Amikor utoljára néztem,még jó volt,bár azóta sokat mentünk.
Irány a tesco áruház,ahol is vettem egy lityi Castrol olajat,amit iziben beleöntöttem és így pont jó lett a szint.Olajcsere óta éppen ötezer kilómétert haladtam,nem is olyan rossz teljesítmény.Ezek után Dömös felé vettük az irányt,ahol leparkoltunk és célba vettük a 639 méter magas Prédikálószéket.Küzdelmes és izzasztó volt a feljutás de megérte,mivel gyönyörű kilátás nyílott a Dunára,ahogy szépen kikerüli a Börzsönyt.
Visszafelé másik úton jöttünk le,ami hosszabb volt,viszont szép látványt nyújtott az őszi völgy.Négy és fél óra kirándulás után visszaérkeztünk a kocsihoz,ahol is meglepetésemre egy cetli fogadott a szélvédőn,miszerint én meg vagyok büntetve 5000 magyar forint erejéig,mivelhogy zöld területen való parkolást követtem el.
Nos ebből annyi igaz,hogy az útpadkán álltam,amelyen történetesen fű nőtt.
Természetesen semilyen tábla nem tiltotta a várakozást.Másik aljas dolog,hogy csekket sem hagytak,viszont mindenfélélvel fenyegetőznek,mi lesz akkor,ha nem fizetem be.Se számlaszám,se csekk.Igazi bunkóság.Kicsit elrontották a kirándulás kellemes ízét :-(
Ma megejtettük az idei első Alfás kirándulást.Meg sem álltunk egészen Dömösig.
Illetve Esztergomban megálltunk,hogy felvegyünk egy embert,majd a Rám-szakadékot vettük célba.
Kicsit már olvadozott a hó de a szakadékban még mindent jég borított.Nagy élvezettel csúszkáltunk fel-alá,meg-meg kapaszkodva.Visszafelé a Lukács-árokon át vitt az utunk,ami nem kevésbé volt szép,csak ott nem jég,hanem hóborította táj vett körül.Kipirulva a friss levegőtől érkeztünk haza.
Nincs szebb az őszi erdőnél,olyan színeket produkál a természet,hogy csak na.
Gyönyörű őszi nap volt ma.Ragyogó napsütésben elmentünk a Holdvilág árokba,ahol csodálatos őszi színek fogadtak minket.
Hosszasan nyújtózkodtam ma reggel fél kilenc felé az ágyban.Jó volt még egy kis ideig az ébrenlét és az álom határvidékén leledzeni.Aztán győzött a napsugár és kinyitottam a szemem.Hétfő reggel révén elképzeltem,hogy mások már órák óta dolgoznak és elkezdtem őket sajnálni.Én viszont nem szándékoztam a mai napot bármiféle munkavégzéssel eltölteni.Nagy meleg révén valami hűvös után vágyakoztam.Úgy döntöttem,hogy a mai nap különösen alkalmas a Rám-szakadék felkeresésére.Így hát felkerekedtünk a kedvesemmel,akit nem volt nehéz rábeszélni és megcéloztuk a visegrádi hegységet.Azonnali hatállyal eltévedtünk,mivel rossz útra keveredtünk így a B-terv lépett érvénybe,így nem lentről felfelé másztuk meg a nyiladékot,hanem fentről lefelé de legalább nem kellett előzgetni senkit,mert mindenki szembe jött.Az elméletem viszont megdőlt,miszerint hétfőn mindenki dolgozik.Legalább százan jöttek szemből.A szakadék lenyűgöző volt most is,bár kicsit sajnáltam,hogy a láncokat lecserélték létrára,így hát nem tudtam csimpaszkodni.Túránk végeztével a dömösi Szőkeforrás étteremben oldottuk meg az energia-utánpótlást.Legközelebb januárban térünk vissza,hátha akkor kevesen lesznek.
