Miután volt szerencsém megvásárolni ezt a szépséget, elindultam vele otthonomba. Jópár km várt rám, így óvatosan, kíméletesen kezdtem az útnak. Legalább 50-60 km-t megtettem úgy, hogy hallgatóztam, miként él alattam az olasz vas, hallgattam a kipufogót, a motort, futóművet, zajokat, stb. Később rádiót hallgattam, megálltunk egy kis folyadékvesztésre, de nem az autókból... :) Persze szokásomhoz híven nem bíráltam felül a navit, így kellemesen elvesztem Székesfehérváron (Kócosw barátom tudna róla mesélni, hogy egy 5 km-es egyenes szakaszon is el tudok veszni fél órákra), majd emlékezetből kikevertem magam.
Kisbérig sima utunk volt, ám ott a rend éber őrei kiszúrtak maguknak, mondjuk nem volt nehéz dolguk. Figyelmeztettek, hogy nem ég az egyik első lámpám, és helyszíni birsággal díjazták a repedt szélvédőt is. Győrig megint sima út, majd ott a székesfehérvári affér megismétlődött. Árpás belterületén egy pihit tartottunk, autómustra, bemutatókör, stb. Éjjel egy környékén értem haza, a szomszédok gondolom szerettek. :D
