Blog >> alfásítás
Egy hiányzó felnikupakkal kezdődött a történet. Tavasz lévén előkerültek a nyári kerekek, az alufelnikkel. Ezeket a felniket az autó előző gazdái választották, és meg kell hagynom igen kiváló ízléssel. Egyrészt nagyon mennek az autóhoz, másrészt nekem nagyon bejön a felnik "versenyfelni" feelingje, legalábbis én ehhez hasonlóakat FIA, GT és hasonló pályakocsikon szoktam látni.
Viszont hát finoman szólva kicsit látszott már rajtuk hogy voltak használva. Kisebb nagyobb, leginkább a peremen található parkolási sérülések "díszítették". Nem gondoltam rá hogy különösebben foglalkozni kellene velük, de a hiányzó felnikupaktól mégis egy teljes felújításig jutottunk :) Szóval eredetileg a tavasz közeledtével annyi fejlesztést terveztem, hogy a felnikupakokra ragasztanék 4 db. Alfa Romeo matricát. Árulnak ilyeneket műgyantából. Miután feltűnt hogy hiányzik egy felnikupak, elkezdtem utánajárni, hogy hogy lehetne ilyet pótolni, hogy legyen mire felragasztani az emblémákat. Azonban rájöttem, hogy ezek a műgyantás cuccok hát finoman szólva elég "gagyin" néznek ki, csak lehet ilyet gyáriban szerezni.
Lehet. Az alufelniken 60 mm-es nyílás van, és egész véletlenül a 159-es Alfák gyári kerekein is ekkora kupakok vannak. Ebay a segítségemre volt, hollandiából 1 hét alatt megjöttek, kifejezetten baráti áron. Ricambi Originali, gyári, gyönyörűek.
Mondom, ezeket csak nem rakhatom fel a leharcolt felnikre.
Utánajártam a témának, és úgy döntöttem magam újítom fel őket, mégpedig polírozás segítségével. Miután beszereztem a szükséges eszközöket hozzá (lammellás csiszolókorong készlet, pormaszk, stb.), egy szombati napon nekiálltam a csiszolásnak. A peremmel kezdtem, a felső szürke festékréteg nagyon egyszerűen lejött. Azonban alatta valamilyen fekete védőréteg volt, amit viszont igencsak masszív meló árán lehet csak lecsiszolni. Nagy nehezen addig csiszoltam a peremet, míg már csak a gyönyörű (már szál-csiszolt) tiszta alumínium látszódott. Eltüntettem minden sérülést, és egyre finomabb csiszolófejekkel folyamatosan alakítottam simára a felületet. Azonban rá kellett döbbennem, hogy a fekete réteg miatt túl nagy meló lenne az egész felnit lecsiszolni, ezért alternatívát kellett találnom.
Az interneten gyorsan rákerestem, szoktak-e alufelnit festeni. Szoktak. Van pont erre való festék, és lakk is, a Praktikerben kapható is (ez szombaton komoly pozitívum), úgyhogy gyorsan kiugrottam két flakon ezüstmetál felnifestékért, és egy flakon felni lakkért.
A felnik közepén lévő összes sérülést is eltüntettem, majd maszkolás, és alkoholos zsírtalanítás után jöhetett a festés. Mindegyik felni két réteg festéket kapott, majd 1 nap száradás után 2 réteg lakkot. A felnik eredeti színéhez képest (ami leginkább krómos beütésű volt), a festés után egy gyönyörű, homogén matt ezüst metálos színt kaptam, ami a lakkozás után egy kellemes selyemfényt kapott. Hogy még jobban feldobjam a megjelenést, a perem alatt lévő csavarokat (a szeleppel együtt) lemaszkoltam, így azok az eredeti színükben pompáznak, adva egy kellemes kontrasztot az új színnel.
Ezek után a gumik is ápolásra kerültek, gumiápoló segítségével szép csillogó fekete színt sikerült varázsolni nekik. A szépnek nem nevezhető piros színű szelepsapkákat pedig matt feketére festettem.
A kerekek felrakása előtti utolsó fejezet az eredeti Alfás kupakok felhelyezése volt. Kicsit tartottam tőle, mennyire lesz megoldható a rögzítés. Szerencsére tökéletesen, mintha erre a felnire tervezték volna őket, a sok apró pöcök pont úgy kapaszkodik a felnire ahogy kell nekik. Lehet hogy ezek mind szabványosak ezért ez nem meglepő, de mivel még nem csináltam ilyet nagyon örültem neki.
Ezek után a kedvenc futóműves szervizemben felkerültek a kerekek, új tehermentesítő gyűrűkkel, centírozással, ahogy kell. A biztonság kedvéért kaptak egy kerékőr készletet is :)
Az egész felújítás egyáltalán nem volt drága (a legköltségesebb a 4 felnikupak volt), csak melós, de azt meg rendkívül élveztem :) Összességében nagyon elégedett vagyok az eredménnyel, szerintem igazán megnyerőek.
A képek időrendben szerepelnek.
