Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Hosszúra nyúlt a tél, két hete még sótól porzó utakról kaptam hírt a kiválasztott útvonalon. Mostanra viszont az esők már lemoshatták. A következő egy hétben semmi esélyt nem láttam az indulásra, így hirtelen döntöttem és sikerült összehozni a túrát. Az ősszel a V6-tal már jártam erre, a tapasztalatok alapján igazítottam az útvonalterven.

Farmosig az út rettenet, sőt még rosszabb mint eddig, mert majd egy óra alatt értem át Nagykőrösre az útépítés miatt.

Farmos után egy korábban elkerült passzátos izgett-mozgott mögöttem, hogy ő is menne, de aztán lemaradt az erdei szakaszon. Traktor megfogott egy hosszú kanyar előtt és utolért, kigyorsításkor sem bírta a tempót valahogy. Őszintén csodálkoztam ezen, de jólesett. Előfordul, hogy alábecsülik a zöld autócskát.

Balatonnál a keleti csúszós oldalon kitapogattam a tapadási határokat. Mire belejöttem és tetszett már a kanyarvétel mikéntje, az ötödik és hatodik körben a búcsúkanyarban pont jöttek szemben, így kellett menni egy hetediket is.

Ózdnál feltöltöttem a tankot és siettem Bánréve felé. Bátka, Ratkó felé közelítettem meg Szirket. Ez az út igencsak felejthető, az aszfalt annyira szétfagyott, hogy élvezhetetlen. Kerülendő.

Node, Szirktől kezdődött valami egészen más. Az az út az, amin a magamfajta szeret autózni. Sima aszfalt, hullámvasút, erdő, kormánygépészkedés, pedálpöcögtetés, gumikoptatás, 2-3-4-3-2 stb. egészen Lubényig. Utána eggyel nagyobb útra váltottam, Jolsvánál balra, majd egészen Veszverésig haladtam, kiváló utak, élvezet rajtuk autózni. A második kiemelt szakasz a Veszverés-Nyilas, fel a hegyre kicsit gyorsabb mint a Szirk-Turcsok, de nagyon nagyot lehet ott is menni, folyamatosan 2-3-4-3-2. A bércen haladtam egy uzsonnázó helyig (Sedlo Grajnár), gyors evés, közben járt a szemem körbe-körbe nem jön-e mackó. Egyedül voltam az ebédemmel, tipikus életterében a medvének. A hegyről lefelé kicsit vacak az út, kár, mert jók a kanyarok, de csak pár kilométer egészen Szepespatakig. Svedlér előtt őzek futottak át előttem -kár lenne az Mk1 lökhárítóért-, egészen Szomolnokig igen jó a szélesebb hegyi út. Onnan átugrottam majdnem Mecenzéfig, ez a rész ősszel is nagyon emlékezetes volt. Jól vehető éles kanyarokkal teli rész, itt is kopik a gumi rendesen. Vissza Szomolnokig, majd megnéztem elkészült-e az út Rozsnyó felé át a hegyen. Igen, Dénes alatt ugyan van még egy pár száz méter, ami építés alatt volt, de fel a hágóra nagyon szép a keskeny út, kiváló új aszfaltcsíkkal. Húzós az emelkedő, nem száguldott a kis autó. A délnyugati oldal nagyon megtetszett, viszonylag jól belátható út, kibójázva, autózásra a legjobbak között van, kell az ülés oldaltartás ott is. Hamar Krasznahorkaváralján voltam. Az idő nagyon elrohant, ezért eredeti tervemmel ellentétben nem mentem vissza Nyilas felé, hanem levágtam az utat Veszverés érintésével Jolsva felé. Turcsok-Szirk visszafelé is csodajó, az alacsonyan járó Nap a fák között kicsit zavaró volt. Próbáltam elkerülni a bátkai döcögést, ezért kipróbáltam a Kövi-Gömörfalva-Tornalja utat. Pompás, jobb nem is lehetne, csak egy vadászó macskával találkoztam Deresk előtt.

Majd a szokott útvonal, Ózd-Balaton-Eger-Heves-Jászberény-Farmos-Kecskemét.



Kicsit sportos volt, csak uzsonnakor meg tankoláskor állt a motor, de érdemes elmenni. A szervó nélküli kormány kezelése volt a fókuszban, főleg a visszafordító kanyarokban. Sok múlik rajta, ha ügyesen csinálja az ember.

Nagyot ment a kis Alfa újra, lehetetlen megunni. Ez az ő terepe.

761km



kép1 és 2 itt uzsonnáztam Nyilas és Szepespatak között

kép3 Dénes a hegyoldalról

kép4 az út ugyanitt

kép5 Deresk előtt a macskával