Már öt év telt el a vásárlás óta. Idén 14000 km került az autóba. Egy füstölő generátoron kívül nem rémlik semmi komolyabb hiba, ezt is szerencsére a ház előtt produkálta, így nem ragadtunk sehol sem félúton.
Hihetetlen, de már 4 év eltelt a vásárlás óta. Az autó idén már 10 éves lesz. Ez az év nem volt kilométerekben bővelkedő össz-vissz 9000km került az autóba, erről továbbra is a motor tehet, mert jó időben inkább azzal megyek / megyünk mindenfelé. Az autó már szinte hozzánk nőtt. 146000 km
Eltelt egy újabb év, ez már a harmadik közös. 44000 kilométer van a hátunk mögött, ebben az évben elég kevés (11000 km) került bele, mert nyáron inkább két keréken közlekedtem. Az autó továbbra is tetszik, cserét elnapoltam, még marad nálam, nagyon hozzám nőtt.
Ismét február van, eltelt egy újabb közös év az Alfával. Eddig összesen 33000 km van a hátunk mögött, jelenleg 126000 km van az autóban. Ebben az évben két nagyobb kiadás volt, az egyik egy zsír új rosso bőrbelső, amit egyszerűen nem tudtam nem megvenni, valamint felújításra került a komplett első futómű, mert hamar ráuntam a kopogásra. Ezen felül csak szokásos kopó dolgok lettek cserélve: olaj, szűrők, vezérlés, akksi... Ebben az évben is rácáfolt az autóm az olaszok rossz hírére, egyszer sem hagyott cserben, nem maradtam az út szélén, pedig többször jártunk vele külföldön. Az utód, ha rászánom magam az eladásra, természetesen Alfa lesz, méghozzá egy 159 SW, fehér vagy rosso színben. A csatolt képek az utolsó utazásról készültek, Szlovéniában voltunk síelni. Egyik reggel keresni kellett a kocsit a parkolóban, itt már félig megtörtént a hómentesítés.
Tavaly év elején megszületett a döntés, saját autó kell. Ekkor már jó ideje böngésztem a használtautót, de nem találtam az igazit. Dízelt akartam a fogyasztás miatt és persze minél fiatalabbat. Az Alfák mindig is tetszettek, de egy ideig elnyomta a racionális énem, a családban sosem volt olasz és ültem már a villamoson olyan mellett akinek a szomszédja szívott vele. Hahu-n nézegettem dízeleket, de csak nem találtam az igazit, a 2 milliós ár körül az évjáratok nagyon közel jártak 2000-hez ami nagyon nem tetszett, illetve szervizkönyvet hírből sem ismerték. Ekkor döntöttem úgy, hogy megnézem az Alfákat. Többet megnéztünk, de mindig találtunk valami kivetnivalót bennük. Aztán a netet túrva találtam, egy fekete 2005-ös SW-t, ráadásul tőlünk kb. 10km-re Környén. Még aznap intéztem magamnak szabadságot, hogy nehogy elvigyék előlem, másnap reggel már ott voltunk, megnéztük, kipróbáltuk, kicsi alkudozás után gyorsan megírtuk a papírokat.
Az elmúlt 1 évben nagyon megszerettük az autót és az Alfás közösség is nagyon jó, illetve találtam egy megbízható, hozzáértő szerelőt a városomban. Eddig valamivel több, mint 17 ezer közös kilométer van a hátunk mögött. Jártunk vele nyáron Olaszországban, majd ősszel elmentünk megnézni Prágát, ami nagyon szép volt, de az autópályájukon lenne mit javítani. Legutoljára Ausztriában voltunk vele síelni. Szóval megjártunk vele néhány országot és egyszer sem kellett trélerre tenni az autót. Kopó dolgokon kívül eddig egy komolyabb szervizt kellett végezni az autón, mégpedig kuplung + kettőstömegű lendkerék cserét. Sajnos letörött a kinyomócsapágy füle, amit bedarált a lendkerék, de ekkor se maradt az út szélén, kuplung nélkül négy kerekén gurult a szervizbe. Ekkor egy kicsit morcos voltam rá, főleg, hogy azon a héten indultunk nyaralni, és nem tetszett a számla végösszege, de miután újra mentem vele, egyből megbocsátottam neki.
Nem bántuk meg az autóválasztást, annak ellenére, hogy a fenntartása az átlagnál drágább. Tudnak valamit ezek az olaszok, ami miatt kialakul valami beteges ragaszkodás a tulaj és a gép között.