Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Alfacityn nem egyedül voltam, látták sokan mások is, szóval erről a részéről nem is írnék sokkal többet. Ja, végre a zene is rendben volt. :)

Amiért mégis bejegyzést érdemel, az a Stelvio. Nyertem ugyanis egy próbakört vele. Sose rejtettem véka alá, hogy nem vagyok kifejezett rajongója a SUV műfajnak (és akkor még finoman fogalmaztam), az Alfa nekifutására mégis kíváncsi voltam, mert előbb-utóbb szeretnék egy Giuliát, és a hajtáslánc az emeletes Alfában is nagyon hasonló - ha nem ugyanolyan.

Kivártam, amíg két másik nyertes elvitte a két tesztautót, hogy választhassak. Természetesen a benzinest vittem. A beszállással és az ülés-kormány-tükör szentháromság beállításával nem volt gond. Az automata váltóval gyorsan megbarátkoztam, hála az előző autóm Selespeed váltójának - igen, teljesen más, de legalább az nem volt újdonság, hogy kuplung nélkül is lehet autózni. Egyszer sem léptem páros lábbal a fékre. :) Az is megkönnyítette a barátkozást, hogy a ZF 8HP álomszerűen működik. Nyilván nem véletlen, hogy manapság ő az iparág etalonja. A 280 lovas TB pedig fenomenális. Volt szerencsém 147 GTA-hoz, de ez a dög sokkal durvábban megy. Nehéz megmondani, hogy van-e egyáltalán turbólyuk, mert ha van is, az automata teljesen eltűnteti. Erő, az van. Bőven. Ha elképzelem, mekkorát léphet egy könnyebb és alacsonyabb Giuliában... kell! Szinte mindent jobban tud, mint a saját autóm. (Azóta beletettem a seggem egy Giuliába is: most már biztos, hogy az kell.)

Egyedül a hang fog hiányozni, de az nagyon.

Hja, az utolsó meglepetés a kiszálláskor várt. Kinyitottam az ajtót, ahogyan szoktam, kiléptem az autóból, ahogyan szoktam... csak a talaj nem ott volt, ahol szokott. Kevés híján megkóstoltam egy zánkai fűcsomót. :)