Blog >> repülőtér
Avagy első KUL találkozónk. Nem is tudom miért nem jöttünk eddig. Eldöntöttük hogy jövünk, már csütörtökön felmentünk Bp-re rokonokhoz. Szombaton így egy ő másfélórás autózással elértük Kaposújlakot. A pálya végéig magányosan gurulgattunk 150-es tempóval, a lehajtónál a tükörbe pillantva két vidám Alfás villantott hátulról. Ferkoék és George-ék voltak. Egy darabon együtt konvolyoztunk, már ez megadta az alap hangulatot. Nekünk aztán meg kellett állni gyermek-egészségügyi szünetre pár percre. Mire a reptérre értünk, úgy 11 körül már csikorogtak a gumik, ment a gyorsulgatás folyamatosan, közben néha repülők szálltak fel, illetve ijesztgették alacsony átrepülésekkel a jónépet.
Mivel főzéssel mi nem készültünk, a helyi büfé fatányérosát kóstoltuk meg. Finom volt, és akkora adag, hogy még uzsonnáztunk és vacsoráztunk is belőle. Szuper volt. A kávé annyira nem, de ilyen étel után nem számít.
Aztán sétálgatva láttam hogy Ferko melegíti a vasat. Én is még hezitáltam, hogy menjek, ne menjek, aztán csak arra jutottam ha már eljöttünk ide, párszor megkergetem az aszfaltcsíkon a kistraktort. Nem bántam meg. Eddig még sosem gyorsultam így élesben legális keretek közt, mindíg csak spontán lámpától ismeretlenekkel. Hát így jobb, de csak tét nélkül. Sportként nem tudnám értelmezni, játéknak viszont nagyon jó!
És azért ha közvetve is de végképp bebizonyosodott, hogy nem csak érzetlóerőket hoz egy chip tuning. Nekem ez többet ért mint egy teljesítmény mérés, visszaigazolta számomra hogy jól érzékelem én azt, hogy mit tud a kis hergelt 146.
A tankolással is szerencsém volt, megint a luk-nál tankoltam, és nem hiányzott a ménesből egyik paripa sem. Szépen forgott 4500 fölé. A videoról visszanézva nem is füstöl olyan vészesen, csak mint a többi jtd amikor telitalppal megindítják.
Összességében nagyon szuper volt. Három futamot mentem, ízelítőnek elég volt, jövőre visszajövünk!
