Blog >> nagyfék
Eljött a fék elkopásának ideje.
Mint kiderült, az egyik első belső betét már a kopásjelzőig jutott. Ilyenkor nincs sok idő filozofálni: onnantól nagyjából 1000 km, és az ember már vason fékez.
Adott volt a lehetőség, hiszen a 330 mm-es komplett fékrendszer már ott pihent a polcon, ami egy ráadásul szinte új '23-as stelvio-ról származik, a betét a tárcsa, mind szinte kopás mentes.
Persze bennem motoszkált a „skót”: igazából a meglévő 305/292 mm-es szett még simán elbírt volna egy új betétgarnitúrát.
De végül megszületett a döntés: ha már ott van, akkor fel kell rakni.
Itt került képbe egy cartárs, aki már korábban végigjárta ezt az utat a saját autóján. A tapasztalat, a célszerszámok és a gyakorlati tudás mind adott volt – és ez ebben a történetben kulcskérdés.
Ráadásul volt bennem egy erős érzés:
hiába a professzionális háttér egy szervizben, ez nem egy napi rutinmunka. Az autó átprogramozása is szükséges, ez már nem javítás, hanem tuning, amihez idő, figyelem és egyfajta tiszteletteljes ráhangolódás kell. Ez nem futószalag munka.
Időpontot egyeztettünk, beszereztem a szükséges alapanyagokat (fékfolyadék, SGW bypass stb.), az időjárás-előrejelzés pedig… nos mondhatni, ideális volt:
4 °C, eső, fékcseréhez és teszteléshez tökéletes – természetesen nyárigumival.
Megérkezéskor az eső épp szünetelt, de a hazafelé útra már 1,5 °C-ot és hóesést ígértek. Klasszikus.
A gyerekkorban tanult bölcsességhez tartottam magam: réteges öltözködés.
Ebben az esetben ez nagyjából 5–6 réteg pulóvert, nadrágot és biciklis aláöltözőt jelentett – mert ami szervizben 3–4 óra, az otthon könnyen a duplája.
A munka végül meglepően gördülékenyen haladt.
Hideg volt, de tempósak voltunk. Minden patent, nyomatékkulcs kéznél, kávé, olajos kéz, gondolkodás minden lépésnél – ahogy kell. A fék hardveresen felkerült az autóra, korrekt módon, kompromisszumok nélkül.
Ezután jött a kódolás.
Ehhez szükség volt az SGW-hozzáférésre, valamint a megfelelő diagnosztikai szoftverekre – ezek nélkül ma már ilyen munkába nem is érdemes belekezdeni.
Természetesen nem maradt el egy kis dráma sem:
az egyik hátsó fék légtelenítésénél a számítógépes ellenőrzés nem akart határértékre beállni. Itt jött a klasszikus „magyar kreativitás”: mivel a hátsó nyereg valójában azonos, csak a tartóváz különbözik, ideiglenesen egy kombinált megoldással dolgoztunk tovább. És láss csodát – beállt az érték.
Utólag kiderült, hogy a hátsó részt igazából nem is lett volna muszáj bontani, de ez már a tanulópénz része. Abban maradtunk, hogy valószínűleg szennyeződés okozta az anomáliát, ennek felderítése pedig egy másik alkalom feladata.
A próbakör már szitáló hóban, nedves úton történt, ami külön pikantériát adott az egésznek. Bőven volt lehetőség az ABS és a menetstabilizátor működését is „megcsodálni”.
Ez az egész nem csak egy fékcsere volt.
Egy szükségszerű, mégis részben tuning jellegű esemény, ami biztosan örök emlék marad. Könnyed férfimunka – nem fagytunk meg, az autó elkészült, a fék pedig azóta is hibátlan.
Utóirat – különbség, realitás
A gyári 305/292 mm-es fékekkel sem volt gond, az autó teljesen jól megfogható volt.
Viszont hosszabb távon teljesítménynövelésben is gondolkodom – ésszel, a 2.0-ás motor tartalékait kihasználva, nem károsítva. Ebben a kontextusban a fék nem opcionális, hanem alapfeltétel.
Reálisan 300 LE fölé nem cél menni, így a gyárilag 280 LE-hez méretezett Veloce fékrendszer ehhez a teljesítményszinthez ideális. Később legfeljebb betét- vagy tárcsaoldalon jöhet finomhangolás.
Nagy lépés nekem, kis lépés az emberiségnek –
de most már 330 mm elöl, 320 mm hátul, Veloce fékekkel, 19”-os QV felnikkel áll a Alfa Romeo Giulia.
Valljuk be: kellett is alá.





Újítódnak a nagy fékjeim. Gondoltam az ezüsthöz jobban klappolna a kék szín. 🙂
Fehér felnik is feldobják majd. Persze lehet kapnak egy kékes lilás kaméleon lakkot.




284-es Fék, tárcsa+betét megvan.
fékcsövek ma jöttek meg, képek lent. (első, hátsó)
axiálcsuklók megvan.
első kerék agyak balra is jobbra is megvan.
Csonkállványok megvannak.
külső féltengely csuklók balra is jobbra is megvan.
Jövőhéten szerdán megy Zolihoz, megy fel minden :)
Még jobb oldali ajtó nehézkesen nyílt, szétkaptam, a kis fém nyelvet kicsit helyre igazítottam, és a kulcs nyitás zárást szolgáló is műanyag rúd is kiugrót, az is vissza lett rakva.
Kuplung kellet, nagyon jó lett. Motul picit halkabb, eddig nem eszi szinte semennyire a Seleniához képest. P zero-k teszik a dolgukat, gurulnak, tapadnak.

