Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Karácsony előtt Dia a feleségem felvetette, hogy már régen voltunk külföldön és jó volna kiruccanni valahova.
Sokáig nem kellett győzködnie, benne vagyok minden jó buliban.
A kirándulást két ünnep közé terveztük, igy mégiscsak olcsóbb.
Az autó választás nem tartott sokáig, mivel a 145-el nem akartunk, a V6-on pedig nincsenek téli gumik és Dia szerint nem kéne nyári gumikkal menni, amiben igaza van.
Tehát maradt az Ö TS-e, ami minden jóval el volt látva, téli gumik, friss szervizelés.
Először úgy gondoltuk, hogy olaszhon felé vesszük az irányt de tél révén csak nem megyünk délre, azt inkább nyárra tartogatjuk. Szóba jött még Cortina D'Ampezzo de oda inkább Ferrari vagy Maserati a megfelelő autó, legalábbis a szállás árakat tekintve ( 600 euro / éj / fő ).
Mivel szeretjük a hegyi túrákat, elkezdtünk Ausztria környékén gondolkodni és ekkor jött az ötlet, hogy irány Füssen.
Én már párszor jártam arra, így biztos voltam benne, hogy nem fogunk csalódni.
Szállást foglaltunk a jó öreg Booking.com-on, ahol sikerült jó helyet találni.
December 27-én reggel indulás, Dia vállalta az első 400 kilométert.
Linz-nél ebéd a Landzeit-ben és indulás tovább, innen már én vezettem az Alfát.
München előtt jöttünk le a pályáról és országúton haladtunk tovább az úti cél felé.
Pici eltévedés Garmisch felé meg volt, mivel a németek sárga alapon fekete betűs táblái elég kicsik és rosszul láthatók. De nem bántuk mivel gyönyörű tájakon, az Alpok vonulataiban kígyózó út hatalmas élményt adott.
Estére beértünk Füssen-be és elfoglaltuk a szállást amely Schwangau-ban ( 1km Füssen-től ) volt.
A kis TS fantasztikusan vitt minket, sokszor csodálkoztam is, hogy mennyire jól megy, hiszen csak egy 1.6-os. Voltak előzések a hegyek közt, aláztuk a bmw-ket, persze csak azért mert ott félnek egy kis hótól és inkább tötyörögnek:)
A szoba ablakából csodálatos kilátás nyílt a kastélyokra amik éjszaka ki vannak világítva.
Füssen-ről tudni kell, hogy ott a környéken sok kastély és kisebb tavak találhatóak.
Másnap reggel irány a kastélyokhoz ami nagy élménnyel és túrával járt.
Kb. 7 órán keresztül gyalogoltunk a hegyekben és eközben megnéztük a két kastélyt belülről is.
A bejutás nem egyszerű de a német precizitásnak és szervezésnek köszönhetően nem voltak fennakadások.
Van egy ticket center ahol meg lehet venni a belépőket és percre pontosan megy minden. Ahogy odaértünk az első kastélyhoz, kis fényképezkedés után már mehettünk is be. Mindenkit külön nyelv szerinti csoportokban engednek be, mi az angolhoz csatlakoztunk, mivel magyar nyelvű idegenvezetés nem volt.
Kényelmesen végigjártuk az elsőt ezután át túráztunk a másikhoz ami kb. 5km-re volt.
Természetesen oda is a belépőn feltüntetett időpontban érkeztünk és egy kis pihi után már mehettünk is be.
A kastélyokból fantasztikus panoráma nyílt a környező hegyekre és sik területen elnyúló tavakra.
Meglátogattuk még a Marianebrückét és megcsodáltuk az alatta lezúduló vízesést.
Estére sikerült tökéletesen elfáradnunk de ilyenkor nincs helye a pihenésnek, irány Füssen és kajálda keresés.
Már az előző napi érkezésünkkor kiszúrtam egy jónak ígérkező éttermet amit most meg is látogattunk.
Sikerült beletrafálni a legjobb étterembe, ami egy lovagi étterem, fantasztikus ételekkel. Életem legjobb gombalevesét és sült oldalasát sikerült itt ennem.
Az pedig, hogy magyar volt a pincér akivel jól össze is haverkodtunk már csak hab a tortán. Szóval volt örömködés és buli, szuper kiszolgálással:)
Azt hozzá kell tenni, hogy Füssen és környékén sok magyarral találkoztunk, természetesen magyar Alfával is:)
Kiadós alvás után, másnap el kirándultunk a Plansee-hez ( kb.20km Füssen-től ).
Meseszép táj fogadott itt is, a tavat körbeveszik a hegyek és csodálatos látványt nyújt a tóba futó gleccser.
Délután még megnéztük a füsseni várat, megkóstoltuk a helyi specialitást a Schneeballen-t, ami valami keksz szerű akármi, gömb formára rakva, belemártva csokiba, fahéjba, kókuszba, vanília krémbe, stb. Ki melyiket szereti. Mi a felét megettük a másik felét pedig egy helyi kiskutyának adtuk a gazdája nagy örömére:)))
Este még sétáltunk egyet a városban és persze megint sikerült itthoniakkal összefutni, lassan már kezdtem keresni a Magyarország táblát:)))
Egy jó kis alvás után újra az Alfáé lett a főszerep, fájó szívvel elindultunk hazafelé.
Természetesen a TS hibátlanul muzsikált, 7 literes fogyasztással, autópályán 130-140, országúton 90-110-es tempóval autózva.
Aki szereti a túrázós, kalandos kirándulásokat, biztos nem fog csalódni ha ellátogat Füssen-be..

A héten megtörtént a már rég várt kipufogó vásárlás. Régóta szerettem volna már a V6-ra egy normális sportdobot venni. Olyat kerestem aminek nincs üvöltő kerti kapa hangja:) csak szolid de mégis hallható hangot akartam. Természetesen a teljesítmény növekedése sem volt elhanyagolható szempont. A kínálat elég nagy, főleg magyar kipufogók esetében de valahogy egyik sem volt szimpatikus és bizodalmam sem volt hozzájuk. Szóval nagyon nem volt választási lehetőség, mindenképp minőségi terméket céloztam meg, külföldi gyártóknál keresgéltem.
Itt már nagyon sok profi terméket találtam persze csillagászati árakon ami nem igazán jöhetett számításba. A Supersprint nagyon tetszett, jókat is hallottam róla de ott is az ára kissé borsos volt. De legalább már biztos voltam benne, hogy vagy Supersprint vagy semmi.
Így hát elkezdődött a keresgélés, várakozás, hátha találok használtban.
Találtam:D Ezúton is köszönet érte Ronnie cartársnak :)
Alig használt, jó állapotban sikerült hozzájutnom és nem csak a hátsódob hanem a középrész is megvásárlásra került.
Nagyon jó a minősége, látszik rajta, hogy nem valami sufni műhelyben hegedülték össze:)
Először nem igazán volt hangja, legalábbis én nagyobbra számítottam de ahogy bemelegedett megjött a várva várt tökéletes hang. Mély, dübörgős, mégse zavaró de jól hallható, igazi V6-hoz illő hangja lett:D
Be is indítom minden nap:))

A múlt hét végén végre előszedtem a vasat a műhely eldugott kis szegletéből, ahol már 6 hónapja pihent. Akksi ellenőriz és jöhetett az olajcsere ha már úgy is tavasz van. Természetesen Xado Atomic 10W-60 SL/CF ment bele. Minden folyadékszint ellenőriz, rendben is volt minden, így hát indulhat a V6:)
Pöccre, ahogy azt kell egy ilyen motornak és már gurultunk is egy kis tavaszi sétára.
Szép csendben suhantunk csak a V6 duruzsolt, nincs is ennél szebb zene.:)
A Romai part felé vettük az irányt és ahogy az várható volt, megjelentek az első próbálkozók is.:) Persze nem volt sok esélyük és próbáltam magam visszafogni, hogy legyen egy kis sikerélményük a nyálcsorgatóknak.:D Elvégre sétálni jöttünk.:)

Felkerült a hátsó szárny és eltűnt a csomagtérzár jelvényestől együtt.
Szerintem elég jól mutat így átalakítva és gondolkodhat a mögöttem jövő, hogy mi is az amit nem tud megelőzni mert hiába nyomja tövig a gázt csak távolodik az a valami előtte az úton. :)

Már jó ideje megvan a kis büszkeségem és megy a tervezgetés, mit és miként kellene rajta alakítani, csinosítani.
Pár apróság már megvalósult, főként az utastérben, mint az alcantara GT ülések ami nagyon bejött, fantasztikus tartása révén. Versenyautós az érzet, igaz ez hosszútávon a kényelem rovására ment de megérte.
Próbálkozom összehozni kívűlről a GTA dizájnt ami az ára révén nem egy egyszerű vállalkozás. A duplex kipuffról, a futóműről és a felniprojektről nem is beszélve.
A tricolor stradale fényezésről / gyöngyházfehér, fekete, piros/ egyenlőre lemondtam de nem örökre.
Az idő is nagy ellenség, három melóhely, köztük egy kis alfás műhely vezetgetése.
De azért egyszer elkészűl.