Ma reggel leeresztett jobb hátsóval várt a vas. Felpattintottam a mankókereket, aztán délelőtt kilógtam a munkahelyemről egy gumis műhelybe. Egy fémpöcköt szedtek ki a gumiból, amit valószínűleg még tegnap szedtem össze a hazaúton. Javítható volt, szóval a gumi marad.
Tegnap este feltetettem a nyárigumikat. Ha Murphy figyel, még a héten -15 lesz. :)
Meguntam a télvárást, felszereltettem a téligumikat. Mostantól az időjárás alkalmazkodjon hozzám.
Totti sajnos lehúzta a rolót, szóval kénytelen voltam máshová menni. Gumist találni nem nehéz, normálisat annál inkább. Gumicsere közben előadta a tag, hogy mennyire utálja a (khm... elnézést, de tényleg így mondta) a szájbabaszott olasz szarokat. Ha az olasz szaron lett volna éppen az összes kereke, abban a pillanatban hagytam volna ott őket. Így csak a főnökének mondtam fizetéskor, hogy legközelebb szívesen viszem máshoz az olasz szaromat és a pénzemet.
Az Új Csóri úti First Stop szerviz nem kér többet az Alfákból.
Mostanában sajnos elég keveset fut a vas, de a tavasz tiszteletére azért szántam rá egy kis időt. Az elmúlt két napban jártam Tottinál egy gumicserére (hogy ez a Sportrac 3 milyen marha hangos...), és kiszórtam a téli vackokat a csomagtartóból. Vagy 10 kilóval könnyebb lett az Alfa segge. :)
Belelapátoltam a fényszórókba a hónapok óta fiókban porosodó Osram Nightbreakereket. Nem égtek ki a régi izzók, csak zavart, hogy kissé felemásak. A bal sárgás, a jobb kékes fényű volt.
Nyári ablakmosót is vettem, de a tartályban még téli van. Addig nem öntöm bele, amíg a régi ki nem fogy.
Óraállás: 179 585
Állítólag mégsem lesz idén világvége, vagyis marad a B terv, a tél. Ennek örömére kipakoltam a fél pincét az Alfába. Gumiszőnyeget a szövet helyett, jégkaparót, hóláncot, jégoldót (ezt a táskámba). Lehet, hogy korai, de elég volt egyszer is rászánnom magam. Tavaszig nem akarom a pincét látni. :)
Gondoltam, akkor már téli Michelineket is feltetethetném. Megcsörgettem Tottit, aki gyakorlatilag azonnal tudott fogadni. Pikkpakk téliesítette kerekeimet. Köszi még egyszer!
Visszarakattam a nyári papucsokat az Autóra, és ezzel a lendülettel a gumiszőnyegeket is visszacseréltem a szövetekre.
A Michelin téligumik 3 és fél hónapig voltak fent, bő 3000 kilométert tettem meg velük. Pár nap múlva bővebben is írok róluk, ha már újra hozzászoktam a nyári Vredesteinekhez.
Eljött a nap, amikor átvehettük a nyeremény gumikat. Reggel lemosattuk az Alfát, elvégre nem lehet koszos autóval útra kelni. Ebből az lett, hogy messzirők ordított rólunk, hogy vidékiek vagyunk: a miénk volt a legtisztább Alfa az egész városban. Igen, Halesz, a tiédet is beleértve. :)
Idő előtt érkeztünk meg, mert jó korán indultunk. Olyasmikkel számoltunk, hogy eltévedünk, dugó lesz, lerobbanunk, kitör az atomháború... Ezek közül annyi jött be, hogy úgy másfél kilométeren tényleg araszolni kellett. Egy telefon oda-vissza, és összefutottunk Halesszal, aztán letámadtuk a Michelin főhadiszállást. Készült egy-két fotó is (nem túl szalonképesek, ugyanis a fejem is látszik rajtuk), aztán elindultunk hazafelé. A hazaúton "végre" valóban beütött a krach. Jó vidéki szokás szerint alaposan eltévedtünk. Hébe-hóba láttunk valami ismerős helyet, de éppen nem lehetett arra kanyarodni, amerre szerettünk volna, végül halvány gőzöm sincs róla, hogyan kötöttünk ki az M7-esen. (Szerelmem a háttérben: "És különben is ÉN mutattam meg az utat...") A négy gumi mellé pár ősz hajszállal is gazdagodtunk.
Fehérváron aztán kitaláltuk, hogy egyszerűbb rögtön feltetetni az új gumikat, mint eltenni őket, szóval elkanyarodtunk a szerviz felé is.
A gumikról magukról egyelőre nem tudok beszámolni, mert 3-4 kilométeren, szigorúan 50 alatt nem sok derült ki. :)
Ma megérkezett a négy Sportrac 3, és egy jó órával később már azokon gurult az autó. Végülis még csak július vége van. :)
A szervizben viszon kiderült, hogy időszerű lenne kicserélni a felső lengőkarokat és az első lengéscsillapítókat. Újabb két tétel a "minél előbb elintézni" listán.