Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Volt olyan időszak a vásárlása után nem sokkal, amikor legszívesebben megszabadultam volna tőle. Sajnos a vételkor naiv voltam (nagyon jó lecke volt), s egy félig-meddig ismerős szerelőtől vettem. Így kapcsolatunk kezdete után nem sokkal halaszthatatlanul el kellett végezni a motorjavítást (hidrotőkék, vezérműtengely, stb.), illetve egy pár másik apróságot (amiket szintén sikerrel titkolt, pl. kibelezett katalizátor), így 250.000 Ft hátránnyal folytattuk együttlétünket. Viszont való igaz, hogy gyilkolva valszeg sosem volt, így ezeken kívül csak nem meglepő dolgokat költöttem rá a két év alatt: hűtő, gyertyák, vezérlés csere, fék alkatrészek, olajcserék(olajfogyi: 0lit./10.000km). Ezért végül kapcsolatunk helyreállt, s kellemes 40 ezer km-t töltöttünk együtt, azzal a tudattal, hogy egy megkímélt, jó állapotú autóm van. Így is volt. Neki volt a legsportosabb futóműve az Alfáim közül. A várost utálta, nem mertem mérni, de tuti 13 liter volt alaphangon. A legtöbbet viszont városon kívül mentünk, így a város arányától függően 8-10 liter között jártunk. Csak országút: 7,5-8 liter, csak autópálya: 140-ig 8 lit., fölötte nincs határ, érzésre tartós 160-170-nél a városi fogyival vetekszik, nem szereti, gyilkos neki a nagyon rövid 5. miatt, nem szabad erőltetni! Szóval az országút a kedvence, főleg ha szerpentines. Az utat nagyon fogja, a kormány megfelelő visszajelzést ad, a boxer gyönyörűen dorombol, a rövid fokozatok miatt a 103 ló ellenére nyugodt szívvel lehet előzgetni, említésre méltó gyorsulásokat elérni. Egy nagy élménnyel lettem volna szegényebb, ha nem töltjük együtt ezt az időszakot. Kellett egyszer egy boxer. Viszont nem tudtam megbékélni a méretével. Bár nem lehetett panaszom sem a beltér méretére, sem a csomagtartóéra, sőt, kategóriájához képest szerintem nagyon is átlag feletti, magamban éreztem, hogy nagyobbat szeretnék, ráadásul volt egy eladó 164-es, ami nagyon szimpatikus állapotban volt...