Blog >> tapasztalat
Sok km-t nem tettünk még meg együtt (kb. 100-at :) ), mivel eddig pihent ill. szervízen volt. A hátsó gumikat mindenképpen cserélni kell még, addig nem kockáztatunk feleslegesen. :)
Eddig csak városban és főúton mentem vele, autópályán nem.
Nem egy rossz érzés, amikor előzésnél kirakod az indexet, odalépsz, s már húzódhatsz is vissza. Mindezt általában legalább két sebességi fokozatban simán meg tudod csinálni. Amikor először közlekedtem vele, akkor az jutott eszembe, hogy úgy érzem magam, mintha egy fehér cápa fejében lennék és én irányítom, hogy mit kapjon el és, ha azt mondom, hogy "Szedd szét!", akkor megteszi. :) A 6 sebességes váltó adagolását még szoknom kell, hogy mikor mennyire kell/érdemes visszaváltani. 6. sebességben egyébként simán lehet főúton nagypapásan utazni. A motorhangja b@szott jó, kb. 3000től már szépen hallani, addig meglepően csöndben van és az egész autó jóval csöndesebb belül, mint a 155. A kormányzás, stabilitás nagyon jó.
A bose hifi nagyon szépen szól, a TI ülések (ha jól tudom ezek azok) nagyon kényelmesek.
Viszont vannak dolgok, amik szerintem a 155-ben jobbak. Ilyen pl. a szellőztetés irányának variálhatósága ill. a szállított légmennyiség. A 155ben leviszi a fejemet, ha maxon van, a 156ban viszont, hallani, hogy dolgozik a venti, de nem érzem. :) Valamint (lehet, hogy én vagyok béna), de nem tudom a rostélyokat úgy beállítani, hogy rám fujják a levegőt. Se a fedélzeti comp mellettit, se az oldalsókat.
Ezen kívül szerintem a 155 illesztései szebbek, belül is, kívül is.
Azt viszont örömmel tapasztaltam, hogy a 156 hátsó kerékjáratában van dobbetét, valamint a motortérben is könnyebben hozzáférhető sokminden, mint a 155 TS-ben. :)
No, ezt a blogot is elkezdem vezetni, van mit írni ide is:D Az egész úgy indult, h összetört a 45. Meghirdettem, 3 nap múlva elvitték. Ez volt június 13-án. A délután hátralevő része úgy telt, mintha levágták volna a lábam. Szóval elvitték a másikat, leültem a gép elé. Elképzelés nélkül kezdtem böngészni a használtautót. Kattintgattam, nézelődtem, végül az 55nél kötöttem ki. Egyszer csak megláttam ezt az autót, 250ért hirdették. Az árához képest, a képeken túl jól mutatott (a képek tükrözték a valós állapotot), de volt bennem egy kis félelem. Telefon, másnap megyünk Kalocsára autót nézni. Eljött a kedd délután, lementünk. Az eladó srác korrektnek tűnt a telefonban, a valóságban is viszonylag az volt. Azért csak viszonylag, mert a telefonban nem mondta el, h a motorhoz hozzá kell nyúlni, de a találkozáskor szinte ezzel indított. Hf tömítés csere lesz, ezért ennyi az ára. Nosza, próbakör, ami nagyon is meggyőzőre sikeredett. Az autó belseje nem zörög. A futómű rendben. A kuplung tavaly volt cserélve, az is ok. Még a motorban is van elég erő. Gyors gondolkodás, alku, 250 helyett 210ért az enyém. Ez volt du 4kor. A törzskönyvre várni kellet 2 órát, ezalatt az idő alatt szert tettem még 4 acélfelnire, Olaszcsődör barátom pedig nagyféket szervált:) Mindezt jóárasítva:D A hazaút gondtalanul lezajlott.
Első tapasztalatok: sokkal kulturáltabb, mint a 45, főleg mint a boxer. (Azzal se volt baj, de azt el kell ismerni, h egy elég nyers technika. Már a 33ban is az volt.) Csöndes, egy szempillantás alatt már gyorshajtok:D Kényelmes, tágas, kellemes. Nyugodt, komoly autó. Ami még szokatlan, h van segge:D (eddig csak 3 ajtós autóim voltak) és az, h hosszabb az eleje. Röviden ennyi, majd a vétel utáni zsongásról jön a következő tudósítás nemsokára. Először átírás, utána belenyúlunk a dolgok sűrűjébe:D Gréta névre hallgat:D
Volt olyan időszak a vásárlása után nem sokkal, amikor legszívesebben megszabadultam volna tőle. Sajnos a vételkor naiv voltam (nagyon jó lecke volt), s egy félig-meddig ismerős szerelőtől vettem. Így kapcsolatunk kezdete után nem sokkal halaszthatatlanul el kellett végezni a motorjavítást (hidrotőkék, vezérműtengely, stb.), illetve egy pár másik apróságot (amiket szintén sikerrel titkolt, pl. kibelezett katalizátor), így 250.000 Ft hátránnyal folytattuk együttlétünket. Viszont való igaz, hogy gyilkolva valszeg sosem volt, így ezeken kívül csak nem meglepő dolgokat költöttem rá a két év alatt: hűtő, gyertyák, vezérlés csere, fék alkatrészek, olajcserék(olajfogyi: 0lit./10.000km). Ezért végül kapcsolatunk helyreállt, s kellemes 40 ezer km-t töltöttünk együtt, azzal a tudattal, hogy egy megkímélt, jó állapotú autóm van. Így is volt. Neki volt a legsportosabb futóműve az Alfáim közül. A várost utálta, nem mertem mérni, de tuti 13 liter volt alaphangon. A legtöbbet viszont városon kívül mentünk, így a város arányától függően 8-10 liter között jártunk. Csak országút: 7,5-8 liter, csak autópálya: 140-ig 8 lit., fölötte nincs határ, érzésre tartós 160-170-nél a városi fogyival vetekszik, nem szereti, gyilkos neki a nagyon rövid 5. miatt, nem szabad erőltetni! Szóval az országút a kedvence, főleg ha szerpentines. Az utat nagyon fogja, a kormány megfelelő visszajelzést ad, a boxer gyönyörűen dorombol, a rövid fokozatok miatt a 103 ló ellenére nyugodt szívvel lehet előzgetni, említésre méltó gyorsulásokat elérni. Egy nagy élménnyel lettem volna szegényebb, ha nem töltjük együtt ezt az időszakot. Kellett egyszer egy boxer. Viszont nem tudtam megbékélni a méretével. Bár nem lehetett panaszom sem a beltér méretére, sem a csomagtartóéra, sőt, kategóriájához képest szerintem nagyon is átlag feletti, magamban éreztem, hogy nagyobbat szeretnék, ráadásul volt egy eladó 164-es, ami nagyon szimpatikus állapotban volt...