Most, hogy visszaértem Genfből, a világ egyik legreprezentatívabbnak tartott autókiállításáról, némi háttérinfót osztanék meg a kedves olvasóval.
Bár maga Genf nem túl nagy (180 ezren lakják), mégis van rengeteg villamos és buszvonala, követlen vasúti összeköttetése a nemzetközi repülőtérrel, ahova a világ minden tájáról érkeznek kisebb-nagyobb repülők és van egy Palexpo nevű csarnok, amelyben nagyjából kétszer férne el a budapesti Hungexpo területe. Itt rendezik meg a genfi autókiállítást, idén éppen hetvenkilencedszer.
Ugyan a nagyközönség számára a megnyitó majd csak 5-én lesz, a sajtó számára március 3-án és 4-én nyílt napot tartottak (mint eddig mindig), ahova egy elég szigorú akkreditációs szabályrendszeren átvergődve lehet bejutni. Idén mintegy 1200 újságíró regisztrált az eseményre a világ minden pontjáról.
Reggel 8 órakor, amikor megérkeztem a nyitásra azon gondolkodtam, hogy a nagy gazdasági válság miatt vajon visszafogják-e magukat a gyártók. Konstatáltam, hogy erről szó sincs, még a GM márkái is teljes pompával jelentek meg, recesszió ide, vagy oda. Presztízskérdés egy ilyen jelentős kiállításon a részvétel és ha már úgyis beépítették a marketing költségekbe, akkor eljönnek, a kiadásokat meg majd jól elszámolják.
Sajnos nem volt nálam nagylátószögő objektív, így nem tudtam olyan fotót csinálni, amivel meg tudtam volna mutatni, mekkora területen is fekszik a kiállítás. Amit a lenti fotón láttok, az a 4-es pavilon fele, ezen kívül további 5 csarnokban zajlott a mustra.
Ami nekem, mint újságírónak hatalmas élmény volt, az a sajtóközpont (kettes kép). Egy óriási teremben felállítottak 300 számítógépet és további 1000-nek helyet hotspottal és minden high-tech cuccal együtt, hogy az ide érkező újságírók el tudják küldeni a szerkesztőségekbe az anyagokat. Olyan volt, mint egy igazi hírgyár és tényleg az volt. 1200 újságíró, fotós, operatőr, riporter dolgozott itt, köztük én, mint az Alfa Amore és Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítója. Öröm és élvezet volt részese lenni a "gyárnak".
A kiállítás persze nem kiállítás bomba hostesscsajok nélkül. Ők pedig, szerencsénkre úgy lettek "idomítva", hogy objektívre rendkívül érzékenyek legyenek. Amint meglátták, hogy célkeresztbe veszik őket, egyből pózoltak. És ez így van rendjén. Nekik ez a dolguk, mi meg élvezzük egy kicsit, hogy csábosan tekintenek ránk.
A lányokról egyébként egy hamarosan megjelenő külön cikkben számolunk be.
