Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

A Szilvesztert otthon szerettük volna tölteni, de ennek nem mondott ellent, hogy december 28-30. között egy kicsit kikapcsolódjunk. Egy hirtelen ötlettől vezérelve a Balaton nyugati partját néztük ki, erre még soha nem jártunk.

Az út annyira rendben volt, hogy jobban már nem is lehetett volna: az utak rendben voltak, nem csúszott, nem volt hó, a 83-as út meglepően jól autózható, Matyi végigaludta a 3 órás utat, mi kell még? Az igazsághoz ugyan hozzátartozik, hogy Pápa es Hévíz között valahol 3 faluban is rettenetesen fel voltak túrva az utak, de át lehetett vészelni. A Garmin nyílegyenesen vezetett a célba.

Hévíz a rengeteg német és orosz ellenére meglepően kellemes nyomokat hagyott bennem, amit az Európa hotelnek és a hangulatos városkának tudható be. Az egyedüli (jó nagy) negatívum az volt, hogy egy "fit" hotelben alapelvárásom volt, hogy nemdohányzó hotelről van szó, a realitás viszont az volt, hogy a nemdohányzó étterembe a dohányzószalonon át vezetett az út, ami nálam felér egy kisebb katasztrófával.

Ami kevésbé jött be, az a rég áhított Keszthely volt. Kastélyát eddig csak képekről ismertem, de mindig vágytam rá, hogy a Festetics örökséget személyesen is megnézzem. Keszthely Hévízről egy köpésre van csak, ráadásul decemberben ingyenes parkolással kedveskedett a látogatóknak. A jókedvünk a kellemes sétálóutca csak fokozta, míg a utcán őgyelgő népség miatt picit óvatosra nem fogtuk a tempót. A baj akkor kezdődött, mikor megéheztünk - a városban 40 perc gyaloglás és 30 perc autós körözés után se találtunk normalisan kinéző éttermet. Próba szerencse alapon benéztem 3 helyre, az egyik akkora volt, mint otthon az éléskamránk, a másik egy falócás pokoltornáca volt Rejtő könyveket idézve a harmadikban meg zsíroskenyér-lekvároskenyér szinten volt az étlap. Utolsó esélyként benéztünk a kastélyba, gondoltam itt méregdrágán, de csak süt egy darab csirkemellet a Matyinak. Egy fenét. Kávézó ugyan akadt, de a bejáratig el se jutottunk, mert a bejárati ajtó előtt egy banda füstölt akkora elánnal, mintha az éves molyirtásra jöttek volna össze. A kicsi ekkor már ordított az éhségtől, így csináltam 5-6 képet és visszamentünk az Európa hotelbe, ahol 14.00 kürül végre teletömtük a bendőnket.

A hazaút ismét gondtalan volt, Matyi ismét végigaludta, mi meg újra megcsodáltuk a kreatív magyar falfestési metódusokat a la Devecser :(

A minitúra 450 km-re sikeredett. Megpróbáltam úgy vezetni, hogy az mindenkinek kedvére legyen (90-100 km/h), ami meg is látszott a fogyasztáson, 900 km után 55 litert sikerült utánatankolni, vagyis simán hoztam volna az 1000 km-t egy tank gázolajjal. Az autó szerint 4.2 volt az átlagfogyasztás, az egyszeregy szerint 6.1 :)