Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Március 5-re végre tavaszias időt jelentettek 10-12 fokkal, így természetesen útnak indultunk. A soproni útból tanulva az Évára bíztam az indulás megszervezését, így majdnem 11 volt, mire elindultunk. A jó két órás tolódás viszont egész pozitív volt Matyi szempontjából, szinte azonnal elaludt. Pozsonyból kiérve még mindig nem tudtuk, hova is menjünk, én a bécsi erdőbe szerettem volna, ill. Bécsbe egy nagyot sétálni és feltölteni a télen minimumra apadt D vitaminos tartalékaink. Az égen azonban felhők gyülekeztek, Matyi kb. 2 órát aludni fog, így Éva felvetette, hogy inkább nézzünk el a Camponába. Nem is rossz ötlet - gondoltam. Mivel szlovák matricám nincs, Oroszvár felé vettük az irányt. Így olcsóbb, de a határátkelő kb. Pakisztán-Afganisztán szintjén van. Az út széttörve, az átkelő szintén, világ végi hangulat. Lefotózni és berakni a terror házába. A másik hátrány, hogy az M15-ön matrica nélkül kell végigdöcögni, mert csak az M1-re érve van megálló. Mondjuk mindig így csinálom, egyszer biztos elkapnak. 1650 Ft volt a matrica, vagyis kb. 6,1 euro. Cserébe Budapestig remek út, kevés autó és megtévesztő napsütés. Élveztem az utat és picit kikormoltam a 156-ot. Persze nem lennék én, ha nem akad konfliktus is, ezúttal egy fekete tuning audi személyében. Mivel tempomatos 140-el haladtam, nem vettem a lapot, de így is hagyta, hogy 6x megelőzzem, aztán 170-180ig húzta, hogy ne tudjak elmenni mellette. Ebből is látszik, mennyire öregszem, az erőlködés helyett simán mögé soroltam, majd az első alkalommal messze elhagytam. Az M0 a szokásos formáját hozta: kínos a 80 km/h, csábító a 2 sávos út. Oda is léptem, mígnem az Anna-hegyi pihenő előtt képembe nem nyomtak egy radart. Egy fékezésre volt időm, GPS szerinti 89-el kattanhatott a célfotó. Remélem emiatt nem kapok borítékot. 200 méterre a Camponától Matyi felébredt és kíváncsian mustrálgatta, mit találtunk ki neki.

Az ebéd után motoroztunk, autóztunk, majd az állatos üzletben megcsodáltuk a papagájt. A Tropicárium főleg az elején érdekelte, így a 18. hónap küszöbén még túl korai azt kívánni, hogy az összes akváriumtól hasra essen. Szokás szerint a madarak (tete hoooo tete) érdekelték leginkább, legközelebb madárkiállításra megyünk.

A Campona emeletén felfedeztem az újonnan nyílott Gyerekvilágot. Na ez az, ami majd leköti a kicsit... Alig tudtunk elszakadni, annyira tetszett neki, nagyon jók ezek az intézmények. Fél hat elmúlt, mire kapcsoltunk, hogy jó lenne hazaindulni. Az M0 felé semmi esetre nem akartam menni, ezért a Kamaraerdőn keresztül gurultunk le Budaörsre egy szombati bevásárlásra. Az ilyen bolyongásoknak mindig megvan a varázsa, mikor milyen érdekességre bukkanunk. Ezúttal a Mementó parkot fedeztük fel.

Matyi a monoton autópályázás hatására szépen elszunyókált, de nem bírta ki hazáig. Ilyenkor nem nagyon szokott aludni, így az ébredése keserves és nyűgös volt. Győrből kikerülve újra elaludt, de az utolsó 20 percet fel-felsírva tette meg. Este fél kilencet mutatott az óra, mire a jó 400 km megtétele után hazaérkeztünk. A tervezett napos sétából a természetben ugyan nem lett semmi, de így is egy remek nap kerekedett ki.