Ránézésre elég csúnyák és kopottaknak tűntek a hátsó fékek, ráadásul elég hangos is volt. Leszerelés után bár kopott nem volt se a tárcsa, se a betét, mégis csúnyán árkos és csíkosak voltak, így nem bánom, hogy tárcsa betét cserélve lett. Nem extráztam, tárcsa sima Brembo, betét pedig a gyári.
Olmantól nem lehet úgy eljönni, hogy ne néznék lelkiismeretesen körbe a kocsit, így egy kis olajrátöltés és ablakmosó töltést is kapott.
Először is, indítsd el ezt a számot és azután folytasd az olvasást.
Nekem a zene fontos hangulati elem. Érzelmek kifejezésére sokkal alkalmasabb, mint a szöveg, ezért megpróbálom így visszaadni az élményt. A zene, amit választottam egyik nagy kedvencem. Lehet rá azt is mondani, hogy lehúzós, szerintem inkább varázslatos. Vállalom vele a kockázatot, hogy nem olyan érzéseket hoz elő belőled, mint belőlem. Ez a bevezető pedig azért kellett, mert a szám hosszabb, mint az olvasási idő, így mire ezt elolvasod, és vársz egy kicsit a következő bekezdéssel, a zene is ott tart, ahol tartania kellene.
Születésemre nem emlékszem, célomat nem ismerem. Miattam vagy életben, de a halálodat is okozhatom. Már régóta létezem, sok helyen jártam. Építettem és pusztítottam is. Legtöbbször békésen rezgek az éterben a fényhullámok hátán, amíg a kiszámíthatatlan univerzum kiszámított erők karjaiba nem sodor.
Előbb a fény alacsony hullámzásba kezd, majd a hanghullám egyre erősebben lökdösni kezd. Történni fog valami. Hirtelen kék és sötétség. Kavargok, örvénylek, keveredek, már szédülök de az erő egyre csak szív magába. Egy sötéten csillogó kamrában találom magam. Az alja vészjóslóan távolodik, a vákuumot még több oxigén és szénhidrogén tölti be. Megáll, a rések halk morajlással bezáródnak. Néhány veterán és sok új molekula rezeg mellettem. A veteránok mintha vidámabban rezegnének. A kamra alja most felfelé indul el. Vad tánc kezdődik, mindenki intim közelségbe kerül egymással, mindenki néma a pattanásig feszült hangulatban. Izgatottan nézünk farkasszemet a legközelebbi molekulával. Még nincs vége? Újra fény, ez a jel! Micsoda fény ez, fentről lefelé, szisztematikus formában terjed, akit elér hangos ropogással egyesül. Több milliárd roppanás egy nagy egésszé áll össze, mígnem minden a visszájára fordul. A kamra egyre tágul, de ezt már mi okozzuk. Elemi erővel tágítjuk minden energiánkkal. Szó szerint. Ez hát az célom? A kiteljesedés és az energia amit adok, egy komplexebb szervezetet éltet? És annak a komplexebb szervezetnek az a célja, hogy elmossa a látóhatárt úgy hogy közben egy még bonyolultabb szervezetben kémiai reakciókat indítson el amiből borzongás, öröm, szerelem születik?
Mire kikeringtem magam egy sötét csövön, visszahűlve, két szénatom társammal, akikkel vélhetően egy darabig még együtt leszek, erre a következtetésre jutottunk. Őket kicsit sajnálom, mert ezen élmény megismétlésére az esélyük egyenlő a nullával. Nekem nincs más dolgom, mint elrezegni a legközelebbi fotoszintetizáló szervezethez és várni várni, hogy mikor jön újra a kék.
Azért írtam ezt, mert tegnap fordult velünk az év először.
Elég későn, de hova siessek felkiáltással visszakerültek a nyári gumik. Halesz mintájára kiszámoltam, hogy 3.972 km-t gurult a téli gumikon. Ez elég sok. Jövőre az előirányzott téli használat: 0 km
Ma be lett fejezve a belső visszaépítése. Maximálisan elégedett vagyok vele. Annak is örülök, hogy a zajcsillapítási technika bevált: minden kárpit csöndben feszül egymásnak, átlagosan jó úton csak a kulcstartó csörren meg, ha gyorsítok, vagy a kabát zippzárja. Villamossín sem probléma: tup-tup. Persze nem lett RollsRoyce (mintha tudnám milyen), de határozottan ajánlom kipróbálásra, ha éppen darabokban van az autód.
A teszt során sajnos kiderült még két feszültség pont. Mindkét ajtó hátsó-belső sarka hozzáér a külső küszöbhöz, így ott nyikorog. A probléma nem új keletű, hamar kiderült, hogy ez a tipikus keret nélküli ajtó betegség, idővel megeresztenek a zsanérok. Fotón látszik az eredménye. Után állítást igényel.
Na ez hülyeség. A kopást a küszöbre erősített műanyag lemez okozza, amibe bele van nyomva a logó. Ez a hátsó hajlatban nem feküdt fel szépen a sarokívre, így egy fél centit elállt, ami pont elég ahhoz, hogy nyöszögjön és koptassa az ajtót. Ez az elem viszont egyben van a külső küszöbbel is, így az állítása eléggé macerás. Egy gyárinak tűnő pótcsavarral a helyére fogattuk mindkét oldalon és jó lett.
Akik ismernek tudják, meg már párszor be is jegyeztem ide, hogy allergiás vagyok a piszokra és a neszekre egy autóban. Úgyhogy most, hogy Lola szét van szedve ízeire, kaptam az alkalmon, hogy kiélhessem kattanásomat. Belső tisztítás Bege módra.
Áldozatok:
Kalaptartó, hátsó oldal panelek, kapaszkodó, kézifék- és váltószoknya illetve kilincs illetve küszöbök.
Hogyan:
Első körben mosogató szeres vizes átmosás szivaccsal. Száradás után a Felice gyártó Car Leather Care Kit tisztítójával való tisztítás új kendővel. Ez a termék azért jó, mert olasz, tényleg tisztít és nem fényesít. Színtelen és szinte szagtalan. És a legjobb szakemberek ezt ajánlják, nem csak bőrre :) Másik kendővel felvittem rá a protektort, majd egy harmadik tök tiszta kendővel szárazra töröltem.
Ezzel egészen gyorsan és látványosan lehet haladni.
Aztán a hátsó kárpiton az elvált belső szivacsokat visszaragasztottam, biztos ami biztos. Ehhez vékony, kétoldalas szőnyegragasztó szalagot használtam. Végül felkerültek a textilszalagok minden olyan élre, ami másik elemel találkozik. Ettől remélek nyikorgás csökkenést. Ez szöszölős munka, pláne, ha az embernek életlen az ollója. Ezt a ragasztószalagot a Tesa gyártja, lelőhelye ritka, jellemzően Homasita. Előnye, hogy könnyen felvihető, nyom nélkül eltávolítható és jól formálható, illetve fekete. Tehát láthatatlanul felhelyezhető, eligazgatható.
Az itt szerzet rutint a belső összeszerelésnél tervezem kamatoztatni, mikor is minden drótot, csövet, bizbaszt szeretnék elegyengetni a kárpitok visszahelyezése előtt. Az lesz a kemény..
Eddig itthon általában ha "mester emberhez" fordultam, aki valami speciális vagy nekem speciálisnak tűnő foglalkozást űzött, általában megjártam, mint sokak már. Ismerős, mikor a határidő a duplájára nő, miközben az ár is több lesz valamiért, és a végén még hibát is találsz? Szemét egy érzés, és szemét egy ember.
Most határozottan nem ilyen szakemberrel volt dolgom.
Egy hét plusz a két hétvége telt el azóta, hogy leadtam a bútorzatot. Bő két hetet kaptam munkaidőre, azaz e hét végét, jövőhét elejét vártam. Ehhez képest hétfőn jött a telefon, hogy kész van, sikerült mindent megoldani, amit kértem. Sőt, még többet is.
Azaz combtámasz, bőr restaurálás, ajtókárpit összerugdosások eltüntetése. Ezen felül kérdés nélkül: 3. féklámpa takaró eleme újrafújása és a két kifakult hangszóró fedél is le lesz, ha beviszem, valamint a tipikus-GTV-betegség övcsat által okozott beszakadás eltüntetése.
Mindezt a megbeszélt árban. Illetve vártam még némi plusz költséget a combtámasz-szivacspótlása miatt, de az grátisz lett az apróságok mellett.
Úgyhogy másnak is ajánlom őt.
De hogy ne legyen olyan reklámszagú a történet. Az enyémen kívül vittem még egy piros Spider ülést, csúnyán kikopva az egyik oldalon. Az az ülés valamiért nem sikerült olyan szépen, több helyen észre vehető a javítás nyoma. Csodák nincsenek, fenntartások legyenek.
A terv szerint csütörtökön kerülnek vissza a kárpitok, addig be kell fejeznem a kalaptartó, oldalelemek és egyéb kiszerelt apróságok mély tisztítását és zajcsillapítós előkészítésüket. Jól esik saját kezűleg babrálni ilyen "komoly" dolgokon :)
Első lépés: belső bútorzat elválasztása a karosszériától valamint a műanyag és a bőr részek rövidtávú, de érzékeny búcsúja egymástól.
Elérkezett az idő, hogy a tervezett téli megújítást elvégezzem. Illetve a menedzselését :)
Jogos a kérdés, hogy mit akarok felújítani egy 2003-as autón, ami ránézésre teljesen rendben van. Meg amúgy is. Hát, mégis van mit. Egyrészt, az eddigi nemtörődömség nyomait szeretném eltüntetni, másrészt van ami tényleg megfáradt és van amit nekem sikerült leamortizálni. Ma fogtam a gépet és dokumentáltam a mostani állapotot. Csak a képeket nézve eléggé harcos példánynak tűnik, szegény Lola.
Nézzük sorra, hogy meglegyen egy helyen.
Karosszéria
Szélvédő csere
(kavics berepesztette)
Jobbos tükör csere + színre fújás
(garázsajtó győzött)
Hátsó lámpa csere, előtte felpolírozva
(alul berepedt és párásodik, már így vettem)
Lökösön jobb oldali húzásnyom elpolírozása
(szintén garázs..)
Bal oldali ajtó gumi kéderének cseréje
(előző tulaj nem igazán tudott beszállni, ezért a lábával szép lassan kiszakította - gondolom én. További bizonyítékok lejjebb)
Belső
Vezető ülés combtámaszának helyrepofozása
(visszautalnék az előző pontra. Ugye pont ide helyezte a popsiját, mielőtt a lábát nekicsapta a küszöbnek...)
Ajtó kárpitok karcolásainak eltüntetése
(még mindig beszállunk: ...majd a küszöbről lepattanó lába nekicsapódott az ajtóknak)
Az egész már azért nem zavar, mert a teljes belső szét lesz szerelve, a bőrülések fel lesznek újítva (repedések kisimítása, újrafestéssel) és velük együtt az összes műanyag kárpit elem újra lesz festve. És akkor már a kormányt is újrabőröztetem. Itt mondjuk eltérek a gyári designtól, mert a Q2 GT kormány bőrözés mintáját kapja meg: alul felül sima bőr, két oldalt pedig lyuggatott. Fekete varrás azért marad. Ja, a kézifékkart is illik hozzábőrözni. A váltógombot is, de azt csak felújíttatom, mert a belenyomott sebességfokozatokat nem tudják reprodukálni.
Ehhez az egészhez a komplett belsőt ki kell bontani. Adja magát, hogy egy olyan kárpittisztítást kapjon, amit máshogy nem lehetne. Ezt mind az utastérben, mind a csomagtartóban tervezem. A reményeim szerint így kapok egy olyan GTV belsőt, ami olyan lesz, mint 0 km-es korában. Vagy mégjobb, mert
Bőrülések felújítása tehát
(szín marad, de a lakkozás matt-selyemfényű lesz, illetve tapadós. Mert nagyon csúszkálós az ülés most)
Kormány bőrözés
(a fogása kicsit meg fog vastagodni)
Szőnyeg
(Valami applikációt tervezek, ami a kivehető szőnyeget, vagy a sarkait a helyén tartja.)
Műanyag kárpitok
(újra fényezve, és beszerelés közben zajcsillapító dolgok felhelyezése a potenciálisan zörgő elemekre, vagy közé)
Műszaki feladatok
Váltóolaj csere
(próbaképp kapott félszintetikusat, azt visszacseréljük)
Hátsó fék
(esélyes a betétek cseréje, lehet hogy a tárcsa is kivan már)
Első futómű
(Kezd dobolni rossz úton)
Futóműállítás
(így is, úgy is kell)
Motortér
(Szívócsonkok, szelepfedelek és egyéb fém bizbaszok megtisztítása, polírozása, amit éppen igényel. Most eléggé gatyás külsővel rendelkezik. Enni szeretnék róla.)
Motortér tűzfal tömítése
(a felső gumikéder több helyen elszakadt már)
Hát, röviden ennyi. Menet közben még számítok nem várt cserélni, javítani valóra.
Az a célom, hogy egy olyan GTV-m legyen, mintha újonan vettem volna és én tekertem volna bele mind az összes (55K km) kilométert.
Jövőhéten kezdődik a közvetítés.
Lolán valamiért nem volt "F" embléma a felirat felett oldalt. Vagy lelopták vagy a gyárban felejtették el feltenni. Lényeg, hogy most pótoltam.
Mivel a saját munkámban mindig sokkal könnyebben észreveszem a hibát, mint máséban, precízen felméreteztem az embléma helyét. Celluxszal :)
Kicsit feljebb tettem, mint a gyári elhelyezése, mert nekem az szemre "ragad" a felirathoz. A felirat tetejétől számítva 5 mm helyett kb 8-9 mm lett a távolság.
Nemrég léptük az a 10.000 kilométert Lolával, így illendő lenne megemlékezni erről. Most ezt máshogy teszem.
Bár nem vagyok zöld, szöget ütött a fejembe, hogy vajon mekkora lehet Lola ökológiai lábnyoma. A kerek kilométer pedig pont jó alkalom, hogy a teljesség igénye nélkül kiszámoljam és elképedjek rajta.
Szóval, tízezer kilométert mentem, átlagban 13,5 literes fogyasztással és jóindulatúan a gyári értékkel számolva 315 gramm CO2-t eregettem ki kilométerenként.
A benzin fogyasztásom összesen 1 350 liter lett, ami nyolc és fél olajhordó méretének felel meg. Ez mellett 3 150 kg (!) széndioxidot gyártott a kocsi. Ez több, mint az autó önsúlyának a duplája!
Naponta már nem olyan sok ez, "csak" 5,3 liter benzin, azaz 16 doboz üdítő és 12,4 kg CO2, azaz egy szép görögdinnye súlya.
És ez csak én vagyok. Vajon mi itt összesen mit termelünk?
2 720an vagyunk az Amorén. Tegyük fel, hogy mindannyian autóban ültünk és évi átlag 10 000 km-t mentünk, mondjuk 8,5 literes fogyasztással és 220 gramm széndioxid kibocsátással. Ezek az adatok nem lehetnek túlzóak az átlag 14 éves autóinkhoz képest.
Nos, gondolj bele, hogy 2 312 000 azaz kétmillió-háromszáztizenkétezer liter üzemanyagot égettünk el, azért hogy 9 928 000 azaz kilencmillió-kilencszázhuszonnyolc kg CO2-t pöfögjünk ki.
Ha ezt a kormot el szeretnénk takarítani a földről, akkor egy átlag űrsiklónak 496szor kellene fordulnia a Föld és az űr között.
Egyébként élveztem az első tízezer kilométert. Ha már a gyerekem úgyse fogja..
