Blog >> pollenszűrő >> fék
160.000 Km
Az első két 330 mm -es tárcsa már az autó vételekor is erősen lekopott volt, akkor mi csak betéteket cseréltünk, hogy halasszuk a dolgot. Azóta beleszaladt 30.000 Km az autóba, a tárcsák már biztosan a minimális vastagság alatt vannak, minimális rázás is érezhető illetve 140 km/h felett valami rezonancia is kifejlődött, elképzelhető az is a tárcsák miatt. Menniük kell ...! A két hátsó fék ránézésre még elment volna - gyanítom ott cseréltek a friccek néhány évvel ezelőtt - viszont ott meg a kézifék mechanika miatt aggódtam, a bal oldali tárcsak furcsán is nézett ki, mintha szakaszosan megégett volna és az autó egyik fékje egyébként is mintha picit fogna.
A tervezést rendelés követte: előre 330 mm Brembo 9365.20 bevonatolt tárcsák, hátra 278 mm Brembo 9364.20 bevonatolt tárcsák, betétek előre Brembo 23115, hátra Brembo 23109. Plusz egy felújítókészlet a biztonság kedvéért és fél kiló Tutela DOT4 a folyadék cseréhez.
Az első fékek nagyjából simán mentek, a rögzítő stift kiütése volt kicsit nehéz a bal oldalon. Viszont légtelenítéskor a nyereg egyik szelepét ki kellett cseréljük, mert nem engedett át semmit. A hátsó rész ínyencebb volt. A bal hátsó féken a munkahenger porvédő gumi (karmantyú) teljesen el volt csavarodva és szétszakadt. Persze a víz bejutott, a munkahenger összerohadt a nyereggel, nem mozgott. Ezt nehéz volt kioperálni, a munkahengert ki kellett cserélni, gumi elemekkel együtt, a kézifék visszatekerésével. Felújítás után jó lett, a kézifék szépen mozog, 5-6 kattanásra beállítottam.
Bonus #1 a téli-nyári kerékcsere is megtörtént. A nyári Bridgestone -okon nem látszik kopás, szépek. A téli szett alatt viszont sajnos a felni nem szép, arra is ráférhet majd egy felújítás ...
Bonus #2 a kiegyenlítő víztartályt is kicseréltük gyárira, nincs benne fém megerősítés, de jónak tűnik. Folyadék feltöltve MAX jel alá.
Bonus #3 pollenszűrő cserélve.
Március elején - az "üzemanyagfolyásos" mizériát követő szombaton - nekiláttam a már szokásosnak nevezhető tavaszi teendőimnek. Kicseréltem a légszűrőbetétet, a pollenszűrőt, valamint kifertőtlenítettem és ellenőriztettem a gázmennyiséget a klímában (kellett bele 200 gramm, mert csak 300 jött le az 500 helyett).
Pár héttel később, a hónap végén emelőre került az autó. A terv az volt, hogy visszacserélem a nyári kerekeket, s kezelem a fenéklemez télen bekövetkezett - előzetesen apró kis felületi rozsdaként azonosított - elváltozását. Nem mondom, hogy az várt amire számítottam, hisz észrevettem, hogy a hátsó fékbetétek már kis híján vason vannak, s a fenéklemezen is (igaz nem ott ahol előzőleg vártam, hanem egy, a legelső alkalommal még más módszerrel javított helyen) találtam egy hüvelykujjnyi lukat.
A sajnos már szokásosnak mondható munkafolyamat következett - csiszolás, Brunox, tömítőmassza, fólia, tömítőmassza, alvázvédő - de azokon a helyeken ahol már így javítottam, egészen jól tartja magát. Továbbra sem vagyok rá büszke, de csak kis felületen, és a karosszéria merevségét nem befolyásoló helyeken alkalmaztam a módszert (küszöbök, tartóelemek, és a fenéklemez nagy része szerencsére épek), ott is leginkább csak amiatt, hogy ne ázzon alulról a beltér.
Végül április elején leműszakizott, és kapott hátra egy garnitúra Textar fékbetétet, valamint hogy teljes legyen a szerviz (az üzemanyagszűrőt szintén márciusban már cseréltem), lecserélték a motorolajat és az olajszűrőt is. Ez utóbbi maradt Bosch, de az olajban változás történt. Az évek óta használt Mobil helyett most az 5W-40-es Total Quartz 9000 Energy-re esett a választásom - eddig minden munkahelyemen Total kenőanyagokat használtunk, soha nem volt semmi panasz, így remélem az Alfának is megfelel.
Műszakilag most kimagaslóan jó állapotnak örvend a 156-os, futóműve egyelőre hangtalan és feszes (kopp-kopp), fékei szinte újak elöl hátul, s az ülésfűtést valamint a leszigetelt tetőablakot leszámítva minden hibátlanul működik benne. Anno csak átmeneti megoldásnak indult, de lassan új rekorder lehet belőle. Ma már több, mint két éve megvan, ami eddigi kilenc autóm közül csak az E36-osnak és Puntónak sikerült - utóbbinak is csak úgy, hogy a nyarakat leszámítva végig garázsban pihent, s mindig volt mellette egy "első számú" járművem is.
Gyerek mellett már nem csapong úgy az ember, de pont emiatt egyre nyilvánvalóbb az is, hogy kelleni fog valami praktikusabb, fiatalabb, kevesebb törődést igénylő járgány. Két évet még biztosan kaptam, hogy megálmodjam a helyes irányt, ugyanakkor a rajongás biztosan megmarad az öreg Sportwagon irányába...
