Blog >> lemerült
Megvolt az akkucsere, Exide lett a befutó, mert az vót a' akkubótba'. Node amíg eljutottam odáig, hogy a Magnetti kikerüljön, hohó! Ugye drága talján mérnökbarátaink terveztek nekünk egy akkurögzítőt, amit egy 13-as anya tart egy menetes száron. De mekkora száron, hát atyavilág!!! Sima 13-as fejjel leszedni esélytelen, még csak a szélét se tudja elnyalni az anyának az a drága csavarkulcs, szomorodik is belé a lelke. Ilyenkor az ember tesz egy gyenge próbálkozást egy sima hatlapfejű villáskulccsal is, mert hát mé'ne... Nőgyógyászok és kígyóbűvölők -lehetőleg egyszerre- előnyben, szűk hely van benyúlni a motortakaró miatt, de a kulcs se tud sokat mozogni a motor miatt. Ekkor egy segédmunkás terminus technicus szélnek eresztése (*szomat beleverem az egészbe máááá') után felcsapjaja azember a guglit, hogy segítsen megfelelő szerszám beszerzésében, lehetőleg az akkumulátorbót és a lakóhely közötti legrövidebb útvonal vonzáskörzetében. Mit ad ég, PONT útba esik egy Praktiker. Szakszemélyzetnek probléma felvázolva, a háromféle jó megoldás közül egyik sem volt a birtokukban (csőkulcs, hosszított dugókulcs fej és racsnis+csuklós villáskulcs). Ezután néhány sötét gondolat merülhet fel az emberben, például, hogy egyáltalán miért létezik az a szar, érdemes lenne felgyújtani és még a helyét is sóval hinteni. Folytassuk utunkat az akkubót felé, aztán hátha gugli barátunk tud segíteni. Na a gugli nem tudott, de a jószerencse pont egy szerszámboltot sodort elénk, ahol nagyon készségesen segítettek és még hosszított fejet is tudtak adni, foglalják imába a nevüket! Az akkuboltban már ment minden, mint az ágybaszarás, mivelhogy a kinézett és honlap szerint raktáron levő négy típusból kettő volt készleten, ebből a drágábbik volt a rosszabb minőségű. Ez ugye eléggé leegyszerűsítette a választást, mind józanJóskák, mind mazoMarcik kedvükre választhatnak - attól az apróságtól most tekintsünk el, hogy ha a mazochistának rossz, akkor az jó, de mivel az jó, az rossz. Ezután nagy boldogan neki lehetett volna állni a cserének, ha... nem csak a 3/8"-os készletet találom meg, hanem a fél colost is, mert ahhoz kaptam a fejet. Némi Micimackós fejvakarás után némi kreativitást és szakbarbarizmust vegyítve a szent hosszúfej és egy kombináltfogó segítségével sikerült kiszenvedni az anyát, innentől kezdve gyerekjáték volt a csere. Azért gyereknek még ne adjátok oda az akkut játszani. Nem azért, mert veszélyes, hanem mert húsz kiló és hát az nem annyira az ő súlycsoportjuk. Kivéve Benőkének, de ő a kőkorszakban meghalt már.
Ja és a lényeg: akkucsere után pöccröff, ahogy illik.
Tanulság: nem jó az, ha sietni kell, mert másnap megy az ember a haverját is belerángatni a fertőbe. Vagyis Alfát venni ;)
Szerettem volna kiállni a garázsból, de legnagyobb rémületemre, nem indult az autó. Aztán persze pár pillanat alatt összeraktam a képet. Amikor utoljára beálltam vele a garázsba, még pakolgattam a kocsiban, majd kiszállva égve felejtettem a belső világítást. Mivel a garázsban is égett a mozgásérzékelős lámpa, amikor kimentem onnan - hagyva, hogy az majd magától lekapcsolódjon pár perc után - fel sem tűnt, hogy a kocsiban is ég a világítás. Ez önmagában ugye nem lenne még olyan nagy baj, ha nem épp ekkor utazok el egy hétre - a kocsi nélkül. Ennyi ideig pedig még a legjobb aksi sem bírja.:))) Ezt követően az aksi fel lett töltve és azóta sincs vele semmi baj.:)