Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Úgy látom a bolygóművön még gondolkodnod kell :) Nem egyszerű, de ha egyszer rájössz a trükkjére onnantól a homlokod fogod csapdosni :)

na majd nézegetem a rajzokat... vagy szétszedek egy Q4-et valamelyik talin:)))

Én itt most azt nem értem, hogy a 38. oldalon, hogyan forgatja meg az a nagy kerék a piros kerekeket, ha a kékek is el tudnak forogni :-O mert ha fixen állnának a kékek, akkor lenne mibe kapszkodniuk a pirosaknak, de így... Kanyarodásnál a bal oldali piros kevésbé tekeri a kéket a jobb oldali jobban, akkor hogyan nem darálódnak le a fogaskerekek? Nem ér röhögni! :))

Nagyon egyszerű. Vegyél képzeletben egy homlokfogú egyenes fogazású fogaskereket és egy csigát. A csigára tedd rá a fogaskereket egymásra merőleges tengellyel. Ha a csigát bármelyik forgatod akkor a fogaskerék is forog mert a fogakközé mindig becsúszik a csiga. A fogaskereket viszont nem tudod forgatni mert akkor nem forgatná hanem tengelyirányba eltolná a csigát, azt meg nem lehet :) Ez a 100%-os önzárás. Ha a fogaskerék fogazása nem egyenes, hanem mondjuk 30 fokban ferde metszésű, és a csiga is ehhez van igazítva akkor a csigát elforgatva kis nyomatékkal is forog a fogaskerék,míg a fogaskereket nagy nyomatékkal forgatva a csiga is elkezd forogni. Megfelelő fogazással elérhető, hogy a nyomatékot olyan arányban osszuk ahogy szeretnénk.

köszi, bár a Torsenről pont nem tudtam meg többet mint eddig (olyasmit írt hogy a csigák alakjuknál fogva önzáró módon kapcsolódnak egymáshoz), viszont a sebváltós része tanulságos volt.

Igaz ez csak egy RC autóhoz való :)

Difik tekintetében egy elolvasni való alapmű: http://amirisc.ttk.pte.hu/docs/tec_gep2_nyomatekvalto_differencialmu.pdf

A végén van egy Torsen difiről iskép,de abbólmég nem lehet megérteni. Ha az alapok megvannak akkor a következőképen szépen kilehet sakkozni hogy hogy működik.

OFF lehet hogy nem túl okos, de nem ezért szeretjük:) ON

OFF Pietro! Jessica Simpson khm... mondjuk jó nő, de nagyonsíkbutapicsa :) Interjú vele a Hazárd megye lordjai kapcsán. Lehet inkább a Pihentbe kellett volna tennem :) ON

Majd a Hungaroringen meg lehet mutatni a tanpályán ;-) Ezzel a hozzászólásoddal kapcsolatban egy tanulságos link. :)

ez egyértelmű, viszont elvileg olyasmi a hatása, pl nemrég olvashattunk itt is a Q2-ről. Azért kérdezem hogy hogyan működik.

áá, hajtogatni biztos nem lehet, mert akkor megtörik a nyomatékgörbe, az meg nagyon nem jó:)))

Ez nekem is sántított egy kicsit, de simán levezettem. :DDDDDD Mondtam, hogy inkább ilyen mechanikus fajta vagyok. :))))))

Fasom a weblapba, hogy nem enged nemegyenlő jelet írni. Helyesen: De a torsen difi "nemegyenlő" speer difi :)

Valószínűleg azért mert a turbo nemcsakúgy belegyömöszöli, hanem szépen összehajtogatja, így több fér bele :-P

De a torsen difi speer difi :)

A számolásod eleve téves mert a feszúltség nem W/A hanem J/C tehát kg*s-2*m2/(A*s) = kg*s-3*m2*A-1 Ebből kijön a végső m2*kg*s-3*A-2. De szerintem nem ezzel volt a baj. Hanem hogy vedd ezeket az adatokat. Tehát egy kiló fémet, egy méter hosszan, egy másodpercig haladjon át rajta egy amper áram. Mennyi az ellenállása? :)

nem kell odaadni sehova. A motorokban, pláne a nagyobb hengerűrtartalmúakban van annyi hely, hogy elfér benne a nyomaték, és csak akkor adja a kerékre ha kell. Kisebb motorokban kevesebb nyomaték fér el, és mivel kevesebbet tudnak tárolni így alkalom adtán kevesebbet is tudnak adni. Egyébként pont ezért rossz az a szóhasználat, amikor pl egy 5,7-es V8-asra azt mondják hogy "szétveti a nyomaték", hiszen abban elfér. Az ezres Fiat Uno motorját viszont majd' szétveti a nyomaték, hiszen abban alig van neki hely... szerintem, de cáfoljatok meg...:))))))))))))))))))))) Amúgy elég nagy dilemma a turbos moci, hiszen az bár viszonylag kis hengerűrtartalommal bír mégis sok nyomaték elfér benne.

Naa, így már mindjárt más, máris kijött a dolog, hogy szekundumköb van szekundumnégyzet helyett :)))

LOL :DDD

Van eladó ? Adok érte másik túrót :-PPP lekapom minnyá a z'olajkályhásról :-))

Jaj, Tommikám, elszóltad magad... :-) Látod, látod, mi történt.. :-PPPP

de hogyan működik a Torsen difi? Abban csak valami fogaskerekek, vagy csigák vagy mifenék vannak. Olvasgattam régebben erről, de nem igazán tudtam megérteni.

A loero ugyebar egy mertekegyseg....de azt tudni kell ,hogy valojaban nem erot mernek vele hanem ugye teljesitmenyt....tehat kicsit teves a loero elnevezes... Nem téves ez, teljesitményt ugyanis nem lehet mérni, csak számolni..:) A tobbivel egyetértek

Ott a pont! Qrvajó az a film...jó autók + Jessica Simpson!!!! ááááá, az a csaj.....

Vazze! Most hogy egy kicsit levezettem, rossz az én verzióm: - erő (N) = 1 kg*m/s2 - munka (J) = N*m = kg*m2/s2 - teljesítmény (W) = J/s = kg*m2/s3 - feszültség (V) = W/A = kg*m2/(s3*A) - Ellenállás = V/A = kg*m2/(s3*A2) Bocsi Kando! Akkor ezért nem érthetted. :DDDDDD

Miki! Úgy látom jó topicot nyitottál :) VDani kéne ide és mindenki okos lenne, mert ő elmagyarázná a tutifrankót :) Annak idején az Indexen fastcart meg a Wéber Gábort is kioktatta vezetéstechnikából :)))

Hát jaja, a másik kerékre ami a szárazon áll :)

Ja akinek tetszett a körforgalmas driftelés, annak ajánlom figyelmébe a Hazard megye lordjai DVD-t. Az extrák között ott van az is ahogy megtesz két kört a kaszkadőr a körforgalomban. Van amikor előtte és mögötte is autó van :) Amúgy én a filmet magát is nagyon ajánlom. Én szétröhögtem magam rajta :) De nem szabad szinkronosan nézni! Ja és nem árt egy jó nagy hangfalpár, hogy átjöjjön a V8 gluggyogása a filmből :)

Elveszi, de valahova oda kell adnia, különben felgyülemlik a nyomaték :)

Rakj rá egy túrót. :P Miki, jól nyomom? ;)))

Most lehet, hogy nagy hülyeséget írok, de nem éppen hogy elveszi a nyomatékot a kipörgő keréktől?

Nem "kapar meghajtás"-t, hanem kap meghajtást :-))

Ha jól tudom, akkor más néven önzáró diffi. Mikor az egyik kerék elpörögne, akkor összezár és a másik kerék is kapar meghajtást. Mondjuk, hogy az egyik kerék jégen áll, a másik aszfalton. Ha nagy gázzal próbálsz elindulni, akkor speer diffi nélkül egyhelyben állnál, hiába van az egyik keréknek tapadása. Speer diffivel meg elindul az autó, mert kap meghajtást mindkét kerék.

A difinek az a feladata, hogy ne merevtengelyesként viselkedjen az autó és a külső íven haladó kerék több fordulatot tudjon megtenni kanyarban mint a belső íven. Így csökken a gumikopás és stabilabb a gép. A bolygókerék működéséből adódóan akár az egyik kerék fullra állhat a másik meg ezerrel pöröghet. A speerdifi pont ezt akadályozza meg. A kerekek egy bizonyos fordulatszámkülönbsége esetén a lamellák többé-kevésbé összezárnak és nyomatékot adnak át az elpörgő kerékre. Így pl el tudsz indulni akkor is amikor az egyik kereked jégen van, mert a másik is megindul.

Ha már itt van ez jó kis topik, akkor meg tudja valaki pontosan mondani mire jó a speer difi? Valahogy ez eddig kimaradt nálam. :)

Na gyerekek..így kell ezt csinálni... Már el is képzeltem, amint beérkezem a Lánchíd körforgalmába :DD ui.:csak nem az enyémmel :)

Ezt akkor benéztem :)

Akkor lécci nekem is magyarázd el :)

Huvazz, ez nem kicsit meredek :) Ha valamit benéz ott a forgalomban, tuti a tömegkarambol...

Hát nem úgy. :))))

Én inkább maradok a V/A betűknél, azokat még fölismerem.. :-)))) No, csak kiderült, hogy vasútgépészként vagy mérnök, na ;-)

És ezt én magyarázzam meg neked? Egyszerű vasútgépészként is simán végig tudtam követni. :DDDDD A megoldás ott van a többi sorban. :))))

Húú vazze:-)))

Azért ez a csávó tudott egy kicsit és ő is játszott a gázzal!

Navazze... ellenállás [ohm] : (m^2*kg) / (s^2*A^2) ebből hogy számoljak ellenállást ? :-PPPP :-DD

Ez csak úgy, mert valamennyire a témába vág. Az egyik kedvencem: http://www.youtube.com/watch?v=e4ariT2j6DM Hazard megye lordjai rulez :)

:-) Az is érdekes azért, hogy az alapegységek egy része is kvázi-származtatott, de persze az ,,atomkorban'' nem meglepő, hogy mindent valami anyaghasadáshoz köthető folyamattal magyarázunk meg (vagyis írunk le, definiálunk) :-))) [pl. hosszúság, idő ...]

Ha jól tudom, az SI-ben a tömeg is kg-ban megadva, nem grammban, ahogy azt gonolnánk (a többi, asszen ,,normál'', prefixummentes dimenzióban van megadva). Erre még sosem figyeltem fel, de én is úgy Mléxem,hogy valóban így van... Így kell lennie, mert egy köbdeciméter 4 fokos víz (má megint egy liter :) ) tömege az alapegység. Érdekes. :)

Ez is kg-nak írja.