Kicseréltük a fékbetéteket, Juridot tettünk be, nagyon beváltak nekem már a 156- osomabn is.
Cseréltük a fék- és a szervoolajat is.

Ma egy csomót mentem az autómmal! Ismerkedünk, egyre jobban szeretem őt! Voltunk a városban mindenhol! Olyan jó volt autózni! Gyönyörű a hangja, mint egy nagy cica, olyan szépen dorombol! Találkoztunk Jampával, boxereztünk picit, aztán egy darabig konvojoztunk hazafelé menet!

Elhoztam a szép 145- ösömet Alexjuniortól, megálltunk Budaőrsön minitalálkozózni Alfástitivel és Misukával. Ez volt az első alkalom, hogy végre személyesen is találkoztunk, aminek nagyon örültem, eljött végre a nagy nap! Nagyon szépen fejeződött be ez a szomorúan indult (eladtam a 156- osomat) nap, hogy lett a kis boxim, és utána találkoztunk Titiékkel is! Kávéztunk, sokat beszélgettünk, de sajnos, hamar indulnunk kellett, mert Baranyában nagy hó esett közben, hogy rendben haza tudjunk érni a kis új családtaggal! Hazafelé nagyon szép utunk volt, jó volt nézni, olyan nagy pelyhekben esett a hó, lassan jöttünk, semmi baj nem történt!
Köszönöm az angyaloknak, hogy találkoztunk végre Alfástitivel és Misuval, nagyon rendes emberek, nagyon szeretem őket!

2009.02.14. az a nap, amikor élőben is láthattam a kicsikémet! Alexjunior előttünk ment, odavezetett minket a parkolóhoz, ahol volt a kis 145- ös. Nagyon furcsa érzés fogott el egyszer csak, ahogy mentünk odafelé. Nem tudtam, hogy már az előtt a parkoló előtt megyünk mindjárt, csak hirtelen úgy éreztem, oda kell néznem jobb oldalra. És abban a pillanatban ott mosolygott ki rám a parkolóból, szóltam Norbinak, nézd, ott van az autó! :-)
Amikor beleültem, úgy éreztem, hazacsöppentem! A motor gyönyörűen indult, óvatosan gyorsítottam vele, és éreztem, olyan életerő van benne, és alapjáratról is gyorsan emelkedik a fordulatszám! A kanyarokban stabil! Sosem felejtem el azt a csodás napot! Nagyon megszerettem kis autómat!